Katolikus Egyh�z a magyar orsz�gos �rott sajt�ban

 - elm�leti keret �s elemz�s -

(2003-2004) 

�Kereszt�ny, konzervat�v �rt�kek
megjelen�s�nek lehet�s�gei �s korl�tai a magyarorsz�gi m�di�ban�

 

K�sz�tette: Sasv�ri Szil�rd

 

Budapest, 2005

 

Faludi Akad�mia

2005

 


 

Bevezet�

 

E tanulm�ny c�lja annak megvizsg�l�sa, hogy a magyarorsz�gi orsz�gos �rott sajt� a Katolikus Egyh�z �zeneteinek eljuttat�s�hoz, az Egyh�z �let�nek, illetve az �ltala k�pviselt �rt�keknek bemutat�s�ra milyen lehet�s�geket k�n�l, illetve milyen korl�tokat �ll�t.

H�l�s k�sz�nettel tartozom a Faludi Akad�mi�nak, hogy �szt�nd�ja seg�ts�g�vel egy �ven kereszt�l e t�m�val foglalkozhattam.

 

Mivel az Egyh�z a h�v�k k�z�ss�ge, Krisztus tan�t�sa szerinti szeretetk�z�ss�g, amely a t�rt�nelemben bontakozik ki, mindenk�ppen �rdemes a mai kornak a hagyom�nyokhoz val� viszonyul�s�t is megvizsg�lni t�rt�neti alapon; illetve a jelenkori magyarorsz�gi egyh�zi k�z�ss�g �s az azt k�r�lvev� t�rsadalmi k�zeg jellemz�ire kit�rni.

 

Az Egyh�z �ltal hordozott �rt�keket tekintve a mai kor ember�nek �s Egyh�z�nak a k�vetkez� kih�v�sokkal kell szemben�znie:

A szents�g ir�nti �rz�k elveszt�s�vel; azon alapelv elutas�t�s�val, hogy az emberi szem�ly m�lt�s�ga s�rthetetlen; a h�zass�g �s csal�d elleni t�mad�sokkal; a szabads�g fogalm�nak hamis �rtelmez�s�vel; az erk�lcs relativiz�l�s�val �s hagyom�ny elvet�s�vel.

 

A fentiekre vonatkoz�an kell teh�t sz�lni arr�l, mely �rt�keket �rdemes k�z�ppontba �ll�tani a 21. sz�zad elej�n. E szempontok szerint vizsg�lom az Egyh�z k�p�nek bemutat�s�t a magyar m�dia fel�let�n ak�r lehet�s�gk�nt, ak�r t�madott, kritiz�lt t�mak�nt.

 

A munka elv�gz�se sor�n f�lhaszn�ltam mind elm�leti, mind t�rt�neti forr�sokat. Emellett p�pai megnyilatkoz�sokat, k�rleveleket, tematikus sajt�figyel�t, elemz�seket, egyh�zi sajt�anyagokat, Azt is figyelemmel k�vettem, milyen sorsra jutott n�h�ny fontosabb egyh�zi �zenet, a sajt�t�j�koztat�k anyagai hol jelentek meg, milyen komment�rral, milyen szerkeszt�si be�gyazotts�ggal, k�pi al�fest�ssel.

 

A tanulm�ny k�sz�t�sekor figyelembe kellett vennem a f�ldolgozhat� lehets�ges t�m�k sokas�g�t, �s a sz�ks�ges m�rt�k� a terjedelmi korl�tokat. �r�som alapvet�en az �rott sajt� ter�let�re terjed ki. Ezen bel�l is a legnagyobb p�ld�nysz�m� orsz�gos napilapok a Katolikus Egyh�zat �rint� cikkeire. Ebb�l a k�rb�l � b�r rendk�v�l a �teljess�ghez� sz�ks�ges volna � hi�nyzik a megyei lapok �rt�kel�se.

Nem foglalkoztam tov�bb� a bulv�rsajt�, illetve tematikus, speci�lis lapok elemz�s�vel (egyh�zi jelleg�, n�i, ifj�s�gi stb.). Az elektronikus sajt� megnyilatkoz�saira utalok majd, illetve e m�diaszektor funkci�j�t is igyekszem megjelen�teni. E ter�let elemz�s�t mindenk�ppen �rdemesnek tartom elv�gezni a k�s�bbiek sor�n, tekintettel arra, hogy Magyarorsz�gon a �vil�g�-r�l, annak v�ltoz�sair�l az �llampolg�rok kb. 70%-a kiz�r�lag az elektronikus m�di�n kereszt�l alkot k�pet, t�j�koz�dik.

 

E sz�ks�gk�ppeni korl�toz�s, �nk�nyes szelekci� seg�ts�g�vel is lehet tanuls�gos k�vetkeztet�seket levonni abb�l, hogy a magyarorsz�gi sajt� egy szelete milyen k�pet rajzol arr�l a Katolikus Egyh�zr�l, amely itt �s most van jelen a 21. sz�zad elej�n, s amelynek rendk�v�l neh�z �zeneteit nyilv�noss� tenni, val�s�g�t megmutatni a mai Magyarorsz�gon.

 

Elm�leti munk�k seg�ts�g�vel vizsg�lom meg a m�dia szerep�t, majd a sajt�elemz�s elv�gz�se ut�n k�vetkeztet�seket vonok le arra n�zv�st, hogy e rendszeren bel�l mi t�rt�nik, mi jelenik meg az Egyh�zzal kapcsolatosan. Ezt k�vet�en javaslatokat fogalmazok meg olyan elvi hozz��ll�sra �s technik�kra, melyek v�lem�nyem szerint v�ltoztatni k�pesek a jelen helyzeten.

 

Tartalom:

 

1. �t kih�v�s a 21. sz�zad kezdet�n /4/

2. T�rt�neti alapvet�s /5/

2.1. �kor, k�z�pkor, a vil�g �rtelmez�se

��������������� 2.2. A �fel�-vil�gosod�s

2.3. A teljes nyilv�noss�g szerkezete

3. Elm�leti alapvet�sek /6/

��������������� 3.1. Kommunik�ci�, az inform�ci� alapfogalmai

��������������� 3.2. Elvi hozz��ll�sok

��������������� 3.2.1 vil�gi

��������������� 3.2.2 egyh�zi

��������������� 3.3. Eszk�z�k, kommunik�ci�s folyamat

��������������� 3.4. P�lda. �letvitel

4.A �Sitz im Leben� /8/

��������������� 4.1. A befogad� vil�g

��������������� 4.2. Tulajdonos

��������������� 4.3. �js�g�r�, szerkeszt�

��������������� 4.4. A politika, k�z�let

5. Elemz�s /10/

��������������� 5.1. �Mi� az egyh�z?

5.2. Az �antiszemitizmus�

��������������� 5.3. Az �ellene�����

5.4. Krisztus t�rt�netis�ge �- �a tudom�ny hiteles c�folata�

��������������� 5.5. �Hatalom, p�nz�

6. K�vetkeztet�sek /13/

7. Javaslatok /14/

8. Felhaszn�lt irodalom /16/

9. Jegyzetek /17/

 

1. �t kih�v�s a 21. sz�zad kezdet�n[1]

 

Az eur�pai alkotm�ny vit�j�nak sor�n sokak sz�m�ra szinte �rthetetlen er�vel jelent meg az a szellemi, gondolati, politikai er�, amely mindent megmozgatott annak �rdek�ben, hogy az alkotm�nyban ne szerepeljen a kereszt�ny gy�kerekre val� utal�s. Tette ezt komoly t�mogat�ssal a nyugati demokr�cia, s ezzel lemondott arr�l a hozz��ll�sr�l, amely szerint a demokr�cia, mint strukt�ra sz�ks�gk�ppen felt�telez erk�lcsi t�rv�nyeket. R�ad�sul a sz�vegszer� utal�s hi�nya nem m�s, mint az eur�pai t�rt�nelem sutba vet�se.

 

A vita m�g�tt az �Emberr�l� alkotott elt�r� elk�pzel�sek �llnak.

Az egyik �ll�spont szerint az ember nem m�s, mint az evol�ci� sor�n a legmagasabb l�tszintre jut� felvil�gosult �s racion�lis l�ny, a m�sik szerint az Ember teremtm�ny, Isten k�pm�sa.

Az egyik azt mondja a Semmi (=�srobban�s el�tt) �s a Semmi (=hal�lon t�l) k�z�tt: az �n - az individuum.

A m�sik: az ember szem�ly (persona) Isten k�pm�sa, teremtm�ny, szabad akarat�val rendelkez�, felel�ss�ggel b�r� szem�ly. (Ter 1,26)[2] Isten �jra sz�lt: �Teremts�nk embert k�pm�sunkra, magunkhoz hasonl�v�. � uralkodj�k a tenger halai, az �g madarai, a h�zi�llatok, a mezei vadak �s az �sszes cs�sz�m�sz� f�l�tt, amely a f�ld�n mozog. �s azt mondja a Ter 1,27 �Isten megteremtette az embert, saj�t k�pm�s�ra, az Isten k�pm�s�ra alkotta, f�rfinak �s n�nek teremtette.� Szabadnak �s felel�ss�ggel b�r� l�nynek, aki az �r szeretet�nek forr�s�b�l t�pl�lkozik.

Az egyik az embert az �let f�ldi horizontj�ra helyezi.

A m�sik ezt kieg�sz�ti a Teljess�g fel� is, s e vonalak metsz�spontj�ban pedig maga Krisztus �ll.

Az egyik szerint �lj�nk �gy a vil�gban, mintha nem l�tezne Isten, de az�rt legyen valami k�z�sen elfogadott szab�ly, jogrendszer: az egyetemes emberi jogok.

A m�sik szerint Isten az, Aki van, aki maga a Szeretet, az Igazs�g, a J�s�g, �s a Sz�ps�g, � a Forr�s, mely t�pl�lja az �letet.

 

a) Az egyik elfelejtkezett az emberi szem�ly s�rthetetlens�g�nek forr�s�r�l, a m�siknak k�teless�ge teh�t sz�lni.

Az ember szabad, keresi az igazs�got. A tudom�ny az elm�lt k�tsz�z �vben megpr�b�lta �tvenni a vall�s, a hit szerep�t, de nem tudott �s nem tud arra a k�rd�sre v�laszolni: Ki vagyok �n? Mivel a Teremt�s Isten m�ve, aki egyed�li �r �let �s hal�l f�l�tt. Mivel az embert k�pm�s�ra teremtette: az emberi m�lt�s�g s�rthetetlen.

 

b) Az egyik elvesztette a szents�g ir�nti �rz�k�t, a m�siknak k�teless�ge teh�t megjelen�teni azt.

A szekulariz�lt vil�gban t�rekszenek ugyan arra, hogy a T�zparancsolat n�mely t�rv�ny�nek �rv�nyt szerezzenek, de k�vetkezetesen ker�lik az els� h�rom parancsot. Ez�rt Eur�p�ban �jra hangs�lyozni kell az �Uradat, Istenedet im�dd, �s csak neki szolg�lj�, �Isten nev�t a sz�dra hi�ba ne vedd�, az ��r napj�t szenteld meg� parancsok �rv�nyess�g�t.

 

c) Az egyik az emberek egyenl�s�g�nek jog�ra hivatkozva t�madja a h�zass�g szents�g�t, a m�siknak k�teless�ge v�deni azt.

A h�zass�g f�rfi �s n� �lland� k�z�ss�ge, mely a t�rsadalmi rend alapja �s az eur�pai civiliz�ci� �r�ks�ge. A csal�dt�l f�gg az emberi faj j�v�je. Ezt teszik ki vesz�lynek azok, akik a homoszexu�lis kapcsolatot h�zass�gi szintre k�v�nj�k emelni.

 

d) Az egyik a szabads�got hamisan �rtelmezi, a m�siknak k�teless�ge az eredeti �rtelm�t f�nntartani.

Az ember szabad akarattal rendelkezik. A szabads�g Isten aj�nd�ka, mely egy�ttal az ember nagyszer�s�g�nek �s hivat�s�nak m�rc�je. V�deni az embert ma annyit jelent, mint v�deni a szabads�g eredeti �rtelm�t, az evang�lium helyes �rtelmez�s�nek megfelel�en. A szabads�g a j�ra val� t�rekv�s, nem pedig a saj�t jog(om) �rv�nyes�t�se.

 

e) A mai vil�g el�t�li a diszkrimin�ci�t, az el��t�letet, �s nem tart ig�nyt a hagyom�nyra. De tegy�k f�l a k�rd�st: Mi a hagyom�ny, mi az el��t�let?

Az el��t�let, a hagyom�ny: az �tvett tud�s, az �r�k�lt kult�r�nk �sszekapcsolhat� �s �sszekapcsol�dik az �j tud�s�val. Hans-Georg Gadamer[3]h�vja fel a figyelmet arra, hogy az el��t�let, hagyom�ny, az autorit�s rehabilit�land�, rehabilit�lni kell.[4] Az igaz el��t�let megismer�shez, meg�rt�shez vezet, a hamis el��t�let, pedig f�lre�rt�shez.[5] K�l�nbs�gt�telre teh�t sz�ks�g van.

Azt mondja Gadamer, hogy a hagyom�ny val�j�ban mindig mag�nak a szabads�gnak �s a t�rt�nelemnek a mozzanata. A legval�dibb, legszolidabb hagyom�ny �r�kl�d�se sem a term�szeti folyamatok m�dj�n j�tsz�dik le. Igenl�sre, meg�rt�sre �s �pol�sra szorul, l�nyege szerint meg�rz�s. A meg�rz�s pedig az �sz tette, melyet �szrev�tlen�l hajt v�gre. A meg�rz�s �ppen ez�rt nem kev�sb� szabad viselked�s, mint a hirtelen fordulat �s az �j�t�s. Mindig benne �l�nk a hagyom�nyban, eleve a saj�tunk, mintak�p vagy elrettent� p�lda, �nmagunk �jrafelismer�se, melyben k�s�bbi t�rt�neti �t�let�nk m�r aligha lehet megismer�s, hanem a hagyom�ny teljesen elfogulatlan magunkhoz alak�t�sa.[6]

Azt is hangs�lyozza, hogy az erk�lcs�k val�s�ga p�ld�ul nagym�rt�kben a szok�s �s a hagyom�ny �ltal k�lcs�nz�tt �rv�ny.[7] Az erk�lcs�k val�s�g�nak �rv�nyess�ge az, amit a felvil�gosod�s, a francia forradalom �ta folyamatosan t�madnak a modernit�s k�nt�s�ben.

�Kiz�r�lag az erk�lcsi rend �rinti az embert, Istennek �rtelmes �s magasabb rend� �letre hivatott teremtm�ny�t a maga teljess�g�ben, �s amennyiben teljesen �s h�s�gesen megtartja, ez vezeti el a t�k�letess�g �s a boldogs�g teljes birtokl�s�ra.�[8]

 

2. T�rt�neti alapvet�s

Hauser[9]a nyilv�nos szf�r�t diszkurz�v helynek tekinti, amelyben k�l�nb�z� egy�nek �s csoportok tal�lkoznak egym�ssal, hogy megbesz�lj�k az �ket k�lcs�n�sen �rdekl� �gyeket, �s ha lehets�ges, k�z�s v�lem�nyt alak�tsanak ki r�luk. A nyilv�noss�g az a hely, ahol retorikailag fontos jelent�sek kiform�l�dnak.

2. 1. �kor, k�z�pkor, a vil�g �rtelmez�se

 

�Az ath�ni politiz�l�s nem ig�nyelt megk�l�nb�ztet�st a k�t diszkurz�v ter�let: az ag�ra � piac, �s az ekkl�szia � n�pgy�l�s k�z�tt, hiszen az emberek, akik a piacon besz�ltek k�z�s dolgaikr�l, ugyanazok, mint akik k�s�bb szavaztak r�la.[10]

A g�r�g�k �ntudat�ban a nyilv�noss�g a szabads�g �s maradand�s�g birodalma. Az, ami van, csak a nyilv�noss�g f�ny�ben jelenik meg, �s csak itt v�lik mindenki �ltal l�that�v�.[11] A polg�rok, mint egyenl�k az egyenl�kkel �rintkeznek egym�ssal, de mindegyik arra t�rekszik, hogy kiemelkedj�k. Az er�nyek, melyek kiemelik a g�r�g polg�rt, a nyilv�noss�g el�tt igazol�dtak, ott tal�ltak elismer�sre.[12]

A sz�belis�get k�vet�en fokozatosan j�tt l�tre az olvas�k�z�ss�g. Az �jkorra jelentek meg az olvas�si kult�ra t�rsadalmi csom�pontjai. B�v�lt a k�nyvek, foly�iratok �s �js�gok termel�se, megszaporodott az �r�k, kiad�k, k�nyvkeresked�sek, k�lcs�nz�-k�nyvt�rak,[13]�s az olvasni tud� emberek sz�ma.

A reform�ci�val jelent meg[14]a t�rt�nelemben az a fajta �n�rtelmez�si szabads�g, amely v�g�l is elt�ntette a Katolikus Egyh�z addig l�tez� �r� �s �rtelmez� monop�lium�t.[15] A tud�s r�szekre szakadt. A k�z�ss�gi �rtelmez�s hely�t �tvette az individu�lis �rtelmez�s. �gy, ezzel a v�ltoz�ssal gyakorlatilag mindenki �rhatott, mindenki �rtelmezhetett. A k�z�pkornak ebben a k�sei korszak�ban a hitvit�k jellemezt�k a nyilv�noss�got.

 

2. 2. A �fel�-vil�gosod�s

 

A civil t�rsadalom sz�ks�gk�ppen egyet jelent a nyilv�nos szf�r�val,[16]t�rt�netileg a felvil�gosod�sban bontakozott ki.[17] �j, diszkurz�v helyek a 17-18. sz�zadban: �js�g, k�v�h�z, szalonok, politikai klubok, melyek k�v�l vannak az ag�r�n, ekkl�szi�n.[18]Eddig a k�zv�lem�ny az egy�ni v�lem�nyek �sszeg�t jelentette. Ezut�n a dial�gus r�sztvev�i k�z�tt �gyek k�z�ggy� emel�s�nek folyamata zajlott le, �s a mindenkori autorit�son (�llam, egyh�z) k�v�li helyeken megfogalmazott (k�z)v�lem�nny� v�lt.[19] A �k�zv�lem�ny szerint� versenyt�rsa lett az �autorit�s szerint�-nek.

A felvil�gosod�s ugyanakkor l�trehozta a �p�rtatlan megfigyel�� szerepet,[20]ha tetszik: az �j autorit�st! K�t �j t�nyez� vezetett Hauser szerint[21]a nyilv�nos szf�ra ir�nti ig�ny kialakul�s�hoz: 1. Amikor a kereskedelem, sz�ll�t�s, migr�ci� szembes�ti az eur�pai t�rsadalmat az idegenek vil�g�val. 2. A t�rsadalom ekkor kezdi szervezni mag�t a hatalmon k�v�l, melynek tagjai k�l�nb�z� szegmenseit alkotj�k a t�rsadalomnak, �s akaratuk k�zv�lem�nyk�nt jelenik meg. Val�j�ban olyan t�ma v�lt k�z�ggy�, mely �sszhangban �llt �rdekeikkel.

Majd a felvil�gosod�ssal �s a francia forradalommal l�trej�tt az a fajta egyes�leti �let, amikor m�r nem hitt�telekr�l sz�lt els�sorban a diskurzus, hanem irodalomr�l, m�v�szetr�l, �s legink�bb a francia forradalom ut�n a politik�r�l. L�trej�tt a politikailag okoskod� k�z�ns�g.[22]

Ebben a pillanatban a nyilv�noss�g szerkezet�ben funkci�v�lt�s j�tt l�tre. Ez a funkci�v�lt�s azt jelentette, hogy megjelent a sajt�, a sajt�t �r� emberek, megjelent vele egy�tt term�szetesen a cenz�r�val szembeni k�zdelem, �s kezdett kialakulni a v�lem�nyszabads�g�rt val� harc. A polg�ri nyilv�noss�g m�g�tt az �ltal�nos hozz�f�r�s elve[23]�ll.

Ennek a nyilv�noss�gnak k�l�nb�z� terei �s k�l�nb�z� t�pusai voltak. Egy �rdekes angliai p�lda a korszakb�l: a Londonban kialakult k�v�h�zakban f�rfit�rsas�gok voltak jelen. Ezzel szemben a szalonokat �ltal�ban a n�k alap�tott�k. A h�lgyek 1674-ben kiadtak egy pamfletet a k�v�h�zakkal �sszef�gg�sben, melynek c�me: �Az asszonyok ki�ltv�nya a k�v�h�zak ellen�. Nyilv�nos megfontol�sra bocs�tj�k azon nagy h�tr�nyokat, amelyek nem�k v�lem�nye szerint e kisz�r�t� �s elgyeng�t� folyad�k t�lzott haszn�lat�b�l sz�rmaznak.�[24]

A felvil�gosod�s a �felfel� ir�nyults�got� elvetve csak a val� vil�gra ir�ny�totta figyelm�t, pr�b�lta meg azt bevil�g�tani.

 

2. 3. A nyilv�nos kommunik�ci� teljes szerkezete

 

A 19-20. sz�zadra alakult ki a nyilv�nos kommunik�ci� teljes szerkezete. Ekkor l�trej�ttek az �js�gok �s olvas�ik, a k�nyvek �s olvas�ik - az �j olvas�r�teg. Ennek ellen�re is, b�r a v�rosi �s a falusi polg�ri k�z�ss�get egyfajta homogenit�s jellemezte, bizonyos m�rt�kben, de m�r a kezdetekt�l is mindig l�tezett egy konkur�l� nyilv�noss�g, mindig volt ilyen reprezentat�v nyilv�noss�g, �s mindig volt emellett egy polg�ri vagy egy �ltal�nos.

A 20. sz�zadban a r�di� �s a telev�zi� megjelen�s�vel megint megv�ltozott a nyilv�noss�g szerkezete. N�gy �j jelens�g �t�tte fel a fej�t. Az egyik a sz�rakoztat�s �s inform�l�s egybees�se. A rekl�m sz�rakoztatva inform�l, �s k�zben fogyaszt�v� alak�t. A m�sodik, hogy gazdas�gi �rdek miatt ir�ny�tott� v�lik a m�dia. Ebb�l a szempontb�l az �js�g�r�k szabads�ga is s�r�l. A harmadik jelens�g, hogy a t�ma �s a megnyilatkoz�s egy bizonyos rejtett sz�nd�kot hordoz. A negyedik, hogy e sz�nd�knak c�lja a kommunik�ci�s folyamat magatart�s�nak ir�ny�t�sa, form�l�sa. Teh�t ir�ny�tani, magatart�st form�lni, mindezt egy kommunik�ci�s folyamat keret�n bel�l.

A mai t�v�s �val�s�g�show-k leg�jabban pedig a val�s�g �s a fikci� k�z�tti k�l�nbs�get k�v�nj�k elmosni.

 

3. Elm�leti alapvet�sek

���������������

3. 1. Az inform�ci� �s a kommunik�ci� alapfogalmai

���������������

�rdemes tiszt�zni n�h�ny alapfogalmat. El�sz�r az inform�ci�r�l. Mi az inform�ci�? Kiss Ulrich[25]azt �rja, hogy a latin eredeti �informatio, informationis� k�pzet, fogalom, vagyis �n�ll� l�ttel b�r. Nem k�t szem�ly kapcsolat�nak f�ggv�nye, hanem tudattartalom, a dolgok k�pe, nyoma a tudatban eszme, idea. Eredete az informo,-are ige, vagyis tev�kenys�g, mely �ltal valamit megform�lunk, alak�tunk, valamir�l k�pet alkotunk.

Az inform�ci� eredetileg nem k�szterm�k, melyet el�g elsz�ll�tani egyik helyr�l a m�sikra, hanem a dolgokr�l benn�nk kialak�tott k�p, vagyis szellemi, lelki tev�kenys�g gy�m�lcse, feldolgoz�sa annak, amit tapasztalunk, l�tunk, hallunk: lelki k�p, melynek megform�l�s�ban eg�sz szem�lyis�g�nkkel r�szt vesz�nk. Az inform�ci� teh�t nem �ru. Az inform�ci� �s a kult�ra k�z�ss�gi jelleg� egy�ttes alkot�sa a folyamatban r�sztvev�knek.[26]

Mi a kapcsolat inform�ci� �s a m�sik alapfogalom, a kommunik�ci� k�z�tt, mi ennek a fogalomnak a jelent�se?

Communico,- are eredetileg megoszt�st �s egyes�l�st jelent, nem csak megt�rgyal�st. Azt jelenti �k�z�sen tesz valamit valakivel�. A communicatio ennek megfelel�en r�szes�t�s. C�lja, hogy k�z�s kinccs� v�ljon a tud�s, tapasztalat,[27]vagyis a kommunik�ci�nak tere k�z�ss�gi. Isten �s ember(ek), ember �s ember, k�z�ss�g �s k�z�ss�g k�z�tti besz�d, �rt�s, amely szakr�lis helyen vagy m�s sz�nt�ren, a mag�nszf�r�ban vagy a nyilv�noss�g k�l�nb�z� terein zajlik, �l. Az egyh�zban a kommunik�ci� nem m�s, mint k�z�ss�gteremt�s.

 

3. 2. Elvi hozz��ll�sok

 

Hol jelennek meg a kereszt�ny �rt�kek? A nyilv�noss�g k�l�nb�z� terein. A nyilv�noss�g Hauser szerint maga a civil t�rsadalom,[28]a legnagyobb hangs�llyal, er�vel, hat�sfokkal a m�dia befoly�solja ezt. A nyilv�noss�g tere j�val nagyobb, mint a m�di��, ebben rejlik az a lehet�s�g hogy a m�di�ban feler�s�tett, az Egyh�zat �rint� t�mad�sokkal szemben �rdemi l�p�seket lehet tenni.

Mi az a hozz��ll�s, amivel viszonyulnunk kell ehhez a t�mak�rh�z?

N�gy ilyen alapvet�s r�gz�t�se l�tszik mindenk�ppen indokoltnak.

Az els� alapvet�sben �rdemes r�gz�teni azokat a legfontosabb a kereszt�ny �rt�keket, amelyekr�l tud�s�tanak, amelyeket torz�tanak a m�di�ban.[29]A m�sodik alapvet�s, hogy akik ennek az �rt�knek a hordoz�i, hitelesek, k�z�rthet�ek legyenek.[30]A harmadik alapvet�s, amelyr�l m�r sz� esett: a kommunik�ci� eredeti �rtelm�nek meghat�roz�sa, �s l�trej�tte helysz�n�nek f�lt�ntet�se, �s negyedikk�nt azt is f�l kell t�rni, hogy mi a nyilv�noss�g t�rt�netis�ge.

 

3. 2. 1 Vil�gi elv�r�sok

 

A magyar m�dia t�rv�ny, (az 1996. �vi I. t�rv�ny a r�di�z�sr�l �s telev�zi�z�sr�l)[31]preambuluma szerint �Az Orsz�ggy�l�s a szabad �s f�ggetlen r�di�z�s �s telev�zi�z�s, a v�lem�nynyilv�n�t�s szabads�ga, a t�j�koztat�s f�ggetlens�ge, kiegyens�lyozotts�ga �s t�rgyilagoss�ga, t�j�koz�d�s szabads�ga, valamint az egyetemes �s a nemzeti kult�ra soksz�n�s�g�nek �rv�nyre juttat�sa �rdek�ben, tov�bb� a t�j�koztat�si monop�liumok megakad�lyoz�s�ra�, t�rv�nyt alkotott.�

Sok mindent �rdemesnek tartok e sz�vegr�szb�l kiemelni �s elemezni, m�gis figyelmem a t�j�koz�d�s �s a t�j�koztat�s szabads�g�ra ir�nyul, mert ezek olyan jogok, melyek az alapinform�ci�kat �rintik. A t�j�koz�d�s, t�j�koztat�s alapja: a h�r.

A h�r az alapinform�ci�, az els� benyom�s a k�zvet�tett val�s�gr�l. A h�r alapj�n alkotnak v�lem�nyt az emberek a val�s�gr�l. S �gy alakul (alak�tj�k) ki a k�zv�lem�ny(t).

T�bb krit�riuma van annak, hogy a h�rszelekci� mit�l f�gg. Nem mindegy a tulajdonosi szerkezet, hiszen a t�bbs�gi tulajdonos �rdekei is alak�thatj�k a h�rszerkeszt�st.

A szerkeszt�t kell, hogy foglalkoztassa az id�szer�s�g, a k�zels�g, hogy mennyi embert, milyen m�don �rint meg egy h�rnek a tartalma. A szerkeszt�s sor�n figyelemmel kell lenni az inform�ci� kuriozit�s�ra, v�ratlans�g�ra, az id�t�nyez�re, a frissess�gre,[32]�s arra is, hogy az inform�ci�, a t�rsadalmi hierarchia mely szegmens�t �rinti.

3. 2. 2 Egyh�zi elv�r�sok a h�rvil�gr�l, a kommunik�ci�r�l

 

Az egyh�zi, e t�rgy� dokumentumok elv�r�sa szerint a t�rsadalomnak joga van a megb�zhat� t�j�koztat�shoz, mely a k�zj�t szolg�lja �s seg�ti a t�rsadalmat a helyes �t�let kialak�t�s�ban. A t�j�koztat�s legyen erk�lcsileg helyt�ll�, tartsa tiszteletben az ember jogait, de az emberi m�lt�s�got is, mert nem minden tud�s hasznos, hanem csak a szeretet az, ami �p�t.

E dokumentumok azt tan�tj�k, hogy a h�rk�zl�s t�rgyilagos legyen, ker�lj�n mindent, ami a h�r erk�lcsi �rt�k�t m�dos�thatja, vagy megv�ltoztathatja. Figyelembe kell venni a haszn�lt eszk�z�k hat�s�t a k�z�ss�gre, n�ha nem tudja az ember k�vetni az esem�nyt, �s azt f�leg feldolgozni nem tudja, teh�t vil�gos lelkiismereti alapelvekre van sz�ks�g.

Krisztus az Egyh�zat arra alap�totta, hogy hirdesse minden embernek az �dv�ss�get, ami elv�laszthatatlan az evang�lium terjeszt�s�t�l. Ez�rt az egyh�z joga, hogy a t�megt�j�koztat�si eszk�z�ket haszn�lja, �s hogy ezeknek a helyes haszn�lat�r�l alapvet� tan�t�st adjon.[33]

Fontos t�ma az inform�ci�, a h�rek szerz�s�nek �s tov�bb�t�s�nak k�rd�se. A t�rsadalomnak meg van a joga ahhoz, hogy inform�ci�t kapjon mindarr�l, amit az embereknek - m�gpedig kinek-kinek a k�r�lm�nyei szerint, ak�r mint egy�nnek, ak�r mint valamely csoport tagj�nak - hasznos tudniuk. E jog helyes gyakorl�sa azonban megk�veteli, hogy a k�zl�s tartalm�t tekintve mindig igaz, �s az igazs�goss�g, valamint a szeretet s�relme n�lk�l teljes legyen.

Az Inter Mirifica 7. pontja �rja:�A rossz bemutat�s�nak, j�llehet a m�lyebb benyom�st kelt� dr�mai hat�sokkal, a t�megt�j�koztat�s �ltal is szolg�lhatja az ember �s lelki m�lys�geinek m�lyebb megismer�s�t, �s ki tudja emelni, hogy milyen nagyszer� az, ami j� �s igaz alkalmazkodnia kell az erk�lcsi t�rv�nyekhez, nehogy a lelkeknek ink�bb k�r�ra, mint haszn�ra legyen, f�k�nt, ha olyan dolgokr�l van sz�, amelyek bizonyos tart�zkod�st k�vetelnek.�

 

3. 3 Eszk�z�k

 

Az elvi hozz��ll�sok ismertet�se ut�n n�zz�k meg a szakma befoly�sol�si technik�it.

Kiss Ulrich SJ h�vja f�l a figyelmet arra, hogy a hitt�rt�netben B�belre P�nk�sd a v�lasz M�s sz�val a hangzavarra, a gondolati zavarra, az eszmei zavarra, a fogalmi zavarra �s egy�ltal�n a kommunik�ci�s z�rre v�lasz P�nk�sd, a kommunik�ci�s folyamat helyre�ll�t�sa: mindenki �rt mindenki nyelv�n. Ennek modellje J�zus, az emberr� lett Isten, aki lemondott mindenr�l, hogy meg�rtsen minket �s meg�rtesse mag�t vel�nk, hogy k�z�s �rt�keket �s k�z�ss�get hozzunk l�tre.

B�bel ma m�s form�ban jelenik meg. Ma azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanazon szavaknak m�s-m�s jelent�st tulajdon�tanak, s e mellett folyik a szavak, mondatok eredeti �rtelm�nek �fosztogat�sa� is (�im�dom a joghurtot�, �j�jj�n el az �n orsz�gom� stb.).

A m�dia manipul�ci�s[34]k�szlet�b�l is �rdemes n�h�nyat felsorolni: elhallgat�s, h�rsorrend elt�r�t�se a h�r�rt�kt�l, hazugs�g, elfogults�g, cs�sztat�s, egyoldal�s�g, �lh�r,[35]relativiz�l�s. (A k�rd�s, hogy hogyan k�l�nb�ztess�k meg az igazat a hamist�l? A m�dia azt sug�rozza v�lasz�ban, hogy relativiz�lni kell az igazs�got. /�H�t igen ez �gy van, de minden relat�v�- sz�l az �zenet a k�perny�r�l./)

Nem tudatos hiba az, ha t�ved�sb�l, t�j�kozatlans�gb�l, alulinform�lts�g miatt hangzik el nem val�s t�j�koztat�s.[36]A befoly�sol�snak[37]h�rom szintje van, a meggy�z�s, a rekl�m, a propaganda. A legnagyobb fel�leten a telev�zi�ban tal�lkozhatunk ezzel.

A telev�zi�z�s mai �llapot�r�l fest nem t�l h�zelg� k�pet Bourdieau. Szerinte a telev�zi�z�s egyfajta t�nyleges monop�liummal rendelkezik a lakoss�g nagyon jelent�s h�nyad�nak tudatform�l�s�ban.[38]A k�perny�n mozaikszer� pillanatk�pek jelennek meg a vil�gr�l, amelyet t�rt�netietlen �s t�rt�netietlen�t�, atomiz�lt �s atomiz�l� l�t�sm�d jellemez[39]

Vagyis �k�z�ss�g-foszt�s� zajlik a t�megkommunik�ci�ban. Kommunik�ci� helyett (melynek eredeti jelent�se k�z�ss�gteremt�s) t�meges�t�s.

�rdemes id�zni Czak� G�bor[40]p�ld�zat�t, gondolatait arr�l, hogy a Szakr�lis korban a communicati� �s a communit�s, a communi� a k�z�ss�g, egy volt szeretetk�z�ss�ggel. A Szenth�roms�g bels� trial�gusa, a t�k�letes p�rbesz�d protot�pusa. A kommunik�ci� bekapcsol�d�s ebbe a k�z�ss�gbe, k�z�ss�gre l�p�s Istennel. A Gazdas�gkor m�st mond, Czak� p�ldak�nt k�t k�sz�n�si form�val illusztr�lja ezt. Az egyik k�sz�n�si forma a �Dics�rtess�k a J�zus Krisztus� ehhez a k�t ember k�z�tti tal�lkoz�shoz r�gt�n a felfel� ir�nyul�s kapcsol�dik. A m�sik k�sz�n�si m�d az angol how do you do vagy a francia ca va, melyre a v�lasz how do you do vagy ca va. Ez, ami a gazdas�gkort jellemzi: a semmitmond� illem.

 

3. 4 P�lda. K�vetend� �letvitel, mint autorit�s

 

Manaps�g jellemz� befoly�sol�si, manipul�ci�s technika, bemutatni a �szt�rok� �letvitel�vel kapcsolatos boldogs�g�lm�nynek mondott siker�lm�nyeket. Rekl�mokkal, show-kal, vet�lked�kkel sugallj�k: �ezt a j�l�tet v�gyd, ebben sikeres leszel, �s ekkor n�znek f�l r�d. Ebben seg�t neked a m�dia, ha te a m�di�t figyeled. Ez a te boldogs�god, �s nem m�s. Ez a m�lt� �let, ezt meg kell �rdemelned! Ha k�veted a p�ld�t, k�l�nleges leszel! (mik�zben egyedi �s ut�nozhatatlan vagy, nincs bel�led m�g egy!), ha nem k�veted, �tlagos maradsz, mik�zben pedig az elemi gazdas�gi c�l: viseld ugyanazt a ruh�t, fogyaszd ugyanazt, mint a t�bbiek.�

A rekl�mmal �s ezzel a hozz��ll�ssal anyagias�tanak.

Ha ezt fogadod el, te is j�l�tben �lhetsz - mondj�k. Fogyaszt�v� tesznek, amikor azt �ll�tj�k, hogy ez a hozz�d val� �let, ez az emberhez (=fogyaszt�hoz) m�lt� �let.

(A f�lteend� k�rd�s: M�sok �let�t n�zni, m�sok �let�t �lni? Vagy esetleg a magam�t, a magunk�t?)

Az egyik olyan mintak�vet�st javasol: v�lj t�rgyias val�s�gg�. A m�sik lehet�s�g, hogy emberhez m�lt� �letet �lj, �s k�vesd az emberhez m�lt� �letet, k�vesd Krisztust. Az egyik kapcsolatrendszer t�rgyhoz k�t, a m�sik Istenhez, emberhez, k�z�ss�ghez.

�rdemes felid�zni az Egyh�z tan�t�s�t a k�zv�lem�ny szerep�r�l, �s az ezzel kapcsolatos felel�ss�g�nkr�l is. �A t�rsadalom minden egyes tagj�nak k�teless�ge az igazs�g �s szeretet parancs�nak szellem�ben a t�megt�j�koztat�si eszk�z�k seg�ts�g�vel a helyes k�zv�lem�ny megteremt�s�re t�rekedni �s ezt szolg�lni. Ez vonatkozik az olvas�kra �s a mozil�togat�kra �ppen �gy, mint a rendez�kre �s a szerkeszt�kre. Legyen b�tors�gunk az �rt�keset �s az igazat v�lasztani, a sil�nyt �s a hamisat, azt, ami rossz p�ld�t ad, elutas�tani. Ezeknek az �rz�keknek a kialak�t�s�t seg�teni kell a t�rsadalomban, k�l�n�sen is a fiatalokban.�[41]

 

 

4. �Sitz im Leben� - reflekt�lt k�z�ss�gi �rtelmez�s��������

 

A m�diabeli �zenetekhez szem�lyes �s tudatos �rt�kv�laszt�ssal kell viszonyulnunk. A magam �s t�rsaim �Sitz im Leben�-j�ben, teh�t a �k�z�ss�gi �letbe �gyazotts�g�-�ban kell reflekt�ltan �rtelmezni a m�di�n kereszt�li �zenetet.

A vil�gban sokszor �tj�t �llja az emberek szolidarit�s�nak �s eg�szs�ges fejl�d�s�nek a szekularizmus, a fogyaszt�i gondolkod�s, a materializmus, az emberi elidegened�s, a szeg�nyek �s jogfosztottak helyzete ir�nti �rdekl�d�s hi�nya, semmibev�tele.

Az �llam �s az Egyh�z a t�rsadalom eg�sz�nek �rdek�ben a k�zszolg�lati m�diumokban m�k�dhetne egy�tt, de a k�zszolg�lati m�diumokat sem k�m�li a m�diaetika hanyatl�sa. A piaci �rdek, a kereskedelmi bev�tel, a profit k�nyszere a k�zszolg�latot is kompromisszumokra k�nyszer�ti. A k�zszolg�lati m�diumok olyan versenyre k�nyszer�lnek, amelyben a felt�telek �sszehasonl�thatatlanul ar�nytalanok. A kereskedelmi m�diumok szinte �ltal�noss� v�lt, ny�lt egyh�z- �s vall�selleness�ge komoly kih�v�s, hiszen az embereket f�lrevezetik, manipul�lj�k, sokszor a szekt�k fel� ir�ny�tj�k.

 

 

Korl�tok �s/vagy lehet�s�gek

 

4. 1 A befogad� vil�g

Az els� ilyen korl�t �s/vagy lehet�s�g a befogad� vil�g.

A kereszt�ny �rt�kekkel megsz�l�tott magyar t�rsadalom val�s�g�ra vonatkoz�, speci�lis elemz�st �rdemes lenne elv�gezni. Ismerni kell tov�bb� a magyar m�dia k�zeg�nek �llapot�t, a n�z�i �sszet�tel�t. Ha telev�zi�ban nyilatkozik egyh�zi ember, vagy hangzik el egyh�zi �zenet, m�sk�nt kell fogalmazni a kereskedelmi �s m�sk�nt a k�zszolg�lati eset�ben, hiszen m�s �s m�s a k�z�ns�g�k. Ehhez persze nem csak egy-egy m�diafogyaszt� befogad� vil�g�t, hanem az eg�sz magyar t�rsadalom befogad� vil�g�t is ismerni kell.

Ezt a magyar val�s�got dolgozta f�l a �90-es �vekben a maga m�dj�n, az �Igazs�gosabb �s testv�riesebb vil�got� c. dokumentum, melyet a Magyar Katolikus P�sp�ki Konferencia k�sz�tett el. Ebb�l a feldolgoz�sb�l k�vetkeztetni lehet arra, hogy milyen az a magyar �Sitz im Leben�, melyben elhangzik itt �s most, magyarul, Krisztus �zenete. Sz�ks�gesnek l�tszik t�z-tizen�t �venk�nt ezt a munk�t elv�gezni.

 

4. 2 Atulajdonos

 

A m�sodik ilyen korl�t �s/vagy lehet�s�g a m�dia tulajdonosainak az �rdeke (aki p�nzt akar keresni, eladni a term�k�t), szem�lye �s �rt�kvil�ga. A kereskedelmi m�dia logik�ja, hogy a m�sorfolyam eg�sze a rekl�mot szolg�lja.[42] Ez a szeml�let egy�ttal �letmint�t is jel�lni k�v�n. Az �gy szerkesztett m�diatartalom, illetve sz�rakoztat� h�rm�sorok feladata, hogy megfelel� nagys�g� �s �sszet�tel� c�lk�z�ns�get vezessen a telev�zi� el�, vezessen a rekl�mon kereszt�l fogyaszt�sra. Ez az odavezet�s, a fogyaszt�sra ir�nyul� meggy�z� kommunik�ci� egym�st felt�telez�, p�rhuzamos folyamat. A m�dia teh�t egy olyan gazdas�g szolg�lat�ban �ll, amely a fogyaszt�s k�r� szervezi a t�rsadalmat. Ez pedig, a �mindenn�l jobb v�s�rolni �s kapni� szeml�letet jelenti, amelyben, a fogyaszt�s preszt�zs, �letm�d �s �letforma. Ir�ny�t, m�dj�t pedig a m�dia �ltal form�lt divat szab�lyozza. Ezzel a fogyaszt�i attit�ddel jelen lenni a vil�gban nyilv�n eg�szen m�s, mint az evang�lium boldogs�g-strat�gi�j�val.

A kereskedelmi t�v�k el�sz�r �sszegy�jtik n�z�ik legfontosabb �rdekl�d�si ter�leteit, majd erre a kutat�sra alapozva kezdik �talak�tani �rt�krendj�ket, �s kialak�tani az �j fogyaszt�i szok�saikat. Folyamatos, finomabb vagy durv�bb technik�k seg�ts�g�vel csoportt� form�lj�k, �exkluz�v klub� tagjaiv� szervezik n�z�iket. Az egys�gg� gy�rt csoportot pedig a folyamatos fogyaszt�sra �szt�nzik. El�sz�r elbizonytalan�tj�k az emberek �rt�kvil�g�t, majd helyette olyan �letm�dot �s �rt�krendet k�n�lnak f�l, amelyet csak �k tudnak folyamatosan kiszolg�lni.

Az int�zm�nyek ir�nti bizalmatlans�got megjelen�t� elbizonytalan�t� technika az elesett emberekr�l, �lethelyzetekr�l tud�s�t�s. A bemutatott p�ld�ban olyan probl�ma szerepel, amelyben egy �rintett k�z�ss�g az elidegened�s, az egym�s ir�nt �rzett szolidarit�s hi�nya miatt; a �nem az �n dolgom megoldani a m�sik szerencs�tlens�g�b�l fakad� probl�m�j�t� gondolatis�g miatt; �s a k�l�nb�z� int�zm�nyrendszerek t�vols�ga miatt nem lehet orvosolni. A t�v� j�n �s megoldja a probl�m�t. Eset: szimpatikus hajl�ktalan a hidegben egy elhagyott Trabantban lakik �s sz�raz keny�ren �l mag�nyosan, s miut�n err�l tud�s�t a t�v�, ismeretlen adakoz� lak�kocsival aj�nd�kozza meg az elesett embert. Att�l persze �vakodik a kereskedelmi t�v�, hogy egyre t�bb �s t�bb ilyen probl�m�t mutasson be, hiszen hossz� t�von nem k�pes a �megold� szerepet bet�lteni. �gy azt siker�l bemutatni, hogy az �int�zm�ny� alkalmatlan szerep�nek bet�lt�s�re, s l�m, a t�v� k�pes a baj orvosl�s�ra, illetve arra, hogy r�v�n old�djon meg ez az emberi trag�dia. R�mutatnak egy l�nyeges probl�m�ra, de csak az �rdekess�g k�sz�b�ig mennek el, �s nem tov�bb. (Vajon mi lehet ezzel az emberrel az�ta?)

Ebb�l a p�ld�b�l is levonhat� konkl�zi�: a t�rsadalomban megtapasztalhat� konfliktusok, v�ls�gok kialakul�s�ban a m�diumoknak komoly szerep�k van, hiszen befoly�st gyakorolnak �rt�kek, t�rsadalmi norm�k, viselked�s- �s magatart�sform�k v�ltoz�s�ra, kialakul�s�ra, vagy �ppen elbizonytalan�t�s�ra. A m�diafogyaszt�sban �l� ember k�l�nf�le, egym�snak ellentmond� �rt�krendek, magatart�sform�k, �letvezet�si tan�csok �s mint�k k�z�tt elbizonytalanodhat, hiszen nincsen m�g�tte t�maszt�kk�nt egy homog�n t�rsadalom biztosabb �s k�vethet�bb �rt�krendje.[43]Ugyanakkor a n�vekv� m�ret� m�diafogyaszt�s le is egyszer�s�ti a vil�got, azzal, hogy a m�dia fogyaszthat�v� teszi a k�l�nben nehezen �rthet�, nehezen feldolgozhat�, val�s�got.

A t�rsadalmi int�zm�nyek ir�nt megmutatkoz� bizalmatlans�g nemcsak a korm�nyokat, nemcsak a p�rtokat �rinti, de ez az egyh�zakkal szemben is megmutatkozik.

A m�dia nagyobbik r�sze csak int�zm�nyk�nt tudja, akarja kezelni az egyh�zakat, olyan szervezetnek tekinti, amely ideol�giai er�k�nt van jelen a t�rsadalomban. Az Egyh�zat legink�bb a t�rsadalmi val�s�g int�zm�ny�nek l�ttatja, s csak nagyon halv�nyan tulajdon�tanak az egyh�znak transzcendens �s spiritu�lis val�s�got, azaz a legritk�bb esetben tudj�k �s akarj�k J�zus Krisztushoz k�tni az Egyh�z �let�t, l�t�t.[44]

 

4. 3 Az �js�g�r�k

 

A harmadik ilyen korl�t �s/vagy lehet�s�g maguk az �js�g�r�k. Nincs elegend� inform�ci� arr�l, hogy a m�di�ban dolgoz�k hogyan gondolkodnak az Egyh�zr�l, hogyan gondolkodnak Krisztusr�l, van-e ilyen ir�ny� �rdekl�d�s�k. Nincsenek olyan speci�lis tal�lkoz�k, ahol megt�rt�nne azon ismeretek, szempontok ismertet�se, illetve �rv�nyes�t�se, amelynek sor�n elhangzik (szem�lyesen) sz�mukra Krisztus tan�t�sa. Egyel�re nincs k�s�rlet olyan besz�lget�sre (s tal�n fogad�k�szs�g sincs), melynek sor�n azokkal az �js�g�r�kkal le lehetne �lni egy asztalhoz, akik egy�bk�nt nem pozit�v elfogults�ggal �rnak vall�si t�m�kr�l. Vagy ak�r olyanokkal, akik ink�bb csak bizonyos fajta objektivit�sra t�rekszenek. K�l�n �sszehasonl�t� elemz�st ig�nyel, hogy a magyar fels�oktat�si rendszerben, illetve azon k�v�li helyeken zajl� m�diak�pz�s folyam�n kapnak-e a di�kok olyan inform�ci�t, mely vall�si alapismeretet, egyh�zi ismeretet k�zvet�t, mutat be.

 

4. 4 A politika

 

A negyedik korl�t �s/vagy lehet�s�g: a politika. Annak beavatkoz�sa, ellens�ges vagy t�mogat� mivolta.Nem egy�ni tapasztalat, hogy van olyan politikai er� Magyarorsz�gon, amely sz�t akarja z�zni a nemzeti k�z�ss�get �sszetart� alapokat.

Eset 2003-b�l. Az egyh�zi iskol�kkal kapcsolatos t�mad�s els�sorban azt c�lozza, hogy a csal�dokat elt�ntor�ts�k att�l, hogy ilyen iskol�ba �rass�k be a gyermekeiket. Ezen a helyen kapnak ugyanis a csal�don k�v�l olyan nevel�st, amely k�z�ss�get l�trehoz� tartalommal b�r. Az egyh�zi iskol�kr�l azt mondja a liber�lis politikai propaganda, hogy t�bbet kapnak az �llami k�lts�gvet�sb�l, mint az �nkorm�nyzati iskol�k. Igaz �ll�t�s ez? L�tszat szerint igaz. De mir�l van sz� val�j�ban? Mi�rt t�nhet ak�r igaznak is az �ll�t�s? Az�rt, mert nem k�ztudott, hogy az �nkorm�nyzati iskol�knak k�t forr�sb�l juttat az �llam. Az egyik forr�s az �llami k�lts�gvet�s, a m�sik pedig az �nkorm�nyzati. Ezt a magyar n�p a k�znyelvi �rtelmez�se, sz�haszn�lata �gy fogalmazza meg, hogy �llami t�mogat�sb�l �ll fenn az �nkorm�nyzati iskola, s nem v�lasztja kett�, �nkorm�nyzati �s �llami t�mogat�sra. Az egyh�zi iskola szinte ugyanennyi �sszegb�l gazd�lkodik, de az �llam �s egyh�zak k�z�tti szerz�d�s alapj�n norm�l �llami �s kieg�sz�t� �llami forr�s biztos�tja ugyanezt.

A k�z�ss�g jelen�hez �s j�v�j�hez kapcsol�dik a m�ltja. Ugyanez a politikai ideol�gia 1995-ben m�r tett k�s�rletet arra, hogy a t�rt�nelmet, mint �retts�gi tant�rgyat elt�r�lje a magyar oktat�si rendszerb�l. Ennek a sz�nd�knak a h�ttere �gy foglalhat� �ssze, hogy ha nincs kapcsolat a t�rt�nelemhez, akkor nincs szerepe a hagyom�nynak, nem fontos a csal�di, illetve a k�z�ss�gi m�lt. Elveti a �valahonnan j�tt�nk, �s valahov� tartunk� eszmeis�get, �s elvezet a �csak a m�val t�r�dj, az �r�kk� tart� jelennel� gondolathoz.

A politika vil�g�ban, a 2003-2004-es �vekben az Egyh�zzal kapcsolatban csak botr�nyok jelentek meg. 2003-ban a Jobbik kereszt�ll�t�s�nak enged�lyez�se miatt kialakult botr�ny, majd Kar�csonyakor a Tilos R�di� kereszt�ny ellenes nyilatkozata miatti politikai vihar, az azt k�vet� a z�szl��get�s, a homoszexu�lis reform�tus di�k �gye, majd a K�s�n�-�gy. �gy a m�di�b�l t�j�koz�d� ember az egyh�zakr�l mindig botr�nyok kapcs�n �rtes�lt. V�g�l megjelent a Minisztereln�ki Hivatal strat�giai elemz� k�zpontja megb�z�s�b�l k�sz�lt, a Medi�n K�zv�lem�ny-kutat� �ltal v�gzett orsz�gos reprezentat�v felm�r�s, amely azt az �ll�t�st k�v�nta al�t�masztani, hogy igen alacsony az egyh�zak t�mogatotts�ga Magyarorsz�gon.

E r�vid �zel�t� ut�n tekints�k �t, - a sajt�figyel�k elemz�se alapj�n -, hogy a magyarorsz�gi orsz�gos, �rott sajt� milyen k�pet rajzol a katolikus egyh�zr�l.

 

 

5. Elemz�s

 

Az elemz�sb�l �t csoportk�p, �ll�t�s k�rvonala rajzol�dik ki, melyek az al�bbi �zeneteket hordozza:

 

  1. �Az Egyh�z nem m�s, mint egy t�rsadalmi, ideol�giai int�zm�ny, papok hierarchikus gy�lekezete, r�sz�rdeket k�pvisel olykor er�szakosan, k�pvisel�ik s�lyos b�n�ket k�vetnek el, mik�zben erk�lcsi tan�csokat osztogatnak, tekint�ly�k hiteltelen, s ez �ltal a tan�t�suk sem hiteles.�

  2. �Az egyh�z alap�t�j�r�l, Krisztusr�l, a tudom�ny hiteles c�folata alapj�n bizton �ll�that�, hogy nem az, akinek mondj�k, egy�bk�nt is t�rt�netileg sem biztos, hogy l�tezett, vagy ha m�gis, egyike a sok tan�t�nak, (Buddha, Lao-Ce stb.), de legink�bb, ha m�r volt is, semmik�ppen sem �gy, ahogy err�l az Egyh�z besz�l.�

  3. �Az Egyh�z mindig is kac�rkodott az antiszemitizmussal, s�t lehet, hogy tulajdonk�ppen � is tal�lta f�l, �s m�g ma is ind�t hadj�ratokat a zsid�k ellen, a m�di�t felhaszn�lva.�

  4. �Az Egyh�z tan�t�sa nem m�s, mint �ellene�-tan�t�s, �letidegen, a mindennapi �letet nem ismer�, �pp ez�rt nem bele�rz�, nem meg�rt�, ebb�l k�vetkezik �letelleness�ge, csal�delleness�ge, a n� szabads�g�nak semmibev�tele, �s az �ltal�nos szabads�gelleness�ge.�

  5. �Az Egyh�zat, mint ahogy a m�ltban is, a t�rt�nelem folyam�n igaz�n csak a hatalom, a p�nz �rdekelte, �rdekeli, teh�t ebben kell �t korl�tozni, �s egy�bk�nt is: ne jelenjen meg mindenf�le �zenet�vel a nyilv�noss�gban, vonuljon �be a templomba�.�

Az Egyh�z

-����� mint kultur�lis jelens�g a m�ltnak r�sze, //�r�ks�g, poros, teh�t semmik�ppen sem korszer�.

-          ha szeg�nyeket seg�t, azt konkr�t szervezete, pl. M�ltaiak v�gzik el //ez r�sz, teh�t nem egyenl� az Egyh�zzal, mint eg�sszel.

-          ha j� �gy: szem�lyhez k�t�tt, esetleg szeg�ny szerzetes, (l�sd m�g gyerekirodalom: szeg�ny szerzetes pozit�v szerepben, de jobb, ha kiugrott pap/, gonosz p�sp�k viszont semmik�ppen sem!) //azaz nem az Egyh�zhoz, mint eg�szhez k�thet�, teh�t semmik�ppen nem hiteles.

-          ha erk�lcsi tan�t�s�t fejti ki (szexualit�s, h�zass�g,) azt b�n�s�k (sokszor pedofilok) mondj�k el, //azaz hiteltelen teh�t semmik�ppen sem szent, b�n n�lk�l val�.

-          ha erk�lcsileg ��t�l�, akkor az embert �t�li el, teh�t nem a cselekedetet // azaz semmik�ppen sem szeretethordoz�.

-          ha szeretetet hirdet, akkor mi�rt antiszemita? //h�t persze, hogy semmik�ppen sem szent

-          ha v�di a hagyom�nyt, szok�st, akkor halad�sellenes //semmik�ppen nem korszer�

-          ha szolg�latr�l besz�l, akkor val�j�ban a hatalom �s a p�nz �rdekli,// semmik�ppen sem szent, �ldozatk�sz.

 

(Kir�v�an egyh�zellenes az �let �s Irodalom, valamit a Magyar Narancs, �s el�gg� meglep� m�don az MTI. Az id�zett �js�gok r�vid�t�sei: Nsz, N�pszabads�g; Npsz, N�pszava; Mn, Magyar Nemzet; Manar, Magyar Narancs; Mh, Magyar H�rlap; �s, �let �s Irodalom; 168�, 168 �ra; Vh�r, Vas�rnapi H�rek, a t�bbi �rtelemszer�en. A /z�r�jel k�z�tti sz�veg megjegyz�seket tartalmaz/.)

 

�ttekintve a sajt�figyel�t, statisztikailag is kimutathat�ak a f�bb trendek:

 

5. 1 �Mi� az Egyh�z?

 

�Az Egyh�z nem eg�sz, hanem csak r�sz� � �ll�tj�k. M�sok mondj�k meg r�lunk, kereszt�nyekr�l, hogy kik vagyunk.

A legt�bbet emelgetett t�ma �zenete: �Az Egyh�z, amelynek tagjai k�z�l sokan a gyermeket szexu�lisan zaklatnak, a szabad akarat� feln�tt m�ss�got t�mad�, annak szem�lyes m�lt�s�g�t s�rt�, semmibe vev� int�zm�ny.�

2003 nyar�nak vezet� t�m�i:

- Vatik�ni t�mad�s /azaz agresszor/ az egynem�ek / nem mondja ki: homoszexu�lisok ellen/ (MTI, 2003. jul.31.) Sz�haszn�lata, negat�v konnot�ci�, �s teljes m�rt�kben hi�nyzik az okok, az �rvel�s ismertet�se.

- �A Vatik�n heves t�mad�st int�zett a homoszexu�lisok ellen�, �ssze�ll�t�s k�sz�lt arr�l, hogy k�l�nb�z� magas kult�r�j�, r�gi demokr�ci�val rendelkez� orsz�gok mennyire toler�nsak, halad�k, s�t m�g �llami kedvezm�nyeket is adnak a �kisebbs�gnek�, pozit�v diszkrimin�ci�ban r�szes�tik �ket. (Nsz 2003. aug. 4.)

- Implicit a k�zv�lem�nyre hivatkoz�s, �ltal�nos alannyal: �felh�borod�st v�ltott ki a melegh�zass�gok el�t�l�se� /azaz a k�z v�lem�nye: felh�bor�t� a vatik�ni viselked�s. (Metr� 2003. aug. 1.)

- �Megosztotta a h�v�ket a vatik�ni dokumentum�, amelynek az id�z�t�se sem b�lcs, hiszen most der�lt ki, hogy sok a pedofil pap. (Npsz 2003 aug. 6.)

- XXIII. J�nos utas�t�sa: eltussolni a papok szexu�lis �gyeit. (Nsz 2003 aug. 1.)

- Robinson, aki anglik�n egyh�zi szem�ly, legal�bb ny�ltan v�llalja m�ss�g�t, //amit a katolikusok persze elrejtenek/. (Nsz 2003. aug. 13.)

- �Meg�lt�k a pedofil papot, a p�sp�k�k elhallgatt�k, nem tettek semmit�, //tanuls�gos a megjelen�s id�z�t�se. (Mh 2003 aug. 20.)

Az �v �sz�n �s a k�vetkez� �vben folyamatosan ez a t�ma van napirenden.

- �Pedofil botr�ny a m�ltai egyh�zban� (origo 2003 okt. 7.)

- �Pedofil esetek sorozata zajlik, majd a b�n�k elrendez�se: egyszer�en meggy�nj�k; tulajdonk�ppen a papok term�szetes szexu�lis ig�ny�t a c�lib�tus korl�tozza, amit persze nem lehet betartani.� (Mh 2003. okt. 27.)

- �Terjedelmi okok miatt meg se k�s�relj�k fel�ll�tani a list�t a papokr�l, akik pedofilok voltak� // �rja nemes egyszer�s�ggel a Magyar Narancs. (2003. dec.4.)

- Rassmussen / a felvil�gosult politikus/ felveti az egynem�ek egyh�zi h�zass�g�nak k�rd�s�t. (Nsz 2004. jan. 13.)

- �Fizet az �r egyh�z a pedofil papok miatt� (Nsz 2004. febr. 2.)

- �N�gy �s f�lezer pedofil pap f�l �vsz�zad alatt az Egyes�lt �llamokban� (MTI 2004 febr. 17.)

- �Pedofil k�pek budapesti pap sz�m�t�g�p�n. �

- �A papok gyermekek ezreit moleszt�lt�k, 10.677 eset 1950 �s �92 k�z�tt� (Metro(mti) m�rc. 1.)

- �Lebukott egy pedofil p�sp�k� (Nsz 2004. m�rc. 6.)

- �Legkev�sb� a kat. egyh. �rintett, egyh�zi cs�d a pedofilia miatti fizet�sek miatt.� (Mn 2004. m�rc. 24.)

- �Orgia papneveld�ben St P�lten.� (Hvg 2004. j�l. 31.)

- �Cs�k �s slicc�, egyh�zbotr�nyok Ausztri�ban.(Manar 2004. aug. 12.)

- ��jra visszat�rnek St.P�ltenre, sokba ker�l az egyh�znak�� (Nsz okt�ber)

- �Pedofilia miatt fizetnek, kaliforniai Canossaj�r�s e miatt.� (Vh�rek december)

 

5. 2 Az �antiszemitizmus�

���������������

�Tetten �rt antiszemitizmus. A katolikus egyh�zban rejtett m�don jelen van az antiszemitizmus, s amikor kimondja a kereszt�ny sz�t, tulajdonk�ppen k�doltan arr�l besz�l, hogy nem zsid�, de ezt tetten lehet �rni, hiszen m�g a katolikus int�zm�nyekr�l, azok tagjair�l is kider�l ez, nem is eml�tve a �botr�nyos� filmj�ket�.

- A magyar katolikus egyh�z bocs�natk�r�s�t v�rj�k a holokauszt kapcs�n //de nem �rkezik; Gibson, aki katolikus, //most bezzeg kider�lt!, direkt antiszemita propagand�t folytat a filmje kapcs�n. (Nsz 2003.jul.3.)

- Azt mondja a Vatik�n, hogy a h�zass�g c�lja a gyermeknemz�s, ez az egyh�zi megnyilatkoz�s r�ad�sul a magyar So� idej�n t�rt�nik.(Manar 2004. aug. 14.)

- �A Passio film antiszemita� (Spectator 2004. aug. 27.)

- �Az antiszemitzmus ellen sz�lalt f�l a Vatik�n� (Nszo 2004. okt. 27.)

- �Mel Gibson botr�nyfilmje Magyarorsz�gon� (Nsz 2004.- dec. 9.)

- �Proh�szka antiszemitizmusa� (Manar 2004. jan.8.)

- �Angol egyh�zi fell�p�s az antiszemitizmus ellen� (Nsz 2004. jan. 27.)

- V�s�rhelyi M�ria �tudom�nyos felm�r�st� v�gzett a Katolikus Egyetemen, amib�l egy�rtelm�en kider�lt sz�m�ra, hogy a di�ks�g antiszemita �s cig�nyellenes. (Hv 2004. febr.27.)

- M�rcius: mindenhol a Gibson filmr�l.

-�A Vatik�n szerint nem antiszemita Mel Gibson filmje (Nsz 2004. m�rc. 12.)//nan�, hogy szerinte nem, de bezzeg m�sok tudj�k az igazat.�

- M�rcius 19.-�n zajlik a Tomka-V�s�rhelyi vita a katolikus di�ks�g �s az antiszemitizmus t�m�r�l, //mely nap 1944-ben egy�ttal Magyarorsz�g n�met megsz�ll�s�nak id�pontja volt, ekkor kezd�dik a magyar zsid�k elhurcol�sa (konnot�ci�s sz�r�).

- �Eichmant sz�ktette a magyar pap� //a cikken bel�l: �b�r val�sz�n�, hogy nem tudott r�la�. (Nsz 2004. m�j. 29.)

- E�rsi Istv�n szerint, ha az Eur�pai Uni� alkotm�ny�ban szerepelne a kereszt�nys�gre val� utal�s, azzal tulajdonk�ppen kirekesztik az ateist�kat, zsid�kat, //teh�t aki ezt akarja: antiszemita. (�s 2004. j�l. 9.)

 

5. 3 Az �ellene�����

 

�Az egyh�zi �ellene�-�ll�spont majdnem minden ter�leten ki�tk�zik a vil�gi �lettel kapcsolatban. Nem megtapasztalt �lethelyzetekkel kapcsolatban fejt ki v�lem�nyt, amikor p�ld�ul az �abortusz jog��rt� k�zd� egyes�let k�pvisel�inek holland haj�j�nak kik�t�s�t �ltes f�rfiak megakad�lyozt�k /azaz bizonyos aktvit�son, koron m�r t�l lev� emberek, akik r�ad�sul f�rfiak/. (�s 2003. aug.8.) Az egyh�z nemcsak a mindennapi �letet nem ismeri, de az igazs�g kutat�s�ra hivatott, az emberi halad�st k�pvisel� tudom�ny ellen is fell�p, amikor a kl�noz�ssal vagy a mesters�ges megterm�keny�t�ssel szemben nyilatkozik.�

- A h�zass�g, a gyermeknemz�s kapcs�n �szakad�k van a k�zponti tan�t�s �s a h�v�k gyakorlata k�zt�, r�ad�sul a kibocs�t�s id�pontja a magyar Soa napja. (Manar 2003. aug.14.)

- �A p�pa �s a szexualit�s� /saj�tos c�mad�s/, �egyre t�bben ford�tanak h�tat az egyh�znak� (Npsz 2003. aug.14.)

- P�sp�k�k bioetikai �ll�sfoglal�sa. (Mn 2004. szept. 2.)

- �A Vatik�n keresztes hadj�rata a kl�noz�s ellen� (origo 2004. okt. 1.)

- �Kereszt�nys�g �s darwinizmus� (Nsz 2004. febr. 13.)

- �A Vatik�n a lombikb�bik ellen� // a h�r igaz val�s�ga: a Vatik�n t�meggyilkoss�gnak nevezi a megterm�keny�tett pet�k elpuszt�t�s�t). (Mh 2004. m�rc. 18.)

- �Az inkviz�ci� �csak� 2250 embert k�ld�tt a m�gly�ra� (Nsz 2004. j�n.18.)

- �A Vatik�n a feminizmust, a n�k a p�p�t b�r�lj�k� (Nsz 2004. j�l. 11.)

- �Vita a p�pai feminizmusr�l�. (Nsz(mti)2004.aug. 2.)

- �rtelmes tervez�s. (Hvg 2004. szept. 23.)

- /Eklat�ns p�lda a Teremt�s t�rt�net �j elnevez�s�re //a k�vetkez� olvas�i lev�lb�l: �kreacionista propaganda�. (Nsz 2004. nov. 15.)

 

5. 4 Krisztus t�rt�netis�ge - �a tudom�ny hiteles c�folata�

���������������

�Az egyh�z hamis t�rt�neti alapokra hivatkozik, Krisztus szem�lye tudom�nyosan vitathat� nemcsak val�s�ga kritiz�lhat�, de c�foland�, t�madhat� szent mivolta.�

- H�r1: J�zus testv�r�nek csonttart� l�d�ja //teh�t testv�re volt, teh�t M�ria h�zas�letet �lt, teh�t J�zsef ak�r v�r szerinti apa is lehetne.

- Tanuls�gos a h�r2 c�me: A h�r igaz: hamis a J�zus-relikvia //a h�r val�s tartalma: bebizonyosodott, hogy a J�zus �fiv�re� csonttart� l�da hamis. (origo 2003. j�l. 30.)

- J�zus, aki fatty�, - �rja E�rsi Istv�n //a szerz� ma m�r halott. (�s 2004. jan. 15.)

- Szent falatok az Eucharisztikus �v el�tt. (Hvg2004. nov. 27.)

- J�zus artista. (Klub r�di� 2004. szept. 2.)

 

5. 5 �Hatalom, p�nz�

 

�Az egyh�zat igaz�n csak a hatalom, p�nz �rdekelte, �rdekeli, hiszen milli�rdokat kap az �llami k�lts�gvet�sb�l, vagyis az ad�z�k p�nz�b�l, -�s m�g nem �tall gyerekekkel t�ntettetni a p�nz�rt, miattuk nem jut olyan c�lokra, melyek jav�thatn�nak az emberek �letk�r�lm�nyein. R�szesedni akar a politikai hatalomb�l, azaz vil�gi t�rekv�seit bor�tja vall�si k�nt�sbe, teh�t ink�bb ne jelenjen meg mindenf�le �zenet�vel a nyilv�noss�gban, hanem vonuljon ink�bb �be a templomba�.�

- Olvas�i lev�l //mint a k�z v�lem�nye: �hatalom, p�nz, kiv�lts�g = szentegyh�z� (�s 2003. j�l.4.)

- �1%- b�l 10 mill�rdot� //�gyes �zlet, val�s�g: �gy rendelkeztek az ad�z�k. (Nsz 2003. szept.5.)

- Buda-G�bor szerz�p�ros //�ll�t�lagos egyh�zpolitikai szak�rt�k/ cikke �llamegyh�z modellr�l. (Nsz 2004. aug.)

- �3 milli�rd ad�forint az egyh�zaknak, legt�bb a katolikusnak� (Mhua.)

- �T�bb mint 50 milli�rd a katolikus bev�tel� (Nsz 2003. okt 9.)

- �SZDSZ: fizess�k a h�vek a hit�letet� (Mh 2004. febr.16.)

- Horn G�bor cikket �r ugyanezen t�rgyk�rben. (Mh 2004. febr. 26.)

- Schein G�bor �a kereszt�nys�g, mint l�ttuk, gy�kereiben mindig is politikai vall�s volt.� (�s 2004. m�rc.

- K�s�n� megv�dolja a Vatik�nt, hogy hatalmilag le akarja ny�lni eg�sz Eur�p�t. (Mn 2004. m�rc. 31.)

- �A p�pa hatalmat, az MSZP �nrendelkez�st akar� //hi�ba, no, csakhogy tudjuk!.(Nsz 2004. �pr. 8.)

- Harrach a templomb�l politikai sz�nteret csin�lt, //s bezzeg, hogy nem �llt ellen az egyh�z!.�� (168� 2004. j�n. 10.)

- Vall�s az EU alkotm�nyban val� szerepeltet�se nem m�s, mint a tr�n �s olt�r sz�vets�ge, amely a t�rt�nelem folyam�n mindig is elnyomta a t�rsadalmi oszt�lyokat, de legal�bbis szemet hunyt az elnyom�s f�l�tt.(168� 2004. aug. 12.)

- �T�r�kv�sz a Vatik�nban� a mini�llam //h�t igen, mit is akar egy min�llam?! , m�r megint ellenez valamit, T�r�korsz�g felv�tel�t. (Reform 2004. szept. 4.)

- �A t�bbs�g szerint (sic!) az egyh�z ne politiz�ljon� (orig� 2004. okt. 4.)

- �Mennyei mani, a szent ember term�szetesen tagadja� (Hvg 2004. okt. 9.)

- �Im�dkoznak a k�lts�gvet�s miatt� //vagyis a p�nz�rt im�dkoznak/. (Nsz 2004. nov. 10.)

- �H�velykszor�t� (sic!) egyh�zi iskol�k, t�mad�s az oktat�si t�rca ellen�, //az int�zm�nyeik anyagi biztons�g�t-/term�szetesen megint p�nzr�l van sz�- f�lt� egyh�zak. (Manar2004. nov. 25.)

- �A t�rt�nelmi egyh�zak betagoz�dtak a Fidesz sz�vets�gi rendszer�be� (Npsz 2004.dec. 3.)

- Decemberben az MTV cenz�r�zza az egyh�zi ad�st //m�r a t�v� vezet�inek is sok volt az egyh�z arroganci�ja.

- �Politiz�l� egyh�zvezet�k� (Npsz 2004.dec. 17.)

- Politika az iskol�kban, hol a hat�r, Pokorni levelet k�ld�tt az iskol�kba. (Nsz 2004. dec. 18.)

- Gyurcs�ny a P�p�n�l. (Vh�r 2004. dec. 19.)

- December: egy magyar minisztereln�k panaszai a magyar katolikus egyh�z hatalmi nyomul�sa miatt.

 

E r�vid elemz�s, ismertet�s ut�n l�that�v� v�lik s�r�tett volt�ban az a k�p, melyet a magyarorsz�gi politikai napi, hetilapok piac�n felrajzolnak az olvas�k sz�m�ra. Ha ismerj�k az Egyh�zr�l itt k�sz�tett teljesen torz portr�t, tal�n a saj�t arcot f�lmutat� lehet�s�g�nk �s korl�tunk mozg�stere is l�that�v� v�lik.

E tanulm�ny k�vetkeztet�sei �s javaslatai ezt a mozg�steret k�v�nj�k megtal�lni.

 

 

6. K�vetkeztet�sek

 

V�laszt�si lehet�s�gek

1. Az egyik lehet�s�g�nk: megmaradunk a kult�r�n elm�lked� k�z�ns�gnek, vagy a m�sik, hogy kult�r�t fogyaszt� k�z�ns�gg� v�lunk. A v�laszlehet�s�g�nk, hogy al�vetj�k magunkat a k�n�latnak, vagy szembesz�llunk a k�n�lattal, �s lehet�s�g�nk az is, hogy szintetiz�ljuk a k�n�latot saj�t magunk �rtelmez�s�vel, term�szetesen k�z�ss�gi �rtelmez�ssel.

 

2. V�laszlehet�s�g�nk az, hogy �bren tartjuk a m�velts�g�nket, a hagyom�nyokhoz val� kapcsol�d�sainkat a feln�ttk�pz�sen kereszt�l p�ld�ul, v�dj�k az oktat�si rendszert, a gyerekeinket a vil�gban jelenlev�, tudatosan torz�t� v�ltoz�sokt�l. V�laszlehet�s�g�nk az, hogy a sz�rakoztat�s �s a sz�rakoz�s hagyom�nyos k�z�ss�gi form�it megtartsuk, megv�dj�k �s t�mogassuk, ilyenek a sz�reti b�l, a farsangi b�l, a sz�ni el�ad�sok stb.

(A mozi nagy�t, mindig felnagy�tja az adott esem�nyt. A t�v� mindig kicsiny�t. Amikor telev�zi�n v�gign�zt�k az �b�lh�bor�t. egy miniat�riz�lt val�s�got l�ttunk, amit�l az volt az �rz�s�nk, hogy mivel dobozban l�tszik az esem�ny, �s t�vol vagyunk t�le, m�r nem is annyira val�s�gos, mik�zben val�s�gos v�rr�l �s val�s�gos hal�lr�l sz�molt be. )

 

3. A sz�nh�z emberl�pt�k�, ez az, amelyik a legink�bb k�zel �ll hozz�nk, hiszen az el�ad�s k�z�s �lm�ny, az ut�na val� besz�lget�s k�z�s feldolgoz�s (ha pedig mi magunk j�tsszuk el, k�z�ss�gk�nt jelen�tj�k meg az emberi sz�n-j�t�kot). Ilyen konkl�zi� �s lehet�s�g sz�munkra a k�z�ss�gi �nnepeink t�mogat�sa �s meg�l�se, minden szinten.

 

4. A magyar val�s�gban �rdemes tematiz�lni, �s differenci�lni a mondanival�t, azaz m�sk�pp sz�lni a nyugd�jashoz, mint az egyetemist�hoz. Meg kell el�re tervezni, hogy mi az �zenet a v�rosi munk�snak, �s mi a vid�ki gazd�lkod�nak. Azt, hogy �hogyan kell elmenni egy beteghez, �s hogyan egy eg�szs�geshez2.[45] Kommunik�ci�s szempontb�l teh�t: komolyan venni a c�mzett �Sitz im Leben�-j�t. Speci�lis tervez�se �s k�z�rthet� megfogalmaz�sa kell a nyilv�noss�gnak sz�nt �zenetnek, k�rd�snek �pp�gy, mint v�lasznak.

Azokat is megsz�l�tva, akiket csak a nagy �s szekul�ris nyilv�noss�gban lehet el�rni, azokat, akiket nem lehet a templomban el�rni, mert nincsenek ott. Az evang�liumot neh�z egy evang�liumt�l, Egyh�zt�l t�vol l�v� k�z�ns�ghez eljuttatni. K�vetkeztet�s: azokon a helyeken kereszt�l kell differenci�ltan megfogalmazni az evang�liumi �zenetet, ahol jelen vannak, s haszn�lni kell a m�di�t, mint fel�letet.

 

5. Min�l t�bb feln�ttet ig�nyes t�m�val k�z�ss�gbe vonni, erre tesz k�s�rletet a Kereszt�ny �rtelmis�giek Sz�vets�ge, �s m�s kereszt�ny egyes�letek.

 

6. V�deni az oktat�si int�zm�nyrendszert, �s a tank�nyvekb�l kivenni az Egyh�z- �s Istenellenes �ll�t�sokat.

 

7. Hatni akarni a k�zbesz�dre, v�llalva a k�z�leti felel�ss�get, ami nem p�rtpolitiz�l�s.

 

8. �rt�khordoz�k �s tan�s�gtev�k kil�p�s�re van sz�ks�g a bels� nyilv�noss�gb�l a k�ls� nyilv�noss�gra. J�zus �s az apostolok ismert�k azt a k�zeget, ahol besz�lni�k kell. Az apostolok azt is megtanult�k Mester�kt�l, hogy a p�lda, a p�ld�zat gyakran nagyobb hat�s�, mint a kinyilatkoztat�s. Fel kell mutatni a �mindenf�le �let szt�rjai� � �s a Krisztus szerinti �let �szt�rjai� k�zti vil�g �rtelmes v�laszthat�s�g�t.

Walther Nigg-nek �A szerzetesek titkai� c�m� k�nyv�b�l (321.o.): �A val�s�gban ellens�ge az �rdekess�g a lelki dolgoknak. Az �rdekess�g nem mindig jelent�s is egy�ttal. Tudatosan k�zdeni kell az ellen, hogy valaki csak az �rdekess�get hajh�ssza, s�t m�g a vall�si dolgokat is csak f�lelmetesen �rdekesnek tal�lja. Az �ll�t�lagos �rdekes ember hely�re Angelius Silezius szerint a l�nyeges embernek kell ker�lnie.�

Az egyh�z nem kend�zheti el, hogy sz�m�ra mi a helyes �s a helytelen, mi a j� �s mi a rossz; �s nem hagyhat f�l azzal, hogy ezeket a k�l�nbs�gt�teleket sz�v� is tegye, ak�r alkalmatos, ak�r alkalmatlan, ak�r tetszik, ak�r nem, ak�r megt�r�l, ak�r nem.[46]

 

 

7. Javaslatok

 

1. �j retorika

 

- A szabads�g fogalm�nak hamis �rtelmez�se helyett az eredeti jelent�s�hez visszat�rni.

- Az eszkatol�gikus fenntart�s megjelen�t�se, mely �j horizont, t�vlat. Nem csak evil�gi �let�nk van, hanem az �let�nkben, az �let�nk h�tk�znapjaiban, �nnepeiben �s �let�nk ut�n valami m�s is t�rt�nik benn�nk, vel�nk; hogy Isten bar�tai �s gyermekei vagyunk, hogy �t�let al� ker�l�nk. A hal�llal nem �r v�get az �let�nk. Ez a hi�nyzik mai k�zbesz�d�nkb�l[47]

 

2. A hit tere is a nyilv�noss�g tere - �rtelmez�si technik�k

 

-          Ahol a hit�nket nyilv�nosan gyakoroljuk, az a hely, az a helyzet a l�trej�tte ok�n alkalmas a k�r�l�tt�nk l�v� val�s�g �rtelmez�s�re. Ugyanakkor a vil�g t�rt�n�seinek sokr�t�s�g�ben val� eligazod�shoz �rtelmez�si technik�k elsaj�t�t�s�ra van sz�ks�g. Ez az iskolarendszerben lehets�ges, de sz�ks�ges a gyakorl�sa k�l�nb�z� k�z�ss�gekben is. Az �sszej�vetelek, feln�ttk�pz�sek sorozat�ban egy-egy alkalmat e tud�s, k�pess�g megszerz�s�re kellene sz�nni.

-          Behelyezni teh�t a nyilv�noss�gba a nyilv�noss�got, kialak�tva ezzel p�ld�ul a �telev�zi�z�s kritikai ter�t�, t�gabban �rtelmezve a m�dia kritikai ter�t, r�mutatva a manipul�ci� technik�ira, r�vil�g�tva a m�g�tte megh�z�d� �rdekekre, ir�ny�tott �s szabadj�ra engedett folyamatokra.

 

3. Besz�lni, �k�z�s�teni�:

- A szavak jelent�s�nek, �rtem�nek, eredet�nek fosztogat�s�nak jelens�g�r�l, az �j B�belr�l.

- Arr�l, hogy az is a szabad akarathoz k�thet� �s felel�s emberi magatart�s, ha valaki engedelmes, ha �rizni akarja, �j f�nyben megvil�g�tva, a hagyom�nyt.

- A p�rbesz�d l�trehoz�s�nak sz�ks�gess�g�r�l, olyan konferencia szervez�s�vel, amelyben az Egyh�zzal szemben ellens�gesen viselked� k�z�r�k, �js�g�r�k, �s az Egyh�z k�pvisel�i k�z�tt nyilv�nos besz�lget�s j�n l�tre, s mivel k�zszerepl�k szerepelnek, ez �nmag�ban v�ve is vonz�st jelent a m�di�nak a tud�s�t�sra, (ez persze vesz�lyekkel is j�rhat, de pr�b�lni lehet, s�t kell is, kell� k�r�ltekint�ssel, a szab�lyok el�zetes tiszt�z�s�val.).

- A fogyaszt�i vil�g, a globalizmus, az Uni� alkotm�nya t�rgy�ban tematikus konferencia szervez�s�r�l, ahol a moder�torok a m�dia vil�g�b�l �rkeznek (�k a szerepl�s�k ok�n eleve hozz�k a m�di�t, ezzel r�gt�n nyilv�noss�got teremtve). Tal�lkoz�sokra, er�s kapcsolatok ki�p�t�se van sz�ks�g a m�dia vil�g�ban, �s arra, hogy az Egyh�z �ll�spontj�t mindig vil�gosan �s b�tran k�pviselj�k.

 

4. Perszonalit�s - szem�lyhez sz�lni; az emberiess�g szigetei � k�z�ss�ghez sz�lni

 

- A h�zass�g a f�rfi �s a n� �lland� kapcsolata, �s a csal�d alkotja az emberiess�g els� kicsiny sziget�t. Minden egyes k�z�ss�g, melyben elk�telezett emberi viszonyrendszer van jelen, �jabb szigetet alkot, mely l�p�st�l-l�p�sre, embert�l emberig, meg�rt�st�l meg�rt�sig, apr�nk�nt, sz�v�s munk�val[48]hozhat� l�tre

Ez teh�t a hit m�di�j�nak �pp�gy feladata, a mint h�v�knek.

 

5. Saj�t f�rum

 

- A bels� kommunik�ci� l�te k�l�nlegesen fontos �rt�keink v�delm�ben, az �sszetartoz�s megtapasztal�s�hoz.

- A kommunik�ci�nak (k�z�ss� t�telnek) az is felt�tele, hogy az Egyh�z minden szervezete, pl�b�niai, szerzetesi k�z�ss�ge �s int�zm�nye �rezze, hogy sz�ks�ge van a m�sikra.

- A kommunik�ci�ban is felel�ss�ggel tartozunk egym�snak: Az �sszetartoz�s csak �gy k�pzelhet� el, hogy az Egyh�z minden kicsi r�sze �rzi azt a felel�ss�get, hogy a m�sikat inform�lja mindarr�l, ami n�la t�rt�nik. Az esem�nyek, amelyek a vil�g magyarok lakta kicsi szeglet�ben t�rt�nnek, egy pl�b�ni�n, egy gy�lekezetben, egy eldugott falusi par�ki�n, lelk�szi hivatalban, ne legyenek a gy�lekezet vagy az int�zm�ny priv�t bel�gyei. Minden, ami az Egyh�zban t�rt�nik, r�sze lehet az egyh�zi nyilv�noss�gnak.

- A ker�leti, helyi h�rlevelek, r�di�k, pl�b�niai �js�gok, amelyekre nagy-nagy ig�ny van, magukban hordozz�k azt a v�lasz-lehet�s�get is, amelynek r�v�n gyorsan minden szintre meg�rkezhet az Egyh�zat �r� t�mad�sok h�re, �s az arra adand� v�lasz. Term�szetesen egy hi�nyz�, vagy nem kell�en meggy�z� v�lasz kieg�sz�t�se is megsz�lethet a helyi szinten. Ha engem b�ntanak, minket b�ntanak, ha baj �r t�ged, mi seg�t�nk neked.

- A kor technik�j�t alkalmas eszk�znek tekintve l�trej�het a �Mintha Isten l�tezne� netes f�rum, amely megh�v� a vil�gh�l�ra, hogy az ott chat�-el�knek, a n�vtelens�g �biztons�g�n� �t el lehessen juttatni Ig�t.

- II. J�nos P�l mondta: az internet vesz�lyeket, �s nagy lehet�s�geket hordoz. Realizmussal �s bizalommal sz�lt err�l az �j lehet�s�gr�l, mely csak eszk�z, �s nem lehet sohasem c�l. Fontos arr�l tudni, hogy az �rt�kek, �s nem a jelens�gek a m�rvad�k. Ismereteket k�zvet�t, de gyakran nem tan�t az �rt�kekr�l: ez az �j lehet�s�g. Az Internet a megfoghat�ra, a hasznosra ir�ny�tja a figyelmet, a k�zvetlen�l megtapasztalhat�ra, �s elhanyagolja a gondolkod�sra �s a reflexi�ra ir�nyul� figyelmet. K�v�nja a Szentatya, hogy az interneten kereszt�l �rad� k�pekb�l �s inform�ci�kb�l alakuljon ki Krisztus arca, amely r�nk n�z �s b�k�t ad. Ez a c�lja az evangeliz�ci�nak, �s ez teheti az internetet igaz�n emberhez m�lt� eszk�zz�.[49]

 

6. A lokalit�s szerepe � �besz�lget�s a ker�t�s mellett�

 

- Az eligazod�s k�z�ss�gi ter�t l�tre kell hozni, az �rtelmezett val�s�got � k�z�s�teni, k�z�ss�gi esem�nyeken, a helyi r�di�k, lapok, h�rlevelek seg�ts�g�vel.

- Minden eligazod�snak k�z�ss�gi tere van. Az eligazod�s, amely nem k�z�ss�gi t�rben j�n l�tre, amely h�j�n van a reflexi�nak, az a �tud�s� nagyon k�nnyen f�lrevezethet minket. A k�z�ss�gben �rtelmezett, k�r�l�tt�nk l�v� val�s�g mindig befoly�solja a k�z�ss�g tov�bbi �let�t is. Ez a k�z�ss�g ugyan k�r�lhat�rolt, de sohasem z�rt. A k�z�ss�g kommunik�ci�ja teremt� eszk�ze a k�z�ss�g l�trehoz�s�nak �s meger�s�t�s�nek.

 

7. �Mintha lenne Isten�- �j j�t�kszab�lyt!

 

-          A felvil�gosod�s azzal a nyugalommal �llt fel az asztal mell�l, ahol az �sz vil�g�t megkonstru�lta, hogy az emberi kapcsolatok h�tter�ben k�zmegegyez�ses norm�k vannak, melyeket mindenki elfogad: �etsi Deus non daretur�, ha nem l�tezne Isten, att�l m�g a l�nyeges erk�lcsi norm�k �rv�nyesek.[50] Ratzinger azt �rja, mi lenne, ha megford�tan�k a gondolatot:� �veluti si Deus daretur�, k�vetni �gy a norm�kat, mintha Isten l�tezne.[51] Az �j k�zmeg�llapod�s lehet�s�ge a szekulariz�lt vil�ggal.

-          Ebb�l m�r kibontat� a t�nyleges egym�s tiszteletben tart�sa, s lehetne besz�lni v�gre:

- Az emberi m�lt�s�g s�rthetetlens�g�nek forr�s�r�l.

- A szents�g ir�nti elveszett �rz�k �jb�li megtal�l�s�r�l.

- Erk�lcs �s hagyom�ny rehabilit�ci�j�r�l.

 

 
8. Felhaszn�lt irodalom, forr�sok

 

Pierre Bourdieau: El�ad�sok a telev�zi�r�l, Osiris, Budapest, 2001

 

Egyh�zunk a sajt� t�kr�ben, heti �sszefoglal�, MKPK Sajt�iroda 2003-2004

 

Enciklik�k

 

Farkas Zs�fia: A Katolikus Egyh�z kommunik�ci�j�nak h�rom szinten val� vizsg�lata, k�zirat, Budapest, 2003

 

Hans-Georg Gadamer: Igazs�g �s m�dszer, egy filoz�fiai hermeneutika v�zlata, Gondolat, Budapest, 1984

 

Gy�rk�sy Alajos: Latin-Magyar k�zisz�t�r, Budapest, Akad�mia 2004

 

J�rgen Habermas: A t�rsadalmi nyilv�noss�g szerkezetv�ltoz�sa, vizsg�l�d�sok a polg�ri t�rsadalom egy kateg�ri�j�val kapcsolatban), Osiris, Budapest, 1999

 

Holl�s J�nos: H�rek a kommunik�ci�ban, Magyar R�di�, Budapest, 2004

 

Kiss Ulrich, T�vlatok 1997/1

 

Kult�r�nk v�lasz�ton, szerkesztette: B�k�s Gell�rt-Deme Tam�s, Benc�s kiad�, Pannonhalma, 1997, In.: Czak� G�bor: Kommunik�ci�-kommunitas-kommuni� (215-220)

 

L�z�r Kov�cs �kos, T�vlatok 2001/1

 

M�diajog k�zik�nyv I.-II. Budapest, Osiris, 2000. szerk. Ilosvai G�bor,

 

Walther Nigg: �A szerzetesek titkai�, Szent Istv�n, Budapest, 1984

 

Jozeph Ratzinger: Benedek Eur�p�ja, kult�r�k v�ls�g�ban, Szent Istv�n, Budapest, 2005

 

Sz�vegv�ltozatok a politik�ra, Nyelv, szimb�lum, retorika, diskurzus, szerkesztette: Szab� M�rton-Kiss Bal�zs-Boda Zsolt In.: Gerard A. Hauser: Civil t�rsadalom �s nyilv�noss�g (500-525) Nemzeti Tank�nyvkiad�, Universitas, Budapest, 2000

 

T�tfalusi Istv�n: Idegensz�-t�r, Idegen szavak �rtelmez� �s etimol�giai sz�t�ra, Tinta, Budapest, 2004

 

A vall�soss�g megjelen�se a m�di�ban, F�v�rosi K�zgy�l�s Kisebbs�gi, emberi jogi �s vall�s�gyi bizotts�g, Budapest, 2004

 


9. V�gjegyzet



[1]A Gniezn�i Nemzetk�zi Konferencia z�r�dokumentuma, 2005. szeptember 16.-18. �Eur�pai dial�gus�, Lengyelorsz�g

 

[2]Biblia, Szent Istv�n T�rsulat, Budapest, 1987, 17.

[3]Hans Georg Gadamer: Igazs�g �s m�dszer, egy filoz�fiai hermeneutika v�zlata, Gondolat, Budapest, 1984

[4]�A r�gi dolgok �s tekint�lyek ir�nti hamis elfog�dotts�g maga az, amit le kell gy�zni.� uo. 198.

[5]uo. 212.

[6]uo. 201.

[7]uo. 200.

[8] Inter Mirifica 342.

[9] J�rgen Habermas: A t�rsadalmi nyilv�noss�g szerkezetv�ltoz�sa, vizsg�l�d�sok a polg�ri t�rsadalom egy kateg�ri�j�val kapcsolatban, Osiris, Budapest, 1999) 480.

[10]uo. 483.

[11] uo. 54.

[12] uo.

[13] uo. 10.

[14] Farkas Zs�fia: A Katolikus Egyh�z kommunik�ci�j�nak h�rom szinten val� vizsg�lata, k�zirat, Budapest, 2003, 7.

[15] uo.

[16] Sz�vegv�ltozatok a politik�ra, Nyelv, szimb�lum, retorika, diskurzus, szerkesztette: Szab� M�rton-Kiss Bal�zs-Boda Zsolt In.: Gerard A. Hauser: Civil t�rsadalom �s nyilv�noss�g (500-525) Nemzeti Tank�nyvkiad�, Universitas, Budapest, 2000, 480.

[17]uo. 480.

[18]uo. 486.

[19]uo. 487.

[20]uo. 496.

[21]uo. 490-491.

[22]Habermas, 127.

[23]uo. 150.

[24]uo. 88.

[25] Kiss Ulrich, T�vlatok 1997/1, 25.

[26]uo. 26.

[27]uo.

[28]Hauser, 480.

[29]v�. bevezet�, illetve elemz�s

[30] II. J�nos P�l p�pa 1993-ban a magyar p�sp�k�k �ad limina� l�togat�sakor mondott z�r�besz�d�ben, pont ehhez a t�m�hoz f�z�tt. �Nem hagyhatjuk, hogy ne szakemberek t�rgyalj�k a vall�si �s egyh�zi t�m�kat a r�di�ban �s a telev�zi�ban, mert k�l�nben fenn�ll a vesz�ly, hogy �jb�l �s �jb�l r�gi �ll�t�sokat �s el��t�leteket ism�telnek meg. Amikor az egyh�z nyomat�kosan hivatkozik saj�tos illet�kess�g a kereszt�ny hagyom�ny bemutat�s�n�l �s szavatolt magyar�zat�n�l, semmi esetre sincs sz� hatalmi vissza�l�sr�l. Ezt sokkal ink�bb azok k�vetik el, akik meg akarj�k tagadni az egyh�zt�l ezt a jog�t.� �j Ember, 1993. febru�r 14, 2.

[31]M�diajog k�zik�nyv I.-II. Budapest, Osiris, 2000. szerk. Ilosvai G�bor, II.k. 19.

[32] Holl�s J�nos: H�rek a kommunik�ci�ban, Magyar R�di�, Budapest, 2004, 15., 81.

[33]Farkas, 14.

[34] Gy�rk�sy Alajos Latin-Magyar k�zisz�t�r, Budapest, Akad�mia 2004,

manipul�res: manipulus-beli, k�zkatona

manipul�tim: csapatonk�nt t�megesen

manipulus: egy maroknyi egy csom�, 331.

media: k�ls� javak, 335.

medium: k�zepe vminek; nyilv�noss�g, 336.

T�tfalusi Istv�n: Idegensz�-t�r, Idegen szavak �rtelmez� �s etimol�giai sz�t�ra, Tinta, Budapest, 2004,

manipul�ci�: k�zzel v�gzett m�velet

sajt� k�zv�lem�ny befoly�sol�sa t�megt�j�koztat�si eszk�z�k �tj�n

�tv. mesterked�s, �gyesked�s

maniplus, manipulus: kis katonai egys�g tkp. maroknyi szalma, melyet egy r�don hadijelv�nyk�nt vittek, ered. k�zbe val�egy maroknyi, 580.

m�dia: sajt�; 591.���������������������������������������������������������

medium: k�zvet�t�, k�rnyezet, k�zeg, 592.

[35] Holl�s J�nos: H�rek a kommunik�ci�ban, Magyar R�di�, Budapest, 2004, 15., 81.

[36] uo. 16.

[37] uo. 75.

[38] uo. 19.

[39] uo. 97-98.

[40]Kult�r�nk v�lasz�ton, szerkesztette: B�k�s Gell�rt-Deme Tam�s, Benc�s kiad�, Pannonhalma, 1997, In.: Czak� G�bor: Kommunik�ci�-kommunitas-kommuni� 215-220.

[41] Communio et progressio�s az Aetatis Novae

[42] T�vlatok

[43] A vall�soss�g megjelen�se a m�di�ban, F�v�rosi K�zgy�l�s Kisebbs�gi, emberi jogi �s vall�s�gyi bizotts�g, Budapest, 2004, In.: Csoma �ron: A kereszty�n egyh�zakat �rt t�mad�sok a m�di�ban 18., id. Bib� Istv�n: �sszegy�jt�tt munk�i 4.k. 1984 Protest�ns Szabadegyetem 1214-1230.

[44] uo. 19.

[45] uo. 21.

[46] A vall�soss�g megjelen�se a m�di�ban, F�v�rosi K�zgy�l�s Kisebbs�gi, emberi jogi �s vall�s�gyi bizotts�g, Budapest, 2004, In.: L�z�r Kov�cs �kos : A hit m�di�ja, 41.

[47] L�z�r, 44.

[48] L�z�r, 46.

[49] Kiss, T�vlatok

[50] Joseph Ratzinger: Benedek Eur�p�ja a kult�r�k v�ls�g�ban, Szent Istv�n T�rsulat, Budapest, 2005, 51.

[51]uo. 52.