Katolikus Egyh�z a magyar orsz�gos �rott sajt�ban - elm�leti keret �s elemz�s - (2003-2004)
�Kereszt�ny, konzervat�v �rt�kek
K�sz�tette: Sasv�ri Szil�rd
Budapest,
2005
Faludi
Akad�mia
2005
Bevezet� E
tanulm�ny c�lja annak megvizsg�l�sa, hogy a magyarorsz�gi orsz�gos �rott sajt�
a Katolikus Egyh�z �zeneteinek eljuttat�s�hoz, az Egyh�z �let�nek, illetve az
�ltala k�pviselt �rt�keknek bemutat�s�ra milyen lehet�s�geket k�n�l, illetve
milyen korl�tokat �ll�t. H�l�s
k�sz�nettel tartozom a Faludi Akad�mi�nak, hogy �szt�nd�ja seg�ts�g�vel egy
�ven kereszt�l e t�m�val foglalkozhattam. Mivel
az Egyh�z a h�v�k k�z�ss�ge, Krisztus tan�t�sa szerinti szeretetk�z�ss�g, amely
a t�rt�nelemben bontakozik ki, mindenk�ppen �rdemes a mai kornak a
hagyom�nyokhoz val� viszonyul�s�t is megvizsg�lni t�rt�neti alapon; illetve a
jelenkori magyarorsz�gi egyh�zi k�z�ss�g �s az azt k�r�lvev� t�rsadalmi k�zeg jellemz�ire
kit�rni. Az Egyh�z �ltal hordozott �rt�keket tekintve a mai
kor ember�nek �s Egyh�z�nak a k�vetkez� kih�v�sokkal kell szemben�znie: A szents�g ir�nti �rz�k elveszt�s�vel; azon alapelv
elutas�t�s�val, hogy az emberi szem�ly m�lt�s�ga s�rthetetlen; a h�zass�g �s
csal�d elleni t�mad�sokkal; a szabads�g fogalm�nak hamis �rtelmez�s�vel; az
erk�lcs relativiz�l�s�val �s hagyom�ny elvet�s�vel. A
fentiekre vonatkoz�an kell teh�t sz�lni arr�l, mely �rt�keket �rdemes
k�z�ppontba �ll�tani a 21. sz�zad elej�n. E szempontok szerint vizsg�lom az
Egyh�z k�p�nek bemutat�s�t a magyar m�dia fel�let�n ak�r lehet�s�gk�nt, ak�r
t�madott, kritiz�lt t�mak�nt. A
munka elv�gz�se sor�n f�lhaszn�ltam mind elm�leti, mind t�rt�neti forr�sokat. Emellett
p�pai megnyilatkoz�sokat, k�rleveleket, tematikus sajt�figyel�t, elemz�seket,
egyh�zi sajt�anyagokat, Azt is figyelemmel k�vettem, milyen sorsra jutott
n�h�ny fontosabb egyh�zi �zenet, a sajt�t�j�koztat�k anyagai hol jelentek meg,
milyen komment�rral, milyen szerkeszt�si be�gyazotts�ggal, k�pi al�fest�ssel. A
tanulm�ny k�sz�t�sekor figyelembe kellett vennem a f�ldolgozhat� lehets�ges
t�m�k sokas�g�t, �s a sz�ks�ges m�rt�k� a terjedelmi korl�tokat. �r�som
alapvet�en az �rott sajt� ter�let�re terjed ki. Ezen bel�l is a legnagyobb
p�ld�nysz�m� orsz�gos napilapok a Katolikus Egyh�zat �rint� cikkeire. Ebb�l a
k�rb�l � b�r rendk�v�l a �teljess�ghez� sz�ks�ges volna � hi�nyzik a megyei
lapok �rt�kel�se. Nem
foglalkoztam tov�bb� a bulv�rsajt�, illetve tematikus, speci�lis lapok
elemz�s�vel (egyh�zi jelleg�, n�i, ifj�s�gi stb.). Az elektronikus sajt�
megnyilatkoz�saira utalok majd, illetve e m�diaszektor funkci�j�t is igyekszem
megjelen�teni. E ter�let elemz�s�t mindenk�ppen �rdemesnek tartom elv�gezni a
k�s�bbiek sor�n, tekintettel arra, hogy Magyarorsz�gon a �vil�g�-r�l, annak
v�ltoz�sair�l az �llampolg�rok kb. 70%-a kiz�r�lag az elektronikus m�di�n
kereszt�l alkot k�pet, t�j�koz�dik. E
sz�ks�gk�ppeni korl�toz�s, �nk�nyes szelekci� seg�ts�g�vel is lehet tanuls�gos
k�vetkeztet�seket levonni abb�l, hogy a magyarorsz�gi sajt� egy szelete milyen
k�pet rajzol arr�l a Katolikus Egyh�zr�l, amely itt �s most van jelen a 21.
sz�zad elej�n, s amelynek rendk�v�l neh�z �zeneteit nyilv�noss� tenni,
val�s�g�t megmutatni a
Elm�leti
munk�k seg�ts�g�vel vizsg�lom meg a m�dia szerep�t, majd a sajt�elemz�s
elv�gz�se ut�n k�vetkeztet�seket vonok le arra n�zv�st, hogy e rendszeren bel�l
mi t�rt�nik, mi jelenik meg az Egyh�zzal kapcsolatosan. Ezt k�vet�en
javaslatokat fogalmazok meg olyan elvi hozz��ll�sra �s technik�kra, melyek
v�lem�nyem szerint v�ltoztatni k�pesek a jelen helyzeten. Tartalom: 1. �t kih�v�s a 21. sz�zad kezdet�n /4/ 2. T�rt�neti alapvet�s /5/ 2.1. �kor, k�z�pkor, a vil�g �rtelmez�se ��������������� 2.2.
A �fel�-vil�gosod�s 2.3. A teljes nyilv�noss�g szerkezete 3. Elm�leti alapvet�sek /6/ ��������������� 3.1.
Kommunik�ci�, az inform�ci� alapfogalmai ��������������� 3.2.
Elvi hozz��ll�sok ��������������� 3.2.1
vil�gi ��������������� 3.2.2
egyh�zi ��������������� 3.3.
Eszk�z�k, kommunik�ci�s folyamat ��������������� 3.4.
P�lda. �letvitel 4.� A �Sitz
im Leben� /8/ ��������������� 4.1.
A befogad� vil�g ��������������� 4.2.
Tulajdonos ��������������� 4.3.
�js�g�r�, szerkeszt� ��������������� 4.4.
A politika, k�z�let 5. Elemz�s /10/ ��������������� 5.1.
�Mi� az egyh�z? 5.2. Az �antiszemitizmus� ��������������� 5.3.
Az �ellene����� 5.4. Krisztus t�rt�netis�ge �- �a tudom�ny hiteles
c�folata� ��������������� 5.5.
�Hatalom, p�nz� 6. K�vetkeztet�sek /13/ 7. Javaslatok /14/ 8. Felhaszn�lt irodalom /16/ 9. Jegyzetek /17/ 1. �t kih�v�s a 21. sz�zad
kezdet�n[1] Az
eur�pai alkotm�ny vit�j�nak sor�n sokak sz�m�ra szinte �rthetetlen er�vel
jelent meg az a szellemi, gondolati, politikai er�, amely mindent megmozgatott
annak �rdek�ben, hogy az alkotm�nyban ne szerepeljen a kereszt�ny gy�kerekre
val� utal�s. Tette ezt komoly t�mogat�ssal a nyugati demokr�cia, s ezzel
lemondott arr�l a hozz��ll�sr�l, amely szerint a demokr�cia, mint strukt�ra sz�ks�gk�ppen
felt�telez erk�lcsi t�rv�nyeket. R�ad�sul a sz�vegszer� utal�s hi�nya nem m�s,
mint az eur�pai t�rt�nelem sutba vet�se. A vita m�g�tt az �Emberr�l� alkotott elt�r�
elk�pzel�sek �llnak. Az egyik �ll�spont szerint az ember nem m�s, mint
az evol�ci� sor�n a legmagasabb l�tszintre jut� felvil�gosult �s racion�lis
l�ny, a m�sik szerint az Ember teremtm�ny, Isten k�pm�sa. Az egyik azt mondja a Semmi (=�srobban�s el�tt) �s
a Semmi (=hal�lon t�l) k�z�tt: az �n - az individuum. A m�sik: az ember szem�ly (persona) Isten
k�pm�sa, teremtm�ny, szabad akarat�val rendelkez�, felel�ss�ggel b�r� szem�ly.
(Ter 1,26)[2]
Isten �jra sz�lt: �Teremts�nk embert k�pm�sunkra, magunkhoz hasonl�v�. �
uralkodj�k a tenger halai, az �g madarai, a h�zi�llatok, a mezei vadak �s az
�sszes cs�sz�m�sz� f�l�tt, amely a f�ld�n mozog. �s azt mondja a Ter 1,27
�Isten megteremtette az embert, saj�t k�pm�s�ra, az Isten k�pm�s�ra alkotta, f�rfinak
�s n�nek teremtette.� Szabadnak �s felel�ss�ggel b�r� l�nynek, aki az �r
szeretet�nek forr�s�b�l t�pl�lkozik. Az egyik az embert az �let f�ldi horizontj�ra
helyezi. A m�sik ezt kieg�sz�ti a Teljess�g fel� is, s e
vonalak metsz�spontj�ban pedig maga Krisztus �ll. Az egyik szerint �lj�nk �gy a vil�gban, mintha nem
l�tezne Isten, de az�rt legyen valami k�z�sen elfogadott szab�ly, jogrendszer:
az egyetemes emberi jogok. A m�sik szerint Isten az, Aki van, aki maga a
Szeretet, az Igazs�g, a J�s�g, �s a Sz�ps�g, � a Forr�s, mely t�pl�lja az
�letet. a) Az egyik elfelejtkezett az emberi szem�ly
s�rthetetlens�g�nek forr�s�r�l, a m�siknak k�teless�ge teh�t sz�lni. Az ember szabad, keresi az igazs�got. A tudom�ny az
elm�lt k�tsz�z �vben megpr�b�lta �tvenni a vall�s, a hit szerep�t, de nem
tudott �s nem tud arra a k�rd�sre v�laszolni: Ki vagyok �n? Mivel a Teremt�s
Isten m�ve, aki egyed�li �r �let �s hal�l f�l�tt. Mivel az embert k�pm�s�ra
teremtette: az emberi m�lt�s�g s�rthetetlen. b) Az egyik elvesztette a
szents�g ir�nti �rz�k�t, a m�siknak k�teless�ge teh�t megjelen�teni azt. A szekulariz�lt vil�gban
t�rekszenek ugyan arra, hogy a T�zparancsolat n�mely t�rv�ny�nek �rv�nyt
szerezzenek, de k�vetkezetesen ker�lik az els� h�rom parancsot. Ez�rt Eur�p�ban
�jra hangs�lyozni kell az �Uradat, Istenedet im�dd, �s csak neki szolg�lj�,
�Isten nev�t a sz�dra hi�ba ne vedd�, az ��r napj�t szenteld meg� parancsok
�rv�nyess�g�t. c) Az egyik az emberek egyenl�s�g�nek jog�ra
hivatkozva t�madja a h�zass�g szents�g�t, a m�siknak k�teless�ge v�deni
azt. A h�zass�g f�rfi �s n� �lland� k�z�ss�ge, mely a
t�rsadalmi rend alapja �s az eur�pai civiliz�ci� �r�ks�ge. A csal�dt�l f�gg az
emberi faj j�v�je. Ezt teszik ki vesz�lynek azok, akik a homoszexu�lis
kapcsolatot h�zass�gi szintre k�v�nj�k emelni. d) Az egyik a szabads�got hamisan �rtelmezi,
a m�siknak k�teless�ge az eredeti �rtelm�t f�nntartani. Az ember szabad akarattal rendelkezik. A szabads�g
Isten aj�nd�ka, mely egy�ttal az ember nagyszer�s�g�nek �s hivat�s�nak m�rc�je.
V�deni az embert ma annyit jelent, mint v�deni a szabads�g eredeti �rtelm�t, az
evang�lium helyes �rtelmez�s�nek megfelel�en. A szabads�g a j�ra val� t�rekv�s,
nem pedig a saj�t jog(om) �rv�nyes�t�se. e)
A mai vil�g el�t�li a diszkrimin�ci�t, az el��t�letet, �s nem tart ig�nyt a
hagyom�nyra. De tegy�k f�l a k�rd�st: Mi a hagyom�ny, mi az el��t�let? Az
el��t�let, a hagyom�ny: az �tvett tud�s, az �r�k�lt kult�r�nk
�sszekapcsolhat� �s �sszekapcsol�dik az �j tud�s�val. Hans-Georg Gadamer[3]h�vja
fel a figyelmet arra, hogy az el��t�let, hagyom�ny, az autorit�s
rehabilit�land�, rehabilit�lni kell.[4]
Az igaz el��t�let megismer�shez, meg�rt�shez vezet, a hamis el��t�let, pedig
f�lre�rt�shez.[5]
K�l�nbs�gt�telre teh�t sz�ks�g van. Azt
mondja Gadamer, hogy a hagyom�ny val�j�ban mindig mag�nak a szabads�gnak �s a
t�rt�nelemnek a mozzanata. A legval�dibb, legszolidabb hagyom�ny �r�kl�d�se sem
a term�szeti folyamatok m�dj�n j�tsz�dik le. Igenl�sre, meg�rt�sre �s �pol�sra
szorul, l�nyege szerint meg�rz�s. A meg�rz�s pedig az �sz tette, melyet
�szrev�tlen�l hajt v�gre. A meg�rz�s �ppen ez�rt nem kev�sb� szabad viselked�s,
mint a hirtelen fordulat �s az �j�t�s. Mindig benne �l�nk a hagyom�nyban, eleve
a saj�tunk, mintak�p vagy elrettent� p�lda, �nmagunk �jrafelismer�se, melyben
k�s�bbi t�rt�neti �t�let�nk m�r aligha lehet megismer�s, hanem a hagyom�ny
teljesen elfogulatlan magunkhoz alak�t�sa.[6] Azt
is hangs�lyozza, hogy az erk�lcs�k val�s�ga p�ld�ul nagym�rt�kben a szok�s �s a
hagyom�ny �ltal k�lcs�nz�tt �rv�ny.[7]
Az erk�lcs�k val�s�g�nak �rv�nyess�ge az, amit a felvil�gosod�s, a francia
forradalom �ta folyamatosan t�madnak a modernit�s k�nt�s�ben. �Kiz�r�lag
az erk�lcsi rend �rinti az embert, Istennek �rtelmes �s magasabb rend�
�letre hivatott teremtm�ny�t a maga teljess�g�ben, �s amennyiben teljesen �s
h�s�gesen megtartja, ez vezeti el a t�k�letess�g �s a boldogs�g teljes
birtokl�s�ra.�[8] 2. T�rt�neti alapvet�s Hauser[9]a nyilv�nos
szf�r�t diszkurz�v helynek tekinti, amelyben k�l�nb�z� egy�nek �s csoportok
tal�lkoznak egym�ssal, hogy megbesz�lj�k az �ket k�lcs�n�sen �rdekl� �gyeket,
�s ha lehets�ges, k�z�s v�lem�nyt alak�tsanak ki r�luk. A nyilv�noss�g az a
hely, ahol retorikailag fontos jelent�sek kiform�l�dnak.
2. 1. �kor, k�z�pkor, a vil�g �rtelmez�se �Az
ath�ni politiz�l�s nem ig�nyelt megk�l�nb�ztet�st a k�t diszkurz�v ter�let: az
ag�ra � piac, �s az ekkl�szia � n�pgy�l�s k�z�tt, hiszen az emberek, akik a
piacon besz�ltek k�z�s dolgaikr�l, ugyanazok, mint akik k�s�bb szavaztak r�la�.[10]
A
g�r�g�k �ntudat�ban a nyilv�noss�g a szabads�g �s maradand�s�g birodalma. Az,
ami van, csak a nyilv�noss�g f�ny�ben jelenik meg, �s csak itt v�lik mindenki
�ltal l�that�v�.[11]
A polg�rok, mint egyenl�k az egyenl�kkel �rintkeznek egym�ssal, de mindegyik
arra t�rekszik, hogy kiemelkedj�k. Az er�nyek, melyek kiemelik a g�r�g polg�rt,
a nyilv�noss�g el�tt igazol�dtak, ott tal�ltak elismer�sre.[12]
A
sz�belis�get k�vet�en fokozatosan j�tt l�tre az olvas�k�z�ss�g. Az �jkorra
jelentek meg az olvas�si kult�ra t�rsadalmi csom�pontjai. B�v�lt a k�nyvek,
foly�iratok �s �js�gok termel�se, megszaporodott az �r�k, kiad�k,
k�nyvkeresked�sek, k�lcs�nz�-k�nyvt�rak,[13]�s az olvasni
tud� emberek sz�ma.
A
reform�ci�val jelent meg[14]a
t�rt�nelemben az a fajta �n�rtelmez�si szabads�g, amely v�g�l is elt�ntette a
Katolikus Egyh�z addig l�tez� �r� �s �rtelmez� monop�lium�t.[15]
A tud�s r�szekre szakadt. A k�z�ss�gi �rtelmez�s hely�t �tvette az individu�lis
�rtelmez�s. �gy, ezzel a v�ltoz�ssal gyakorlatilag mindenki �rhatott, mindenki
�rtelmezhetett. A k�z�pkornak ebben a k�sei korszak�ban a hitvit�k jellemezt�k
a nyilv�noss�got. 2. 2. �A �fel�-vil�gosod�s A
civil t�rsadalom sz�ks�gk�ppen egyet jelent a nyilv�nos szf�r�val,[16]t�rt�netileg
a felvil�gosod�sban bontakozott ki.[17]
�j, diszkurz�v helyek a 17-18. sz�zadban: �js�g, k�v�h�z, szalonok, politikai
klubok, melyek k�v�l vannak az ag�r�n, ekkl�szi�n.[18]Eddig
a k�zv�lem�ny az egy�ni v�lem�nyek �sszeg�t jelentette. Ezut�n a dial�gus
r�sztvev�i k�z�tt �gyek k�z�ggy� emel�s�nek folyamata zajlott le, �s a
mindenkori autorit�son (�llam, egyh�z) k�v�li helyeken megfogalmazott
(k�z)v�lem�nny� v�lt.[19]
A �k�zv�lem�ny szerint� versenyt�rsa
lett az �autorit�s szerint�-nek. A
felvil�gosod�s ugyanakkor l�trehozta a �p�rtatlan megfigyel�� szerepet,[20]ha
tetszik: az �j autorit�st! K�t �j t�nyez� vezetett Hauser szerint[21]a
nyilv�nos szf�ra ir�nti ig�ny kialakul�s�hoz: 1. Amikor a kereskedelem,
sz�ll�t�s, migr�ci� szembes�ti az eur�pai t�rsadalmat az idegenek
vil�g�val. Majd
a felvil�gosod�ssal �s a francia forradalommal l�trej�tt az a fajta egyes�leti
�let, amikor m�r nem hitt�telekr�l sz�lt els�sorban a diskurzus, hanem
irodalomr�l, m�v�szetr�l, �s legink�bb a francia forradalom ut�n a politik�r�l.
L�trej�tt a politikailag okoskod� k�z�ns�g.[22] Ebben
a pillanatban a nyilv�noss�g szerkezet�ben funkci�v�lt�s j�tt l�tre. Ez a
funkci�v�lt�s azt jelentette, hogy megjelent a sajt�, a sajt�t �r� emberek, megjelent
vele egy�tt term�szetesen a cenz�r�val szembeni k�zdelem, �s kezdett kialakulni
a v�lem�nyszabads�g�rt val� harc. A polg�ri nyilv�noss�g m�g�tt az
�ltal�nos hozz�f�r�s elve[23]�ll. Ennek
a nyilv�noss�gnak k�l�nb�z� terei �s k�l�nb�z� t�pusai voltak. Egy �rdekes
angliai p�lda a korszakb�l: a Londonban kialakult k�v�h�zakban f�rfit�rsas�gok
voltak jelen. Ezzel szemben a szalonokat �ltal�ban a n�k alap�tott�k. A h�lgyek
1674-ben kiadtak egy pamfletet a k�v�h�zakkal �sszef�gg�sben, melynek c�me: �Az
asszonyok ki�ltv�nya a k�v�h�zak ellen�. Nyilv�nos megfontol�sra bocs�tj�k azon
nagy h�tr�nyokat, amelyek nem�k v�lem�nye szerint e kisz�r�t� �s elgyeng�t�
folyad�k t�lzott haszn�lat�b�l sz�rmaznak.�[24] A felvil�gosod�s a �felfel� ir�nyults�got� elvetve csak
a val� vil�gra ir�ny�totta figyelm�t, pr�b�lta meg azt bevil�g�tani.
2. 3. �A nyilv�nos kommunik�ci� teljes szerkezete
A
19-20. sz�zadra alakult ki a nyilv�nos kommunik�ci� teljes szerkezete. Ekkor
l�trej�ttek az �js�gok �s olvas�ik, a k�nyvek �s olvas�ik - az �j olvas�r�teg.
Ennek ellen�re is, b�r a v�rosi �s a falusi polg�ri k�z�ss�get egyfajta
homogenit�s jellemezte, bizonyos m�rt�kben, de m�r a kezdetekt�l is mindig
l�tezett egy konkur�l� nyilv�noss�g, mindig volt ilyen reprezentat�v
nyilv�noss�g, �s mindig volt emellett egy polg�ri vagy egy �ltal�nos. A
20. sz�zadban a r�di� �s a telev�zi� megjelen�s�vel megint megv�ltozott a
nyilv�noss�g szerkezete. N�gy �j jelens�g �t�tte fel a fej�t. Az egyik a
sz�rakoztat�s �s inform�l�s egybees�se. A rekl�m sz�rakoztatva inform�l, �s
k�zben fogyaszt�v� alak�t. A m�sodik, hogy gazdas�gi �rdek miatt ir�ny�tott�
v�lik a m�dia. Ebb�l a szempontb�l az �js�g�r�k szabads�ga is s�r�l. A harmadik
jelens�g, hogy a t�ma �s a megnyilatkoz�s egy bizonyos rejtett sz�nd�kot hordoz.
A negyedik, hogy e sz�nd�knak c�lja a kommunik�ci�s folyamat magatart�s�nak
ir�ny�t�sa, form�l�sa. Teh�t ir�ny�tani, magatart�st form�lni, mindezt egy
kommunik�ci�s folyamat keret�n bel�l. A
mai t�v�s �val�s�g�show-k leg�jabban pedig a val�s�g �s a fikci� k�z�tti
k�l�nbs�get k�v�nj�k elmosni. 3. Elm�leti alapvet�sek ��������������� 3. 1. Az inform�ci� �s a kommunik�ci� alapfogalmai ���������������
�rdemes tiszt�zni n�h�ny alapfogalmat. El�sz�r az
inform�ci�r�l. Mi az inform�ci�? Kiss Ulrich[25]azt �rja, hogy a latin eredeti �informatio,
informationis� k�pzet, fogalom, vagyis �n�ll� l�ttel b�r. Nem k�t szem�ly
kapcsolat�nak f�ggv�nye, hanem tudattartalom, a dolgok k�pe, nyoma a tudatban
eszme, idea. Eredete az informo,-are ige, vagyis tev�kenys�g, mely �ltal
valamit megform�lunk, alak�tunk, valamir�l k�pet alkotunk. Az
inform�ci� eredetileg nem k�szterm�k, melyet el�g elsz�ll�tani egyik helyr�l a
m�sikra, hanem a dolgokr�l benn�nk kialak�tott k�p, vagyis szellemi, lelki
tev�kenys�g gy�m�lcse, feldolgoz�sa annak, amit tapasztalunk, l�tunk, hallunk:
lelki k�p, melynek megform�l�s�ban eg�sz szem�lyis�g�nkkel r�szt vesz�nk. Az
inform�ci� teh�t nem �ru. Az inform�ci� �s a kult�ra k�z�ss�gi jelleg� egy�ttes
alkot�sa a folyamatban r�sztvev�knek.[26] Mi a kapcsolat inform�ci� �s a m�sik alapfogalom, a
kommunik�ci� k�z�tt, mi ennek a fogalomnak a jelent�se?
Communico,-
are eredetileg
megoszt�st �s egyes�l�st jelent, nem csak megt�rgyal�st. Azt jelenti �k�z�sen
tesz valamit valakivel�. A communicatio ennek megfelel�en r�szes�t�s. C�lja,
hogy k�z�s kinccs� v�ljon a tud�s, tapasztalat,[27]vagyis
a kommunik�ci�nak tere k�z�ss�gi. Isten �s ember(ek), ember �s ember, k�z�ss�g
�s k�z�ss�g k�z�tti besz�d, �rt�s, amely szakr�lis helyen vagy m�s sz�nt�ren, a
mag�nszf�r�ban vagy a nyilv�noss�g k�l�nb�z� terein zajlik, �l. Az egyh�zban a
kommunik�ci� nem m�s, mint k�z�ss�gteremt�s. 3. 2. Elvi hozz��ll�sok Hol
jelennek meg a kereszt�ny �rt�kek? A nyilv�noss�g k�l�nb�z� terein. A
nyilv�noss�g Hauser szerint maga a civil t�rsadalom,[28]a
legnagyobb hangs�llyal, er�vel, hat�sfokkal a m�dia befoly�solja ezt. A
nyilv�noss�g tere j�val nagyobb, mint a m�di��, ebben rejlik az a lehet�s�g
hogy a m�di�ban feler�s�tett, az Egyh�zat �rint� t�mad�sokkal szemben �rdemi
l�p�seket lehet tenni. Mi
az a hozz��ll�s, amivel viszonyulnunk kell ehhez a t�mak�rh�z? N�gy
ilyen alapvet�s r�gz�t�se l�tszik mindenk�ppen indokoltnak. Az
els� alapvet�sben �rdemes r�gz�teni azokat a legfontosabb a kereszt�ny
�rt�keket, amelyekr�l tud�s�tanak, amelyeket torz�tanak a m�di�ban.[29]A
m�sodik alapvet�s, hogy akik ennek az �rt�knek a hordoz�i, hitelesek,
k�z�rthet�ek legyenek.[30]A
harmadik alapvet�s, amelyr�l m�r sz� esett: a kommunik�ci� eredeti
�rtelm�nek meghat�roz�sa, �s l�trej�tte helysz�n�nek f�lt�ntet�se, �s negyedikk�nt
azt is f�l kell t�rni, hogy mi a nyilv�noss�g t�rt�netis�ge. 3. 2. 1 Vil�gi elv�r�sok A
magyar m�dia t�rv�ny, (az 1996. �vi I. t�rv�ny a r�di�z�sr�l �s telev�zi�z�sr�l)[31]preambuluma
szerint �Az Orsz�ggy�l�s a szabad �s f�ggetlen r�di�z�s �s telev�zi�z�s, a
v�lem�nynyilv�n�t�s szabads�ga, a t�j�koztat�s f�ggetlens�ge, kiegyens�lyozotts�ga
�s t�rgyilagoss�ga, t�j�koz�d�s szabads�ga, valamint az egyetemes �s a nemzeti
kult�ra soksz�n�s�g�nek �rv�nyre juttat�sa �rdek�ben, tov�bb� a t�j�koztat�si
monop�liumok megakad�lyoz�s�ra�, t�rv�nyt alkotott.� Sok
mindent �rdemesnek tartok e sz�vegr�szb�l kiemelni �s elemezni, m�gis figyelmem
a t�j�koz�d�s �s a t�j�koztat�s szabads�g�ra ir�nyul, mert ezek olyan jogok,
melyek az alapinform�ci�kat �rintik. A t�j�koz�d�s, t�j�koztat�s alapja: a h�r. A
h�r az alapinform�ci�, az els� benyom�s a k�zvet�tett val�s�gr�l. A h�r alapj�n
alkotnak v�lem�nyt az emberek a val�s�gr�l. S �gy alakul (alak�tj�k) ki a
k�zv�lem�ny(t). T�bb
krit�riuma van annak, hogy a h�rszelekci� mit�l f�gg. Nem mindegy a
tulajdonosi szerkezet, hiszen a t�bbs�gi tulajdonos �rdekei is
alak�thatj�k a h�rszerkeszt�st. A
szerkeszt�t kell, hogy foglalkoztassa az id�szer�s�g, a k�zels�g, hogy mennyi
embert, milyen m�don �rint meg egy h�rnek a tartalma. A szerkeszt�s
sor�n figyelemmel kell lenni az inform�ci� kuriozit�s�ra, v�ratlans�g�ra, az
id�t�nyez�re, a frissess�gre,[32]�s
arra is, hogy az inform�ci�, a t�rsadalmi hierarchia mely szegmens�t �rinti. 3. 2. 2 Egyh�zi elv�r�sok a h�rvil�gr�l, a
kommunik�ci�r�l Az
egyh�zi, e t�rgy� dokumentumok elv�r�sa szerint a t�rsadalomnak joga van a
megb�zhat� t�j�koztat�shoz, mely a k�zj�t szolg�lja �s seg�ti a t�rsadalmat a
helyes �t�let kialak�t�s�ban. A t�j�koztat�s legyen erk�lcsileg helyt�ll�,
tartsa tiszteletben az ember jogait, de az emberi m�lt�s�got is, mert nem
minden tud�s hasznos, hanem csak a szeretet az, ami �p�t. E
dokumentumok azt tan�tj�k, hogy a h�rk�zl�s t�rgyilagos legyen, ker�lj�n
mindent, ami a h�r erk�lcsi �rt�k�t m�dos�thatja, vagy megv�ltoztathatja.
Figyelembe kell venni a haszn�lt eszk�z�k hat�s�t a k�z�ss�gre, n�ha nem tudja
az ember k�vetni az esem�nyt, �s azt f�leg feldolgozni nem tudja, teh�t vil�gos
lelkiismereti alapelvekre van sz�ks�g. Krisztus
az Egyh�zat arra alap�totta, hogy hirdesse minden embernek az �dv�ss�get, ami
elv�laszthatatlan az evang�lium terjeszt�s�t�l. Ez�rt az egyh�z joga, hogy a
t�megt�j�koztat�si eszk�z�ket haszn�lja, �s hogy ezeknek a helyes haszn�lat�r�l
alapvet� tan�t�st adjon.[33] Fontos t�ma az inform�ci�, a h�rek szerz�s�nek �s
tov�bb�t�s�nak k�rd�se. A t�rsadalomnak meg van a joga ahhoz, hogy inform�ci�t
kapjon mindarr�l, amit az embereknek - m�gpedig kinek-kinek a k�r�lm�nyei
szerint, ak�r mint egy�nnek, ak�r mint valamely csoport tagj�nak - hasznos
tudniuk. E jog helyes gyakorl�sa azonban megk�veteli, hogy a k�zl�s tartalm�t
tekintve mindig igaz, �s az igazs�goss�g, valamint a szeretet s�relme n�lk�l
teljes legyen. Az
Inter Mirifica 7. pontja �rja:� �A rossz
bemutat�s�nak, j�llehet a m�lyebb benyom�st kelt� dr�mai hat�sokkal, a
t�megt�j�koztat�s �ltal is szolg�lhatja az ember �s lelki m�lys�geinek m�lyebb
megismer�s�t, �s ki tudja emelni, hogy milyen nagyszer� az, ami j� �s igaz alkalmazkodnia
kell az erk�lcsi t�rv�nyekhez, nehogy a lelkeknek ink�bb k�r�ra, mint haszn�ra
legyen, f�k�nt, ha olyan dolgokr�l van sz�, amelyek bizonyos tart�zkod�st
k�vetelnek.� 3. 3 Eszk�z�k Az
elvi hozz��ll�sok ismertet�se ut�n n�zz�k meg a szakma befoly�sol�si
technik�it. Kiss
Ulrich SJ h�vja f�l a figyelmet arra, hogy a hitt�rt�netben B�belre P�nk�sd a
v�lasz M�s sz�val a hangzavarra, a gondolati zavarra, az eszmei zavarra, a
fogalmi zavarra �s egy�ltal�n a kommunik�ci�s z�rre v�lasz P�nk�sd, a
kommunik�ci�s folyamat helyre�ll�t�sa: mindenki �rt mindenki nyelv�n. Ennek
modellje J�zus, az emberr� lett Isten, aki lemondott mindenr�l, hogy meg�rtsen
minket �s meg�rtesse mag�t vel�nk, hogy k�z�s �rt�keket �s k�z�ss�get hozzunk
l�tre. B�bel
ma m�s form�ban jelenik meg. Ma azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanazon szavaknak
m�s-m�s jelent�st tulajdon�tanak, s e mellett folyik a szavak, mondatok eredeti
�rtelm�nek �fosztogat�sa� is (�im�dom a joghurtot�, �j�jj�n el az �n orsz�gom�
stb.). A m�dia manipul�ci�s[34]k�szlet�b�l
is �rdemes n�h�nyat felsorolni: elhallgat�s, h�rsorrend elt�r�t�se a
h�r�rt�kt�l, hazugs�g, elfogults�g, cs�sztat�s, egyoldal�s�g, �lh�r,[35]relativiz�l�s.
(A k�rd�s, hogy hogyan k�l�nb�ztess�k meg az igazat a hamist�l? A m�dia azt
sug�rozza v�lasz�ban, hogy relativiz�lni kell az igazs�got. /�H�t igen ez �gy
van, de minden relat�v�- sz�l az �zenet a k�perny�r�l./) Nem tudatos hiba az, ha t�ved�sb�l,
t�j�kozatlans�gb�l, alulinform�lts�g miatt hangzik el nem val�s t�j�koztat�s.[36]A
befoly�sol�snak[37]h�rom
szintje van, a meggy�z�s, a rekl�m, a propaganda. A legnagyobb fel�leten a
telev�zi�ban tal�lkozhatunk ezzel. A
telev�zi�z�s mai �llapot�r�l fest nem t�l h�zelg� k�pet Bourdieau. Szerinte a
telev�zi�z�s egyfajta t�nyleges monop�liummal rendelkezik a lakoss�g nagyon
jelent�s h�nyad�nak tudatform�l�s�ban.[38]A
k�perny�n mozaikszer� pillanatk�pek jelennek meg a vil�gr�l, amelyet
t�rt�netietlen �s t�rt�netietlen�t�, atomiz�lt �s atomiz�l� l�t�sm�d jellemez[39]
Vagyis
�k�z�ss�g-foszt�s� zajlik a t�megkommunik�ci�ban. Kommunik�ci� helyett (melynek
eredeti jelent�se �k�z�ss�gteremt�s) t�meges�t�s. �rdemes
id�zni Czak� G�bor[40]p�ld�zat�t,
gondolatait arr�l, hogy a Szakr�lis korban a communicati� �s a communit�s, a
communi� a k�z�ss�g, egy volt szeretetk�z�ss�ggel. A Szenth�roms�g bels�
trial�gusa, a t�k�letes p�rbesz�d protot�pusa. A kommunik�ci� bekapcsol�d�s
ebbe a k�z�ss�gbe, k�z�ss�gre l�p�s Istennel. A Gazdas�gkor m�st mond, Czak�
p�ldak�nt k�t k�sz�n�si form�val illusztr�lja ezt. Az egyik k�sz�n�si forma a
�Dics�rtess�k a J�zus Krisztus� ehhez a k�t ember k�z�tti tal�lkoz�shoz r�gt�n
a felfel� ir�nyul�s kapcsol�dik. A m�sik k�sz�n�si m�d az angol how do you do
vagy a francia ca va, melyre a v�lasz how do you do vagy ca va. Ez, ami a
gazdas�gkort jellemzi: a semmitmond� illem. 3. 4 P�lda. K�vetend� �letvitel, mint autorit�s Manaps�g jellemz� befoly�sol�si, manipul�ci�s
technika, bemutatni a �szt�rok� �letvitel�vel kapcsolatos boldogs�g�lm�nynek
mondott siker�lm�nyeket. Rekl�mokkal, show-kal, vet�lked�kkel sugallj�k: �ezt a
j�l�tet v�gyd, ebben sikeres leszel, �s ekkor n�znek f�l r�d. Ebben seg�t neked
a m�dia, ha te a m�di�t figyeled. Ez a te boldogs�god, �s nem m�s. Ez a m�lt�
�let, ezt meg kell �rdemelned! Ha
k�veted a p�ld�t, k�l�nleges leszel! (mik�zben egyedi �s ut�nozhatatlan vagy,
nincs bel�led m�g egy!), ha nem k�veted, �tlagos maradsz, mik�zben pedig az
elemi gazdas�gi c�l: viseld ugyanazt a ruh�t, fogyaszd ugyanazt, mint a
t�bbiek.� A rekl�mmal �s ezzel a hozz��ll�ssal
anyagias�tanak. Ha ezt fogadod el, te is j�l�tben �lhetsz - mondj�k.
Fogyaszt�v� tesznek, amikor azt �ll�tj�k, hogy ez a hozz�d val� �let, ez az
emberhez (=fogyaszt�hoz) m�lt� �let. (A f�lteend� k�rd�s: M�sok �let�t n�zni, m�sok
�let�t �lni? Vagy esetleg a magam�t, a magunk�t?) Az egyik olyan mintak�vet�st javasol: v�lj t�rgyias
val�s�gg�. A m�sik lehet�s�g, hogy emberhez m�lt� �letet �lj, �s k�vesd az
emberhez m�lt� �letet, k�vesd Krisztust. Az egyik kapcsolatrendszer t�rgyhoz
k�t, a m�sik Istenhez, emberhez, k�z�ss�ghez. �rdemes
felid�zni az Egyh�z tan�t�s�t a k�zv�lem�ny szerep�r�l, �s az ezzel kapcsolatos
felel�ss�g�nkr�l is. �A t�rsadalom minden egyes tagj�nak k�teless�ge az igazs�g
�s szeretet parancs�nak szellem�ben a t�megt�j�koztat�si eszk�z�k seg�ts�g�vel
a helyes k�zv�lem�ny megteremt�s�re t�rekedni �s ezt szolg�lni. Ez vonatkozik
az olvas�kra �s a mozil�togat�kra �ppen �gy, mint a rendez�kre �s a
szerkeszt�kre. Legyen b�tors�gunk az �rt�keset �s az igazat v�lasztani, a
sil�nyt �s a hamisat, azt, ami rossz p�ld�t ad, elutas�tani. Ezeknek az
�rz�keknek a kialak�t�s�t seg�teni kell a t�rsadalomban, k�l�n�sen is a
fiatalokban.�[41] 4. �Sitz im Leben� -
reflekt�lt k�z�ss�gi �rtelmez�s�������� A
m�diabeli �zenetekhez szem�lyes �s tudatos �rt�kv�laszt�ssal kell
viszonyulnunk. A magam �s t�rsaim �Sitz im Leben�-j�ben, teh�t a �k�z�ss�gi
�letbe �gyazotts�g�-�ban kell reflekt�ltan �rtelmezni a m�di�n kereszt�li
�zenetet. A
vil�gban sokszor �tj�t �llja az emberek szolidarit�s�nak �s eg�szs�ges
fejl�d�s�nek a szekularizmus, a fogyaszt�i gondolkod�s, a materializmus, az
emberi elidegened�s, a szeg�nyek �s jogfosztottak helyzete ir�nti �rdekl�d�s
hi�nya, semmibev�tele. Az
�llam �s az Egyh�z a t�rsadalom eg�sz�nek �rdek�ben a k�zszolg�lati m�diumokban
m�k�dhetne egy�tt, de a k�zszolg�lati m�diumokat sem k�m�li a m�diaetika
hanyatl�sa. A piaci �rdek, a kereskedelmi bev�tel, a profit k�nyszere a
k�zszolg�latot is kompromisszumokra k�nyszer�ti. A k�zszolg�lati m�diumok olyan
versenyre k�nyszer�lnek, amelyben a felt�telek �sszehasonl�thatatlanul
ar�nytalanok. A kereskedelmi m�diumok szinte �ltal�noss� v�lt, ny�lt egyh�z- �s
vall�selleness�ge komoly kih�v�s, hiszen az embereket f�lrevezetik,
manipul�lj�k, sokszor a szekt�k fel� ir�ny�tj�k. Korl�tok �s/vagy
lehet�s�gek 4. 1 �A
befogad� vil�g � Az
els� ilyen
korl�t �s/vagy lehet�s�g a befogad� vil�g. A
kereszt�ny �rt�kekkel megsz�l�tott magyar t�rsadalom val�s�g�ra vonatkoz�,
speci�lis elemz�st �rdemes lenne elv�gezni. Ismerni kell tov�bb� a magyar m�dia
k�zeg�nek �llapot�t, a n�z�i �sszet�tel�t. Ha telev�zi�ban nyilatkozik egyh�zi
ember, vagy hangzik el egyh�zi �zenet, m�sk�nt kell fogalmazni a kereskedelmi
�s m�sk�nt a k�zszolg�lati eset�ben, hiszen m�s �s m�s a k�z�ns�g�k. Ehhez
persze nem csak egy-egy m�diafogyaszt� befogad� vil�g�t, hanem az eg�sz magyar
t�rsadalom befogad� vil�g�t is ismerni kell. Ezt
a magyar val�s�got dolgozta f�l a �90-es �vekben a maga m�dj�n, az
�Igazs�gosabb �s testv�riesebb vil�got� c. dokumentum, melyet a Magyar Katolikus
P�sp�ki Konferencia k�sz�tett el. Ebb�l a feldolgoz�sb�l k�vetkeztetni lehet
arra, hogy milyen az a magyar �Sitz im Leben�, melyben elhangzik itt �s most,
magyarul, Krisztus �zenete. Sz�ks�gesnek l�tszik t�z-tizen�t �venk�nt ezt a
munk�t elv�gezni. 4. 2 �A�
tulajdonos A
m�sodik
ilyen korl�t �s/vagy lehet�s�g a m�dia tulajdonosainak az �rdeke (aki
p�nzt akar keresni, eladni a term�k�t), szem�lye �s �rt�kvil�ga. A kereskedelmi
m�dia logik�ja, hogy a m�sorfolyam eg�sze a rekl�mot szolg�lja.[42]
Ez a szeml�let egy�ttal �letmint�t is jel�lni k�v�n. Az �gy szerkesztett
m�diatartalom, illetve sz�rakoztat� h�rm�sorok feladata, hogy megfelel�
nagys�g� �s �sszet�tel� c�lk�z�ns�get vezessen a telev�zi� el�, vezessen a
rekl�mon kereszt�l fogyaszt�sra. Ez az odavezet�s, a fogyaszt�sra ir�nyul�
meggy�z� kommunik�ci� egym�st felt�telez�, p�rhuzamos folyamat. A m�dia teh�t
egy olyan gazdas�g szolg�lat�ban �ll, amely a fogyaszt�s k�r� szervezi a
t�rsadalmat. Ez pedig, a �mindenn�l jobb v�s�rolni �s kapni� szeml�letet jelenti,
amelyben, a fogyaszt�s preszt�zs, �letm�d �s �letforma. Ir�ny�t, m�dj�t pedig a
m�dia �ltal form�lt divat szab�lyozza. Ezzel a fogyaszt�i attit�ddel jelen
lenni a vil�gban nyilv�n eg�szen m�s, mint az evang�lium
boldogs�g-strat�gi�j�val. A
kereskedelmi t�v�k el�sz�r �sszegy�jtik n�z�ik legfontosabb �rdekl�d�si
ter�leteit, majd erre a kutat�sra alapozva kezdik �talak�tani �rt�krendj�ket,
�s kialak�tani az �j fogyaszt�i szok�saikat. Folyamatos, finomabb vagy durv�bb
technik�k seg�ts�g�vel csoportt� form�lj�k, �exkluz�v klub� tagjaiv� szervezik
n�z�iket. Az egys�gg� gy�rt csoportot pedig a folyamatos fogyaszt�sra �szt�nzik.
El�sz�r elbizonytalan�tj�k az emberek �rt�kvil�g�t, majd helyette olyan
�letm�dot �s �rt�krendet k�n�lnak f�l, amelyet csak �k tudnak folyamatosan
kiszolg�lni. Az
int�zm�nyek ir�nti bizalmatlans�got megjelen�t� elbizonytalan�t� technika az
elesett emberekr�l, �lethelyzetekr�l tud�s�t�s. A bemutatott p�ld�ban olyan
probl�ma szerepel, amelyben egy �rintett k�z�ss�g az elidegened�s, az egym�s
ir�nt �rzett szolidarit�s hi�nya miatt; a �nem az �n dolgom megoldani a m�sik
szerencs�tlens�g�b�l fakad� probl�m�j�t� gondolatis�g miatt; �s a k�l�nb�z�
int�zm�nyrendszerek t�vols�ga miatt nem lehet orvosolni. A t�v� j�n �s megoldja
a probl�m�t. Eset: szimpatikus hajl�ktalan a hidegben egy elhagyott Trabantban
lakik �s sz�raz keny�ren �l mag�nyosan, s miut�n err�l tud�s�t a t�v�,
ismeretlen adakoz� lak�kocsival aj�nd�kozza meg az elesett embert. Att�l persze
�vakodik a kereskedelmi t�v�, hogy egyre t�bb �s t�bb ilyen probl�m�t mutasson
be, hiszen hossz� t�von nem k�pes a �megold� szerepet bet�lteni. �gy azt
siker�l bemutatni, hogy az �int�zm�ny� alkalmatlan szerep�nek bet�lt�s�re, s
l�m, a t�v� k�pes a baj orvosl�s�ra, illetve arra, hogy r�v�n old�djon meg ez
az emberi trag�dia. R�mutatnak egy l�nyeges probl�m�ra, de csak az �rdekess�g
k�sz�b�ig mennek el, �s nem tov�bb. (Vajon mi lehet ezzel az emberrel az�ta?) Ebb�l
a p�ld�b�l is levonhat� konkl�zi�: a t�rsadalomban megtapasztalhat�
konfliktusok, v�ls�gok kialakul�s�ban a m�diumoknak komoly szerep�k van, hiszen
befoly�st gyakorolnak �rt�kek, t�rsadalmi norm�k, viselked�s- �s
magatart�sform�k v�ltoz�s�ra, kialakul�s�ra, vagy �ppen elbizonytalan�t�s�ra. A
m�diafogyaszt�sban �l� ember k�l�nf�le, egym�snak ellentmond� �rt�krendek,
magatart�sform�k, �letvezet�si tan�csok �s mint�k k�z�tt elbizonytalanodhat,
hiszen nincsen m�g�tte t�maszt�kk�nt egy homog�n t�rsadalom biztosabb �s
k�vethet�bb �rt�krendje.[43]Ugyanakkor
a n�vekv� m�ret� m�diafogyaszt�s le is egyszer�s�ti a vil�got, azzal, hogy a
m�dia fogyaszthat�v� teszi a k�l�nben nehezen �rthet�, nehezen feldolgozhat�,
val�s�got. A
t�rsadalmi int�zm�nyek ir�nt megmutatkoz� bizalmatlans�g nemcsak a korm�nyokat,
nemcsak a p�rtokat �rinti, de ez az egyh�zakkal szemben is megmutatkozik. A
m�dia nagyobbik r�sze csak int�zm�nyk�nt tudja, akarja kezelni az egyh�zakat,
olyan szervezetnek tekinti, amely ideol�giai er�k�nt van jelen a t�rsadalomban.
Az Egyh�zat legink�bb a t�rsadalmi val�s�g int�zm�ny�nek l�ttatja, s csak
nagyon halv�nyan tulajdon�tanak az egyh�znak transzcendens �s spiritu�lis
val�s�got, azaz a legritk�bb esetben tudj�k �s akarj�k J�zus Krisztushoz k�tni
az Egyh�z �let�t, l�t�t.[44]
4. 3 Az �js�g�r�k A
harmadik
ilyen korl�t �s/vagy lehet�s�g maguk az �js�g�r�k. Nincs elegend�
inform�ci� arr�l, hogy a m�di�ban dolgoz�k hogyan gondolkodnak az Egyh�zr�l,
hogyan gondolkodnak Krisztusr�l, van-e ilyen ir�ny� �rdekl�d�s�k. Nincsenek
olyan speci�lis tal�lkoz�k, ahol megt�rt�nne azon ismeretek, szempontok
ismertet�se, illetve �rv�nyes�t�se, amelynek sor�n elhangzik (szem�lyesen)
sz�mukra Krisztus tan�t�sa. Egyel�re nincs k�s�rlet olyan besz�lget�sre (s
tal�n fogad�k�szs�g sincs), melynek sor�n azokkal az �js�g�r�kkal le lehetne
�lni egy asztalhoz, akik egy�bk�nt nem pozit�v elfogults�ggal �rnak vall�si
t�m�kr�l. Vagy ak�r olyanokkal, akik ink�bb csak bizonyos fajta objektivit�sra
t�rekszenek. K�l�n �sszehasonl�t�
elemz�st ig�nyel, hogy a magyar fels�oktat�si rendszerben, illetve azon
k�v�li helyeken zajl� m�diak�pz�s folyam�n kapnak-e a di�kok olyan inform�ci�t,
mely vall�si alapismeretet, egyh�zi ismeretet k�zvet�t, mutat be. 4. 4 �A politika A
negyedik
korl�t �s/vagy lehet�s�g: a politika. Annak beavatkoz�sa, ellens�ges vagy
t�mogat� mivolta.� Nem egy�ni
tapasztalat, hogy van olyan politikai er� Magyarorsz�gon, amely sz�t akarja
z�zni a nemzeti k�z�ss�get �sszetart� alapokat. Eset
2003-b�l. Az egyh�zi iskol�kkal kapcsolatos t�mad�s els�sorban azt c�lozza,
hogy a csal�dokat elt�ntor�ts�k att�l, hogy ilyen iskol�ba �rass�k be a gyermekeiket.
Ezen a helyen kapnak ugyanis a csal�don k�v�l olyan nevel�st, amely k�z�ss�get
l�trehoz� tartalommal b�r. Az egyh�zi iskol�kr�l azt mondja a liber�lis
politikai propaganda, hogy t�bbet kapnak az �llami k�lts�gvet�sb�l, mint az
�nkorm�nyzati iskol�k. Igaz �ll�t�s ez? L�tszat szerint igaz. De mir�l van sz�
val�j�ban? Mi�rt t�nhet ak�r igaznak is az �ll�t�s? Az�rt, mert nem k�ztudott, hogy az �nkorm�nyzati
iskol�knak k�t forr�sb�l juttat az �llam. Az egyik forr�s az �llami k�lts�gvet�s,
a m�sik pedig az �nkorm�nyzati. Ezt a magyar n�p a k�znyelvi �rtelmez�se,
sz�haszn�lata �gy fogalmazza meg, hogy �llami t�mogat�sb�l �ll fenn az
�nkorm�nyzati iskola, s nem v�lasztja kett�, �nkorm�nyzati �s �llami
t�mogat�sra. Az egyh�zi iskola szinte ugyanennyi �sszegb�l gazd�lkodik, de az
�llam �s egyh�zak k�z�tti szerz�d�s alapj�n norm�l
�llami �s kieg�sz�t� �llami
forr�s biztos�tja ugyanezt. A
k�z�ss�g jelen�hez �s j�v�j�hez kapcsol�dik a m�ltja. Ugyanez a politikai
ideol�gia 1995-ben m�r tett k�s�rletet arra, hogy a t�rt�nelmet, mint �retts�gi
tant�rgyat elt�r�lje a magyar oktat�si rendszerb�l. Ennek a sz�nd�knak a
h�ttere �gy foglalhat� �ssze, hogy ha nincs kapcsolat a t�rt�nelemhez, akkor
nincs szerepe a hagyom�nynak, nem fontos a csal�di, illetve a k�z�ss�gi m�lt.
Elveti a �valahonnan j�tt�nk, �s valahov� tartunk� eszmeis�get, �s elvezet a �csak
a m�val t�r�dj, az �r�kk� tart� jelennel� gondolathoz. A
politika vil�g�ban, a 2003-2004-es �vekben az Egyh�zzal kapcsolatban csak botr�nyok jelentek meg. 2003-ban a
Jobbik kereszt�ll�t�s�nak enged�lyez�se miatt kialakult botr�ny, majd
Kar�csonyakor a Tilos R�di� kereszt�ny ellenes nyilatkozata miatti politikai
vihar, az azt k�vet� a z�szl��get�s, a homoszexu�lis reform�tus di�k �gye, majd
a K�s�n�-�gy. �gy a m�di�b�l t�j�koz�d� ember az egyh�zakr�l mindig botr�nyok
kapcs�n �rtes�lt. V�g�l megjelent a Minisztereln�ki Hivatal strat�giai elemz�
k�zpontja megb�z�s�b�l k�sz�lt, a Medi�n K�zv�lem�ny-kutat� �ltal v�gzett
orsz�gos reprezentat�v felm�r�s, amely azt az �ll�t�st k�v�nta al�t�masztani,
hogy igen alacsony az egyh�zak t�mogatotts�ga Magyarorsz�gon. E
r�vid �zel�t� ut�n tekints�k �t, - a sajt�figyel�k elemz�se alapj�n -, hogy a
magyarorsz�gi orsz�gos, �rott sajt� milyen k�pet rajzol a katolikus egyh�zr�l. 5. Elemz�s
Az
elemz�sb�l �t csoportk�p, �ll�t�s k�rvonala rajzol�dik ki, melyek az al�bbi
�zeneteket hordozza:
Az Egyh�z -����� mint
kultur�lis jelens�g a m�ltnak r�sze, //�r�ks�g, poros, teh�t semmik�ppen sem korszer�.
-
ha
szeg�nyeket seg�t, azt konkr�t szervezete, pl. M�ltaiak v�gzik el //ez r�sz, teh�t nem egyenl� az Egyh�zzal, mint
eg�sszel.
-
ha
j� �gy: szem�lyhez k�t�tt, esetleg
szeg�ny szerzetes, (l�sd m�g gyerekirodalom: szeg�ny szerzetes pozit�v
szerepben, de jobb, ha kiugrott pap/, gonosz p�sp�k viszont semmik�ppen sem!)
//azaz nem az Egyh�zhoz, mint eg�szhez k�thet�, teh�t semmik�ppen nem
hiteles.
-
ha
erk�lcsi tan�t�s�t fejti ki (szexualit�s, h�zass�g,) azt b�n�s�k (sokszor
pedofilok) mondj�k el, //azaz hiteltelen teh�t
semmik�ppen sem szent, b�n n�lk�l
val�.
-
ha
erk�lcsileg ��t�l�, akkor az embert
�t�li el, teh�t nem a cselekedetet // azaz
semmik�ppen sem szeretethordoz�.
-
ha
szeretetet hirdet, akkor mi�rt antiszemita? //h�t persze, hogy semmik�ppen
sem szent
-
ha
v�di a hagyom�nyt, szok�st, akkor halad�sellenes //semmik�ppen nem korszer�
-
ha
szolg�latr�l besz�l, akkor val�j�ban a hatalom �s a p�nz �rdekli,// semmik�ppen
sem szent, �ldozatk�sz. (Kir�v�an
egyh�zellenes az �let �s Irodalom, valamit a Magyar Narancs, �s el�gg� meglep�
m�don az MTI. Az id�zett �js�gok r�vid�t�sei: Nsz, N�pszabads�g; Npsz,
N�pszava; Mn, Magyar Nemzet; Manar, Magyar Narancs; Mh, Magyar H�rlap; �s, �let
�s Irodalom; 168�, 168 �ra; Vh�r, Vas�rnapi H�rek, a t�bbi �rtelemszer�en. A
/z�r�jel k�z�tti sz�veg megjegyz�seket tartalmaz/.) �ttekintve a sajt�figyel�t, statisztikailag is
kimutathat�ak a f�bb trendek: 5. 1 �Mi� az Egyh�z? �Az Egyh�z nem eg�sz, hanem csak r�sz� � �ll�tj�k.
M�sok mondj�k meg r�lunk, kereszt�nyekr�l, hogy kik vagyunk. A legt�bbet emelgetett t�ma �zenete: �Az Egyh�z,
amelynek tagjai k�z�l sokan a gyermeket szexu�lisan zaklatnak, a szabad
akarat� feln�tt m�ss�got t�mad�, annak szem�lyes m�lt�s�g�t s�rt�, semmibe
vev� int�zm�ny.� 2003
nyar�nak vezet� t�m�i: -
Vatik�ni t�mad�s /azaz agresszor/ az egynem�ek / nem mondja ki:
homoszexu�lisok ellen/ (MTI, 2003.
jul.31.) Sz�haszn�lata,
negat�v konnot�ci�, �s teljes m�rt�kben hi�nyzik az okok, az �rvel�s
ismertet�se. -
�A Vatik�n heves t�mad�st int�zett a homoszexu�lisok ellen�, �ssze�ll�t�s
k�sz�lt arr�l, hogy k�l�nb�z� magas kult�r�j�, r�gi demokr�ci�val rendelkez�
orsz�gok mennyire toler�nsak, halad�k, s�t m�g �llami kedvezm�nyeket is adnak a
�kisebbs�gnek�, pozit�v diszkrimin�ci�ban r�szes�tik �ket. (Nsz 2003. aug. 4.) -
Implicit a k�zv�lem�nyre hivatkoz�s, �ltal�nos alannyal: �felh�borod�st v�ltott
ki a melegh�zass�gok el�t�l�se� /azaz a k�z v�lem�nye: felh�bor�t� a vatik�ni viselked�s. (Metr� 2003. aug. 1.) -
�Megosztotta a h�v�ket a vatik�ni dokumentum�, amelynek az id�z�t�se sem b�lcs,
hiszen most der�lt ki, hogy sok a pedofil pap. (Npsz 2003 aug. 6.) - XXIII. J�nos utas�t�sa: eltussolni a papok
szexu�lis �gyeit. (Nsz 2003 aug. 1.) - Robinson, aki anglik�n egyh�zi szem�ly, legal�bb
ny�ltan v�llalja m�ss�g�t, //amit a katolikusok persze elrejtenek/. (Nsz 2003. aug. 13.) -
�Meg�lt�k a pedofil papot, a p�sp�k�k elhallgatt�k, nem tettek semmit�, //tanuls�gos
a megjelen�s id�z�t�se. (Mh 2003 aug.
20.) Az
�v �sz�n �s a k�vetkez� �vben folyamatosan ez a t�ma van napirenden. - �Pedofil botr�ny a m�ltai egyh�zban� (origo 2003 okt. 7.) - �Pedofil
esetek sorozata zajlik, majd a b�n�k elrendez�se: egyszer�en meggy�nj�k;
tulajdonk�ppen a papok term�szetes szexu�lis ig�ny�t a c�lib�tus korl�tozza,
amit persze nem lehet betartani.� (Mh
2003. okt. 27.) - �Terjedelmi okok miatt meg se k�s�relj�k fel�ll�tani
a list�t a papokr�l, akik pedofilok voltak� // �rja nemes egyszer�s�ggel a
Magyar Narancs. (2003. dec.4.) -
Rassmussen / a felvil�gosult politikus/ felveti az egynem�ek egyh�zi
h�zass�g�nak k�rd�s�t. (Nsz 2004. jan.
13.) -
�Fizet az �r egyh�z a pedofil papok miatt� (Nsz
2004. febr. 2.)� - �N�gy �s f�lezer pedofil pap f�l �vsz�zad alatt
az Egyes�lt �llamokban� (MTI 2004 febr.
17.) - �Pedofil
k�pek budapesti pap sz�m�t�g�p�n. � -
�A papok gyermekek ezreit moleszt�lt�k, 10.677 eset 1950 �s �92 k�z�tt� (Metro(mti)
m�rc. 1.) - �Lebukott egy pedofil p�sp�k� (Nsz 2004. m�rc.
6.) - �Legkev�sb� a kat. egyh. �rintett, egyh�zi cs�d a
pedofilia miatti fizet�sek miatt.� (Mn 2004. m�rc. 24.) - �Orgia
papneveld�ben St P�lten.� (Hvg 2004. j�l. 31.) -
�Cs�k �s slicc�, egyh�zbotr�nyok Ausztri�ban.�
(Manar 2004. aug. 12.) - ��jra
visszat�rnek St.P�ltenre, sokba ker�l az egyh�znak�� (Nsz okt�ber) - �Pedofilia
miatt fizetnek, kaliforniai Canossaj�r�s e miatt.� (Vh�rek december) 5. 2 Az �antiszemitizmus� ��������������� �Tetten
�rt antiszemitizmus. A katolikus egyh�zban rejtett m�don jelen van az
antiszemitizmus, s amikor kimondja a kereszt�ny sz�t, tulajdonk�ppen k�doltan
arr�l besz�l, hogy nem zsid�, de ezt tetten lehet �rni, hiszen m�g a katolikus
int�zm�nyekr�l, azok tagjair�l is kider�l ez, nem is eml�tve a �botr�nyos�
filmj�ket�. - A magyar katolikus egyh�z bocs�natk�r�s�t v�rj�k
a holokauszt kapcs�n //de nem �rkezik; Gibson, aki katolikus, //most bezzeg
kider�lt!, direkt antiszemita propagand�t folytat a filmje kapcs�n. (Nsz
2003.jul.3.) - Azt mondja a Vatik�n,
hogy a h�zass�g c�lja a gyermeknemz�s, ez az egyh�zi megnyilatkoz�s r�ad�sul a
magyar So� idej�n t�rt�nik.� (Manar
2004. aug. 14.) - �A Passio film
antiszemita� (Spectator 2004. aug. 27.) - �Az antiszemitzmus ellen sz�lalt f�l a Vatik�n�
(Nszo 2004. okt. 27.) - �Mel Gibson botr�nyfilmje Magyarorsz�gon� (Nsz
2004.- dec. 9.) - �Proh�szka antiszemitizmusa� (Manar 2004.
jan.8.) - �Angol egyh�zi fell�p�s az antiszemitizmus ellen�
(Nsz 2004. jan. 27.) - V�s�rhelyi M�ria �tudom�nyos felm�r�st� v�gzett a
Katolikus Egyetemen, amib�l egy�rtelm�en kider�lt sz�m�ra, hogy a di�ks�g
antiszemita �s cig�nyellenes. (Hv 2004. febr.27.) - M�rcius: mindenhol a Gibson filmr�l. -�A Vatik�n szerint nem antiszemita Mel Gibson
filmje (Nsz 2004. m�rc. 12.)//nan�, hogy szerinte nem, de bezzeg m�sok
tudj�k az igazat.� - M�rcius 19.-�n zajlik a Tomka-V�s�rhelyi vita a
katolikus di�ks�g �s az antiszemitizmus t�m�r�l, //mely nap 1944-ben egy�ttal
Magyarorsz�g n�met megsz�ll�s�nak id�pontja volt, ekkor kezd�dik a magyar
zsid�k elhurcol�sa (konnot�ci�s sz�r�). - �Eichmant sz�ktette a magyar pap� //a cikken
bel�l: �b�r val�sz�n�, hogy nem tudott r�la�. (Nsz 2004. m�j. 29.) - E�rsi Istv�n szerint, ha az Eur�pai Uni�
alkotm�ny�ban szerepelne a kereszt�nys�gre val� utal�s, azzal tulajdonk�ppen
kirekesztik az ateist�kat, zsid�kat, //teh�t aki ezt akarja: antiszemita. �(�s 2004. j�l. 9.) 5. 3 Az �ellene����� �Az egyh�zi �ellene�-�ll�spont majdnem minden
ter�leten ki�tk�zik a vil�gi �lettel kapcsolatban. Nem megtapasztalt
�lethelyzetekkel kapcsolatban fejt ki v�lem�nyt, amikor p�ld�ul az �abortusz
jog��rt� k�zd� egyes�let k�pvisel�inek holland haj�j�nak kik�t�s�t �ltes
f�rfiak megakad�lyozt�k /azaz bizonyos aktvit�son, koron m�r t�l lev�
emberek, akik r�ad�sul f�rfiak/. (�s 2003. aug.8.) Az egyh�z nemcsak a
mindennapi �letet nem ismeri, de az igazs�g kutat�s�ra hivatott, az emberi
halad�st k�pvisel� tudom�ny ellen is fell�p, amikor a kl�noz�ssal vagy a
mesters�ges megterm�keny�t�ssel szemben nyilatkozik.� - A h�zass�g, a gyermeknemz�s kapcs�n �szakad�k van
a k�zponti tan�t�s �s a h�v�k gyakorlata k�zt�, r�ad�sul a kibocs�t�s id�pontja
a magyar Soa napja. (Manar 2003. aug.14.) - �A p�pa �s a szexualit�s� /saj�tos c�mad�s/,
�egyre t�bben ford�tanak h�tat az egyh�znak� (Npsz 2003. aug.14.) - P�sp�k�k bioetikai �ll�sfoglal�sa. (Mn 2004.
szept. 2.) -
�A Vatik�n keresztes hadj�rata a kl�noz�s ellen� (origo 2004. okt. 1.) -
�Kereszt�nys�g �s darwinizmus� (Nsz 2004. febr. 13.) -
�A Vatik�n a lombikb�bik ellen� // a h�r igaz val�s�ga: a Vatik�n
t�meggyilkoss�gnak nevezi a megterm�keny�tett pet�k elpuszt�t�s�t). (Mh
2004. m�rc. 18.) -
�Az inkviz�ci� �csak� 2250 embert k�ld�tt a m�gly�ra� (Nsz 2004. j�n.18.) -
�A Vatik�n a feminizmust, a n�k a p�p�t b�r�lj�k� (Nsz 2004. j�l. 11.) -
�Vita a p�pai feminizmusr�l�. (Nsz(mti)2004.�
aug. 2.) -
�rtelmes tervez�s. (Hvg 2004. szept. 23.) -
/Eklat�ns p�lda a Teremt�s t�rt�net �j elnevez�s�re //a k�vetkez� olvas�i
lev�lb�l: �kreacionista propaganda�. (Nsz 2004. nov. 15.) 5. 4 Krisztus t�rt�netis�ge - �a tudom�ny hiteles
c�folata� ��������������� ��Az egyh�z
hamis t�rt�neti alapokra hivatkozik, Krisztus szem�lye tudom�nyosan vitathat�
nemcsak val�s�ga kritiz�lhat�, de c�foland�, t�madhat� szent mivolta.� - H�r1: J�zus testv�r�nek csonttart� l�d�ja //teh�t
testv�re volt, teh�t M�ria h�zas�letet �lt, teh�t J�zsef ak�r v�r szerinti apa
is lehetne. - Tanuls�gos a h�r2 c�me: A h�r igaz: hamis a
J�zus-relikvia //a h�r val�s tartalma: bebizonyosodott, hogy a J�zus �fiv�re� csonttart� l�da hamis.
(origo 2003. j�l. 30.) -
J�zus, aki fatty�, - �rja E�rsi Istv�n //a szerz� ma m�r halott. (�s 2004.
jan. 15.) -
Szent falatok az Eucharisztikus �v el�tt. (Hvg2004. nov. 27.) -
J�zus artista. (Klub r�di� 2004. szept. 2.) 5. 5 �Hatalom, p�nz� �Az egyh�zat igaz�n csak a
hatalom, p�nz �rdekelte, �rdekeli, hiszen milli�rdokat kap az �llami
k�lts�gvet�sb�l, vagyis az ad�z�k p�nz�b�l, -�s m�g nem �tall gyerekekkel
t�ntettetni a p�nz�rt, miattuk nem jut olyan c�lokra, melyek jav�thatn�nak az
emberek �letk�r�lm�nyein. R�szesedni akar a politikai hatalomb�l, azaz vil�gi
t�rekv�seit bor�tja vall�si k�nt�sbe, teh�t ink�bb ne jelenjen meg mindenf�le
�zenet�vel a nyilv�noss�gban, hanem vonuljon ink�bb �be a templomba�.� -
Olvas�i lev�l //mint a k�z v�lem�nye:
�hatalom, p�nz, kiv�lts�g = szentegyh�z� (�s 2003. j�l.4.) -
�1%- b�l 10 mill�rdot� //�gyes �zlet, val�s�g: �gy rendelkeztek az ad�z�k.
(Nsz 2003. szept.5.) -
Buda-G�bor szerz�p�ros //�ll�t�lagos egyh�zpolitikai szak�rt�k/ cikke
�llamegyh�z modellr�l. (Nsz 2004. aug.) -
�3 milli�rd ad�forint az egyh�zaknak, legt�bb a katolikusnak� (Mh� ua.) -
�T�bb mint 50 milli�rd a katolikus bev�tel� (Nsz 2003. okt 9.) - �SZDSZ: fizess�k a h�vek a hit�letet� (Mh
2004. febr.16.) - Horn G�bor cikket �r ugyanezen t�rgyk�rben. �(Mh 2004. febr. 26.) -
Schein G�bor �a kereszt�nys�g, mint l�ttuk, gy�kereiben mindig is politikai
vall�s volt.� (�s 2004. m�rc. -
K�s�n� megv�dolja a Vatik�nt, hogy hatalmilag le akarja ny�lni eg�sz Eur�p�t. �(Mn 2004. m�rc. 31.) -
�A p�pa hatalmat, az MSZP �nrendelkez�st akar� //hi�ba, no, csakhogy tudjuk!.� (Nsz 2004. �pr. 8.) -
Harrach a templomb�l politikai sz�nteret csin�lt, //s bezzeg, hogy nem �llt
ellen az egyh�z!.�� (168� 2004. j�n.
10.) -
Vall�s az EU alkotm�nyban val� szerepeltet�se nem m�s, mint a tr�n �s olt�r
sz�vets�ge, amely a t�rt�nelem folyam�n mindig is elnyomta a t�rsadalmi
oszt�lyokat, de legal�bbis szemet hunyt az elnyom�s f�l�tt.� (168� 2004. aug. 12.) -
�T�r�kv�sz a Vatik�nban� a mini�llam //h�t igen, mit is akar egy min�llam?! , m�r
megint ellenez valamit, T�r�korsz�g felv�tel�t. (Reform 2004. szept. 4.) -
�A t�bbs�g szerint (sic!) az egyh�z ne politiz�ljon� (orig� 2004. okt. 4.) -
�Mennyei mani, a szent ember term�szetesen tagadja� (Hvg 2004. okt. 9.) -
�Im�dkoznak a k�lts�gvet�s miatt� //vagyis a p�nz�rt im�dkoznak/. �(Nsz 2004. nov. 10.) � -
�H�velykszor�t� (sic!) egyh�zi iskol�k, t�mad�s az oktat�si t�rca ellen�, //az
int�zm�nyeik anyagi biztons�g�t-/term�szetesen megint p�nzr�l van sz�- f�lt�
egyh�zak. (Manar� 2004. nov. 25.) -
�A t�rt�nelmi egyh�zak betagoz�dtak a Fidesz sz�vets�gi rendszer�be� (Npsz
2004.� dec. 3.)� -
Decemberben az MTV cenz�r�zza az egyh�zi ad�st //m�r a t�v� vezet�inek is sok
volt az egyh�z arroganci�ja. -
�Politiz�l� egyh�zvezet�k� (Npsz 2004.�
dec. 17.) -
Politika az iskol�kban, hol a hat�r, Pokorni levelet k�ld�tt az iskol�kba.
(Nsz 2004. dec. 18.) -
Gyurcs�ny a P�p�n�l. (Vh�r 2004. dec. 19.) -
December: egy magyar minisztereln�k panaszai a magyar katolikus egyh�z hatalmi
nyomul�sa miatt. E
r�vid elemz�s, ismertet�s ut�n l�that�v� v�lik s�r�tett volt�ban az a k�p,
melyet a magyarorsz�gi politikai napi, hetilapok piac�n felrajzolnak az olvas�k
sz�m�ra. Ha ismerj�k az Egyh�zr�l itt k�sz�tett teljesen torz portr�t, tal�n a
saj�t arcot f�lmutat� lehet�s�g�nk �s korl�tunk mozg�stere is l�that�v� v�lik. E
tanulm�ny k�vetkeztet�sei �s javaslatai ezt a mozg�steret k�v�nj�k megtal�lni. 6. K�vetkeztet�sek V�laszt�si
lehet�s�gek
1.
Az egyik lehet�s�g�nk: megmaradunk a kult�r�n elm�lked� k�z�ns�gnek, vagy a
m�sik, hogy kult�r�t fogyaszt� k�z�ns�gg� v�lunk. A v�laszlehet�s�g�nk, hogy
al�vetj�k magunkat a k�n�latnak, vagy szembesz�llunk a k�n�lattal, �s
lehet�s�g�nk az is, hogy szintetiz�ljuk a k�n�latot saj�t magunk
�rtelmez�s�vel, term�szetesen k�z�ss�gi �rtelmez�ssel. 2.
V�laszlehet�s�g�nk az, hogy �bren tartjuk a m�velts�g�nket, a hagyom�nyokhoz
val� kapcsol�d�sainkat a feln�ttk�pz�sen kereszt�l p�ld�ul, v�dj�k az oktat�si
rendszert, a gyerekeinket a vil�gban jelenlev�, tudatosan torz�t�
v�ltoz�sokt�l. V�laszlehet�s�g�nk az, hogy a sz�rakoztat�s �s a sz�rakoz�s
hagyom�nyos k�z�ss�gi form�it megtartsuk, megv�dj�k �s t�mogassuk, ilyenek a
sz�reti b�l, a farsangi b�l, a sz�ni el�ad�sok stb. (A
mozi nagy�t, mindig felnagy�tja az adott esem�nyt. A t�v� mindig kicsiny�t.
Amikor telev�zi�n v�gign�zt�k az �b�lh�bor�t. egy miniat�riz�lt val�s�got
l�ttunk, amit�l az volt az �rz�s�nk, hogy mivel dobozban l�tszik az esem�ny, �s
t�vol vagyunk t�le, m�r nem is annyira val�s�gos, mik�zben val�s�gos v�rr�l �s
val�s�gos hal�lr�l sz�molt be. ) 3.
�A sz�nh�z emberl�pt�k�, ez az, amelyik a
legink�bb k�zel �ll hozz�nk, hiszen az el�ad�s k�z�s �lm�ny, az ut�na val�
besz�lget�s k�z�s feldolgoz�s (ha pedig mi magunk j�tsszuk el, k�z�ss�gk�nt
jelen�tj�k meg az emberi sz�n-j�t�kot). Ilyen konkl�zi� �s lehet�s�g sz�munkra
a k�z�ss�gi �nnepeink t�mogat�sa �s meg�l�se, minden szinten. 4.
�A magyar val�s�gban �rdemes tematiz�lni,
�s differenci�lni a mondanival�t, azaz m�sk�pp sz�lni a nyugd�jashoz, mint
az egyetemist�hoz. Meg kell el�re tervezni, hogy mi az �zenet a v�rosi
munk�snak, �s mi a vid�ki gazd�lkod�nak. Azt, hogy �hogyan kell elmenni egy
beteghez, �s hogyan egy eg�szs�geshez2.[45]
Kommunik�ci�s szempontb�l teh�t: komolyan venni a c�mzett �Sitz im
Leben�-j�t. Speci�lis tervez�se �s k�z�rthet� megfogalmaz�sa kell a
nyilv�noss�gnak sz�nt �zenetnek, k�rd�snek �pp�gy, mint v�lasznak. Azokat
is megsz�l�tva, akiket csak a
nagy �s szekul�ris nyilv�noss�gban lehet el�rni, azokat, akiket nem lehet a
templomban el�rni, mert nincsenek ott. Az evang�liumot neh�z egy evang�liumt�l,
Egyh�zt�l t�vol l�v� k�z�ns�ghez eljuttatni. K�vetkeztet�s: azokon a helyeken
kereszt�l kell differenci�ltan megfogalmazni az evang�liumi �zenetet, ahol
jelen vannak, s haszn�lni kell a m�di�t, mint fel�letet. 5.
Min�l t�bb feln�ttet ig�nyes t�m�val k�z�ss�gbe vonni, erre tesz
k�s�rletet a Kereszt�ny �rtelmis�giek Sz�vets�ge, �s m�s kereszt�ny egyes�letek. 6.
V�deni az oktat�si int�zm�nyrendszert, �s a tank�nyvekb�l kivenni az
Egyh�z- �s Istenellenes �ll�t�sokat. 7. Hatni akarni
a k�zbesz�dre, v�llalva a k�z�leti felel�ss�get, ami nem p�rtpolitiz�l�s. 8. �rt�khordoz�k �s tan�s�gtev�k kil�p�s�re van
sz�ks�g a bels� nyilv�noss�gb�l a k�ls� nyilv�noss�gra. J�zus �s az apostolok
ismert�k azt a k�zeget, ahol besz�lni�k kell. Az apostolok azt is megtanult�k
Mester�kt�l, hogy a p�lda, a p�ld�zat gyakran nagyobb hat�s�, mint a
kinyilatkoztat�s. Fel kell mutatni a �mindenf�le �let szt�rjai� � �s a Krisztus
szerinti �let �szt�rjai� k�zti vil�g �rtelmes v�laszthat�s�g�t.
Walther Nigg-nek �A
szerzetesek titkai� c�m� k�nyv�b�l (321.o.): �A val�s�gban ellens�ge az
�rdekess�g a lelki dolgoknak. Az �rdekess�g nem mindig jelent�s is egy�ttal.
Tudatosan k�zdeni kell az ellen, hogy valaki csak az �rdekess�get hajh�ssza,
s�t m�g a vall�si dolgokat is csak f�lelmetesen �rdekesnek tal�lja. Az
�ll�t�lagos �rdekes ember hely�re
Angelius Silezius szerint a l�nyeges
embernek kell ker�lnie.� Az
egyh�z nem kend�zheti el, hogy sz�m�ra mi a helyes �s a helytelen, mi a j� �s
mi a rossz; �s nem hagyhat f�l azzal, hogy ezeket a k�l�nbs�gt�teleket sz�v� is
tegye, ak�r alkalmatos, ak�r alkalmatlan, ak�r tetszik, ak�r nem, ak�r
megt�r�l, ak�r nem.[46]
7. Javaslatok 1. �j retorika - A
szabads�g fogalm�nak hamis �rtelmez�se
helyett az eredeti jelent�s�hez visszat�rni. - Az eszkatol�gikus
fenntart�s megjelen�t�se, mely �j horizont,
t�vlat. Nem csak evil�gi �let�nk van, hanem az �let�nkben, az �let�nk
h�tk�znapjaiban, �nnepeiben �s �let�nk ut�n valami m�s is t�rt�nik benn�nk,
vel�nk; hogy Isten bar�tai �s gyermekei vagyunk, hogy �t�let al� ker�l�nk. A
hal�llal nem �r v�get az �let�nk. Ez a hi�nyzik mai k�zbesz�d�nkb�l[47] 2. �A hit
tere is a nyilv�noss�g tere - �rtelmez�si technik�k
-
Ahol
a hit�nket nyilv�nosan gyakoroljuk, az a hely, az a helyzet a l�trej�tte ok�n
alkalmas a k�r�l�tt�nk l�v� val�s�g �rtelmez�s�re. Ugyanakkor a vil�g
t�rt�n�seinek sokr�t�s�g�ben val� eligazod�shoz �rtelmez�si technik�k
elsaj�t�t�s�ra van sz�ks�g. Ez az iskolarendszerben lehets�ges, de sz�ks�ges a
gyakorl�sa k�l�nb�z� k�z�ss�gekben is. Az �sszej�vetelek, feln�ttk�pz�sek
sorozat�ban egy-egy alkalmat e tud�s, k�pess�g megszerz�s�re kellene sz�nni.
-
Behelyezni
teh�t a nyilv�noss�gba a nyilv�noss�got, kialak�tva ezzel p�ld�ul a
�telev�zi�z�s kritikai ter�t�, t�gabban �rtelmezve a m�dia kritikai ter�t,
r�mutatva a manipul�ci� technik�ira, r�vil�g�tva a m�g�tte megh�z�d� �rdekekre,
ir�ny�tott �s szabadj�ra engedett folyamatokra. 3. Besz�lni, �k�z�s�teni�: - A
szavak jelent�s�nek, �rtem�nek, eredet�nek fosztogat�s�nak jelens�g�r�l, az �j
B�belr�l. -
Arr�l, hogy az is a szabad akarathoz k�thet� �s felel�s emberi magatart�s, ha
valaki engedelmes, ha �rizni akarja, �j f�nyben megvil�g�tva, a hagyom�nyt. - A
p�rbesz�d l�trehoz�s�nak sz�ks�gess�g�r�l, olyan konferencia szervez�s�vel,
amelyben az Egyh�zzal szemben ellens�gesen viselked� k�z�r�k, �js�g�r�k, �s az
Egyh�z k�pvisel�i k�z�tt nyilv�nos besz�lget�s j�n l�tre, s mivel k�zszerepl�k
szerepelnek, ez �nmag�ban v�ve is vonz�st jelent a m�di�nak a tud�s�t�sra,
(ez persze vesz�lyekkel is j�rhat, de pr�b�lni lehet, s�t kell is, kell� k�r�ltekint�ssel,
a szab�lyok el�zetes tiszt�z�s�val.). - A fogyaszt�i vil�g, a
globalizmus, az Uni� alkotm�nya t�rgy�ban tematikus konferencia szervez�s�r�l,
ahol a moder�torok a m�dia vil�g�b�l �rkeznek (�k a szerepl�s�k ok�n eleve hozz�k
a m�di�t, ezzel r�gt�n nyilv�noss�got teremtve). Tal�lkoz�sokra, er�s
kapcsolatok ki�p�t�se van sz�ks�g a m�dia vil�g�ban, �s arra, hogy az Egyh�z
�ll�spontj�t mindig vil�gosan �s b�tran k�pviselj�k. 4. Perszonalit�s -
szem�lyhez sz�lni; az emberiess�g szigetei � k�z�ss�ghez sz�lni - A h�zass�g a f�rfi �s a n� �lland� kapcsolata, �s a csal�d
alkotja az emberiess�g els� kicsiny sziget�t. Minden egyes k�z�ss�g, melyben
elk�telezett emberi viszonyrendszer van jelen, �jabb szigetet alkot, mely
l�p�st�l-l�p�sre, embert�l emberig, meg�rt�st�l meg�rt�sig, apr�nk�nt, sz�v�s
munk�val[48]hozhat� l�tre Ez
teh�t a hit m�di�j�nak �pp�gy feladata, a mint h�v�knek. 5. Saj�t f�rum - A bels� kommunik�ci� l�te k�l�nlegesen fontos �rt�keink
v�delm�ben, az �sszetartoz�s megtapasztal�s�hoz. -
A kommunik�ci�nak (k�z�ss� t�telnek) az is felt�tele, hogy az Egyh�z minden
szervezete, pl�b�niai, szerzetesi k�z�ss�ge �s int�zm�nye �rezze, hogy sz�ks�ge
van a m�sikra. -
A kommunik�ci�ban is felel�ss�ggel tartozunk egym�snak: Az �sszetartoz�s csak
�gy k�pzelhet� el, hogy az Egyh�z minden kicsi r�sze �rzi azt a felel�ss�get,
hogy a m�sikat inform�lja mindarr�l, ami n�la t�rt�nik. Az esem�nyek, amelyek a
vil�g magyarok lakta kicsi szeglet�ben t�rt�nnek, egy pl�b�ni�n, egy
gy�lekezetben, egy eldugott falusi par�ki�n, lelk�szi hivatalban, ne legyenek a
gy�lekezet vagy az int�zm�ny priv�t bel�gyei. Minden, ami az Egyh�zban
t�rt�nik, r�sze lehet az egyh�zi nyilv�noss�gnak. -
A ker�leti, helyi h�rlevelek, r�di�k, pl�b�niai �js�gok, amelyekre nagy-nagy
ig�ny van, magukban hordozz�k azt a v�lasz-lehet�s�get is, amelynek r�v�n
gyorsan minden szintre meg�rkezhet az Egyh�zat �r� t�mad�sok h�re, �s az arra
adand� v�lasz. Term�szetesen egy hi�nyz�, vagy nem kell�en meggy�z� v�lasz
kieg�sz�t�se is megsz�lethet a helyi szinten. Ha engem b�ntanak, minket
b�ntanak, ha baj �r t�ged, mi seg�t�nk neked. -
A kor technik�j�t alkalmas eszk�znek tekintve l�trej�het a �Mintha Isten
l�tezne� netes f�rum, amely megh�v� a vil�gh�l�ra, hogy az ott chat�-el�knek, a
n�vtelens�g �biztons�g�n� �t el lehessen juttatni Ig�t. -
II. J�nos P�l mondta: az internet vesz�lyeket, �s nagy lehet�s�geket hordoz.
Realizmussal �s bizalommal sz�lt err�l az �j lehet�s�gr�l, mely csak eszk�z, �s
nem lehet sohasem c�l. Fontos arr�l tudni, hogy az �rt�kek, �s nem a jelens�gek
a m�rvad�k. Ismereteket k�zvet�t, de gyakran nem tan�t az �rt�kekr�l: ez az �j
lehet�s�g. Az Internet a megfoghat�ra, a hasznosra ir�ny�tja a figyelmet, a
k�zvetlen�l megtapasztalhat�ra, �s elhanyagolja a gondolkod�sra �s a reflexi�ra
ir�nyul� figyelmet. K�v�nja a Szentatya, hogy az interneten kereszt�l �rad�
k�pekb�l �s inform�ci�kb�l alakuljon ki Krisztus arca, amely r�nk n�z �s b�k�t
ad. Ez a c�lja az evangeliz�ci�nak, �s ez teheti az internetet igaz�n emberhez
m�lt� eszk�zz�.[49] 6. �A lokalit�s szerepe � �besz�lget�s a ker�t�s
mellett� - Az eligazod�s k�z�ss�gi ter�t l�tre kell hozni, az
�rtelmezett val�s�got � k�z�s�teni, k�z�ss�gi esem�nyeken, a helyi r�di�k,
lapok, h�rlevelek seg�ts�g�vel. -
Minden eligazod�snak k�z�ss�gi tere van. Az eligazod�s, amely nem k�z�ss�gi
t�rben j�n l�tre, amely h�j�n van a reflexi�nak, az a �tud�s� nagyon k�nnyen
f�lrevezethet minket. A k�z�ss�gben �rtelmezett, k�r�l�tt�nk l�v� val�s�g
mindig befoly�solja a k�z�ss�g tov�bbi �let�t is. Ez a k�z�ss�g ugyan
k�r�lhat�rolt, de sohasem z�rt. A k�z�ss�g kommunik�ci�ja teremt� eszk�ze a
k�z�ss�g l�trehoz�s�nak �s meger�s�t�s�nek. 7. ��Mintha lenne Isten�- �j j�t�kszab�lyt!
-
A
felvil�gosod�s azzal a nyugalommal �llt fel az asztal mell�l, ahol az �sz
vil�g�t megkonstru�lta, hogy az emberi kapcsolatok h�tter�ben k�zmegegyez�ses
norm�k vannak, melyeket mindenki elfogad: �etsi Deus non daretur�, ha nem
l�tezne Isten, att�l m�g a l�nyeges erk�lcsi norm�k �rv�nyesek.[50]
Ratzinger azt �rja, mi lenne, ha megford�tan�k a gondolatot:� �veluti si Deus
daretur�, k�vetni �gy a norm�kat, mintha Isten l�tezne.[51]
Az �j k�zmeg�llapod�s lehet�s�ge a szekulariz�lt vil�ggal.
-
Ebb�l
m�r kibontat� a t�nyleges egym�s tiszteletben tart�sa, s lehetne besz�lni
v�gre: - Az emberi m�lt�s�g s�rthetetlens�g�nek
forr�s�r�l. - A szents�g ir�nti elveszett �rz�k �jb�li
megtal�l�s�r�l. - Erk�lcs �s hagyom�ny rehabilit�ci�j�r�l. 8. Felhaszn�lt irodalom, forr�sok
Pierre Bourdieau: El�ad�sok a telev�zi�r�l, Osiris,
Budapest, 2001 Egyh�zunk a sajt� t�kr�ben, heti �sszefoglal�, MKPK
Sajt�iroda 2003-2004 Enciklik�k Farkas Zs�fia: A Katolikus Egyh�z kommunik�ci�j�nak
h�rom szinten val� vizsg�lata, k�zirat, Budapest, 2003 Hans-Georg Gadamer: Igazs�g �s m�dszer, egy
filoz�fiai hermeneutika v�zlata, Gondolat, Budapest, 1984 Gy�rk�sy Alajos: Latin-Magyar k�zisz�t�r, Budapest,
Akad�mia 2004 J�rgen Habermas: A t�rsadalmi nyilv�noss�g
szerkezetv�ltoz�sa, vizsg�l�d�sok a polg�ri t�rsadalom egy kateg�ri�j�val
kapcsolatban), Osiris, Budapest, 1999 Holl�s J�nos: H�rek a kommunik�ci�ban, Magyar
R�di�, Budapest, 2004 Kiss Ulrich, T�vlatok 1997/1 Kult�r�nk v�lasz�ton, szerkesztette: B�k�s
Gell�rt-Deme Tam�s, Benc�s kiad�, Pannonhalma, 1997, In.: Czak� G�bor:
Kommunik�ci�-kommunitas-kommuni� (215-220) L�z�r Kov�cs �kos, T�vlatok 2001/1 M�diajog k�zik�nyv I.-II. Budapest, Osiris, 2000.
szerk. Ilosvai G�bor, Walther Nigg: ��A szerzetesek titkai�, Szent Istv�n,
Budapest, 1984 Jozeph Ratzinger: Benedek Eur�p�ja, kult�r�k
v�ls�g�ban, Szent Istv�n, Budapest, 2005 Sz�vegv�ltozatok a politik�ra, Nyelv, szimb�lum,
retorika, diskurzus, szerkesztette: Szab� M�rton-Kiss Bal�zs-Boda Zsolt In.:
Gerard A. Hauser: Civil t�rsadalom �s nyilv�noss�g (500-525) Nemzeti
Tank�nyvkiad�, Universitas, Budapest, 2000 T�tfalusi Istv�n: Idegensz�-t�r, Idegen szavak
�rtelmez� �s etimol�giai sz�t�ra, Tinta, Budapest, 2004 A
vall�soss�g megjelen�se a m�di�ban, F�v�rosi K�zgy�l�s Kisebbs�gi, emberi jogi
�s vall�s�gyi bizotts�g, Budapest, 2004
9. V�gjegyzet
[1]� A
Gniezn�i Nemzetk�zi Konferencia z�r�dokumentuma, 2005. szeptember 16.-18. ��Eur�pai dial�gus�, Lengyelorsz�g
[2]�
Biblia, Szent Istv�n T�rsulat, Budapest, 1987, 17.
[3]� Hans
Georg Gadamer: Igazs�g �s m�dszer, egy filoz�fiai hermeneutika v�zlata,
Gondolat, Budapest, 1984
[4]� �A
r�gi dolgok �s tekint�lyek ir�nti hamis elfog�dotts�g maga az, amit le kell
gy�zni.� uo. 198.
[5]� uo.
212.
[6]� uo.
201.
[7]� uo.
200.
[8] Inter
Mirifica 342.
[9] J�rgen Habermas: A t�rsadalmi nyilv�noss�g
szerkezetv�ltoz�sa, vizsg�l�d�sok a polg�ri t�rsadalom egy kateg�ri�j�val
kapcsolatban, Osiris, Budapest, 1999) 480.
[10]� uo.
483.
[11] uo. 54.
[12] uo.
[13] uo. 10.
[14] Farkas Zs�fia: A Katolikus Egyh�z
kommunik�ci�j�nak h�rom szinten val� vizsg�lata, k�zirat, Budapest, 2003, 7.
[15] uo.
[16] Sz�vegv�ltozatok a
politik�ra, Nyelv, szimb�lum, retorika, diskurzus, szerkesztette: Szab�
M�rton-Kiss Bal�zs-Boda Zsolt In.: Gerard A. Hauser: Civil t�rsadalom �s
nyilv�noss�g (500-525) Nemzeti Tank�nyvkiad�, Universitas, Budapest, 2000, 480.
[17]� uo.
480.
[18]� uo.
486.
[19]� uo.
487.
[20]� uo.
496.
[21]� uo.
490-491.
[22]�
Habermas, 127.
[23]� uo.
150.
[24]� uo.
88.
[25] Kiss Ulrich, T�vlatok 1997/1, 25.
[26]� uo.
26.
[27]� uo.
[28]�
Hauser, 480.
[29]� v�.
bevezet�, illetve elemz�s
[30] II. J�nos P�l p�pa 1993-ban a magyar
p�sp�k�k �ad limina� l�togat�sakor mondott z�r�besz�d�ben, pont ehhez a t�m�hoz
f�z�tt. �Nem hagyhatjuk, hogy ne szakemberek t�rgyalj�k a vall�si �s egyh�zi
t�m�kat a r�di�ban �s a telev�zi�ban, mert k�l�nben fenn�ll a vesz�ly, hogy
�jb�l �s �jb�l r�gi �ll�t�sokat �s el��t�leteket ism�telnek meg. Amikor az
egyh�z nyomat�kosan hivatkozik saj�tos illet�kess�g a kereszt�ny hagyom�ny
bemutat�s�n�l �s szavatolt magyar�zat�n�l, semmi esetre sincs sz� hatalmi
vissza�l�sr�l. Ezt sokkal ink�bb azok k�vetik el, akik meg akarj�k tagadni az
egyh�zt�l ezt a jog�t.� �j Ember, 1993. febru�r 14, 2.
[31]�
M�diajog k�zik�nyv I.-II. Budapest, Osiris, 2000. szerk. Ilosvai G�bor,
II.k. 19.
[32] Holl�s J�nos: H�rek a
kommunik�ci�ban, Magyar R�di�, Budapest, 2004, 15., 81.
[33]�
Farkas, 14.
[34] Gy�rk�sy Alajos Latin-Magyar
k�zisz�t�r, Budapest, Akad�mia 2004, manipul�res: manipulus-beli, k�zkatona manipul�tim: csapatonk�nt t�megesen manipulus: egy maroknyi egy csom�, 331. media: k�ls� javak, 335. medium: k�zepe vminek; nyilv�noss�g, 336. T�tfalusi Istv�n: Idegensz�-t�r, Idegen szavak
�rtelmez� �s etimol�giai sz�t�ra, Tinta, Budapest, 2004, manipul�ci�: k�zzel v�gzett m�velet sajt� k�zv�lem�ny befoly�sol�sa t�megt�j�koztat�si
eszk�z�k �tj�n �tv. mesterked�s, �gyesked�s maniplus,
manipulus: kis katonai egys�g tkp. maroknyi szalma, melyet egy r�don
hadijelv�nyk�nt vittek, ered. k�zbe val��
egy maroknyi, 580. m�dia: sajt�; 591.��������������������������������������������������������� medium:
k�zvet�t�, k�rnyezet, k�zeg, 592.
[35] Holl�s J�nos: H�rek a
kommunik�ci�ban, Magyar R�di�, Budapest, 2004, 15., 81.
[36] uo. 16.
[37] uo. 75.
[38] uo. 19.
[39] uo. 97-98.
[40]Kult�r�nk v�lasz�ton,
szerkesztette: B�k�s Gell�rt-Deme Tam�s, Benc�s kiad�, Pannonhalma, 1997, In.:
Czak� G�bor: Kommunik�ci�-kommunitas-kommuni� 215-220.
[41] Communio et
progressio� �s az Aetatis Novae
[42] T�vlatok
[43] A vall�soss�g megjelen�se
a m�di�ban, F�v�rosi K�zgy�l�s Kisebbs�gi, emberi jogi �s vall�s�gyi bizotts�g,
Budapest, 2004, In.: Csoma �ron: A kereszty�n egyh�zakat �rt t�mad�sok a
m�di�ban 18., id. Bib� Istv�n: �sszegy�jt�tt munk�i 4.k. 1984 Protest�ns
Szabadegyetem 1214-1230.
[44] uo. 19.
[45] uo. 21.
[46] A vall�soss�g megjelen�se a m�di�ban,
F�v�rosi K�zgy�l�s Kisebbs�gi, emberi jogi �s vall�s�gyi bizotts�g, Budapest,
2004, In.: L�z�r Kov�cs �kos : A hit m�di�ja, 41.
[47] L�z�r, 44.
[48] L�z�r, 46.
[49] Kiss, T�vlatok
[50] Joseph Ratzinger: Benedek Eur�p�ja a
kult�r�k v�ls�g�ban, Szent Istv�n T�rsulat, Budapest, 2005, 51.
[51]� uo.
52.
|