����

 


 

�LETK�PESMODELL-E��
A SZOCI�LIS PIACGAZDAS�G?
[1]

 

 �������������� Csaba L�szl�[2]��


 

 

KIVONAT: Ez a tanulm�ny azt a k�rd�st vizsg�lja, hogy az alapvet�en n�met k�zgazd�k �ltal ki�tl�tt, de m�ra az Eur�pai Uni� eg�sz�ben elfogadottnak tekinthet� szoci�lis piacgazdas�g eszm�je a gyakorlatban �s a globaliz�ci� id�szak�ban is m�k�d�k�pes modell maradt-e. Ennek �rdek�ben negat�v �s pozit�v meghat�roz�sra ker�l sor, majd k�rvonalazzuk azokat a felt�teleket, amelyek a modell fenntarthat�s�g�t hossz� t�von �ltal�ban �s Magyarorsz�gon konkr�tan megalapozhatj�k.���

 

�������� *������ *����������� *���������� *����������� *���������������� *�������������� *� ��

 

A vil�ggazdas�g, k�l�n�sen a nemzetk�zi p�nz�gyi rendszer megr�zk�dtat�sai, valamint a posztkommunista �talakult t�rsadalmak elh�z�d� neh�zs�gei sokakban k�telyeket fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy az eur�pai szoci�lis pacgazdas�gi modell fenntarthat�-e. Gyakorta hallhatjuk, hogy a m�szaki fejl�d�s az Egyes�lt �llamokban �sszpontosul, �s a munk�val t�lt�tt �vek ar�nya, a munka termel�kenys�ge, valamint a munkaj�vedelmek ar�ny�ban is Eur�pa lemarad�ban van Amerika �s Jap�n m�g�tt. �rdemes teh�t f�lv�zolni, miben is �ll a szoci�lis piacgazdas�gi modell, milyen t�nyez�kb�l �p�tkezik, mely gyakorlati tapasztalatok indokolhatj�k e k�tked�st, �s v�g�l a pozit�v le�r�st k�vet�en megv�laszolhatjuk, hogy �letk�pes modell-e, vagy pedig ideje, hogy �tadja hely�t valami n�l�n�l teljes�t�k�pesebbnek.Mivel e gondolatokat a k�zj� k�rd�s�vel kapcsolatokk�rd�sek, k�zvetlen�l pedig a vatik�ni Kompendium/2004/2007/ magyar nyelv� kiad�sa alkalm�b�l rendezett tan�cskoz�s keret�ben foglaljuk �ssze, a jelen gondolatmenet nem mindenben a szaktudom�nyos kifejt�s sz�raz �s szigor� logik�j�t k�veti, hanemaz alapk�rd�s megv�laszol�s�t �ttekinthet� m�don seg�t� n�h�ny szempontot �sszegez, a teljess�g ig�nye n�lk�l.

 

������ A gazdas�gi n�veked�s, a fejl�d�s �s az �rt�krend

 

A katolikus t�rsadalmi tan�t�st �sszegz� r�mai Kompendium/2004/2007/ t�bbhely�tt is utal arra, hogy m�faj�b�l ad�d�an a kor�bbitan�t�hivatali megnyilatkoz�sok �sszegz�s�vel egyfajta teol�giai �s szeml�leti ir�nyt�t k�v�n ny�jtani a gazdas�g, a t�rsadalom �s a m�dia k�rd�sei ir�nt �rdekl�d� �valammennyi j�akarat� embernek�. �pp ez�rt nem tartalmaz konkr�t, gazdas�gpolitikai programnak tekinthet� �tmutat�st. Ez k�zenfekv� is, hisz a inkultur�ci� �saz adott kontextus minden elm�leti- k�zt�k gazdas�gelm�leti- felimser�s megval�s�t�s�t csak k�r�ltekint� �s r�szletes t�ny- �s t�rgyismeret mellett teszialkalmazhat�v�. ��������������

 

A Kompendium 564. pontja tartalmazza azt a felsz�l�t�st, ami szerint sz�ks�g van a gazdas�gtudom�nyok felismer�seinek �jragondol�s�ra a n�veked�sn�l t�gabban �rtelmezett fejl�d�s �s a nemzed�kek k�zti, valamint a nemzetke k�zti szolidarit�s szemponta szerint v�gezve ezt az �t�rtelmez�st. Ez a felvet�s �sszhangban �ll a nemzetk�zi fejl�d�sgazdas�gtan �j paradigm�j�t meghat�roz� legt�bb elm�lettel. Ezek k�z�l kiemelhet� Amartya Sen/2003/ felismer�se arr�l, hogy a szeg�ny emberkenek is joguk van �letk�r�lm�nyeik megv�laszt�sra �s szabad v�laszt�saikon alapul� csal�d- �s �letviteli modellek kimunk�l�s�ra, vagyis elutas�tand� a kor�bbi �vtizedekben domin�ns �llamelv�, fejleszt�si diktat�r�kra �p�l� megk�zel�t�s. [3] B�r a sz�rakoztat� lapokban a londoni Economist-t�l a pesti HVG-ig szok�sban maradt, tudom�nyos �rtelemben imm�r nem lehet t�bb� a fejl�d�st puszt�n mennyis�gi mutat�k alapj�n meg�t�lni, legyen sz� a kal�riabevitelr�l vagy �pp az aut�gy�rt�sr�l. Ez�rt azt�n sem K�na, sem Oroszorsz�g elm�lt �vekbeli gyors, de egyoldal�an ipark�zpont� �s k�rnyezetrombol� n�veked�se nem t�lt el �jult csod�lattal semmilyenminim�lisgazdas�gi k�pzetts�ggel felv�rtezett megfigyel�t.��

������������������������������������������������������������������������������������������������������������� �M�sfel�l nem lehet az el�rt eredm�nyeket az oda vezet� �t saj�toss�gait�l elv�lasztani, ez�rt nemcsak hat�konytalan, de elvetend� is aszeg�nyeket �s �ltal�ban az �llampolg�rokat puszta sz�mnak �s eszk�znek tekint�, a diktat�r�kat megengedhet�, s�t sz�ks�ges rossznak v�l� hangyom�nyos felfog�s. Az emberi szem�ly k�z�ppontba �ll�t�s�nak elv�b�l ez k�zvetlen�l is ad�d� felismer�s lehet.

 

Hasonl�k�ppen fontos afejl�d�sgazdas�gtan ama felismer�se is/Todaro-Smith, 2006/, ami szerint a fejl�d�s nem azonos a mennyis�gi n�veked�ssel, hanem annak t�rbeli, k�rnyezeti, nemzed�kek k�zti, valamint a telep�l�sek k�zti egyesn�ly�t, vagysis j� min�s�g�t is folytonosan biztos�tani sz�ks�ges. Ez�rt elvileg �s t�rt�netileg sem t�mogathat�k azok az iparos�t�sra egyoldal�an �sszpontos�t�, a szem�lyek szabds�g�t �s az �ltaluk v�lasztott �letm�dot egyszer�en fel�l�r� elk�pzel�sek, amelyek az ipar er�ltetett fejleszt�s�vel �s a mez�gazdas�g valaint a term�szet �s a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�g�t ad� kisegzisztenci�k kizs�km�nyol�s�val v�lte megalapozni a j�v�t.Mint ma m�r tudhat� - �s a fentebb id�zett vaskos k�tet sokoldal�an igazolja is- ez a szebb j�v� sosem j�tt el, mert nem is j�hetett el az elk�pzelt m�don �s eszkz�kkel. Vagyis- mint annyi m�s ter�leten- a c�l nem szenetes�theti az eszk�zt.

 

Harmadszor nem �rdektelen a Kompendium 568.pontj�nak az a megl�t�sa sem, hogy egy vil�gn�zetileg alapozott gazdas�g- �s t�rsadalomstrat�gia bizony�ra nem f�r meg egyetlen p�rt vagy politikai ir�nyzat keret�ben. Ez �a v�gs� fokon a szubszidiarit�s elv�b�l is levezethet�- �sszef�gg�s v�d mindny�junkat att�l, hogy egyes felismer�seinket, konkr�t vagy �ltal�nosabb megl�t�sunkat, tudom�nyos vagy erk�lcsi v�laszt�sunkat napi p�rtpolitikai �rdekek ment�n saj�t�thass�k ki. M�sfel�l ugyanez a felvet�s arra int, hogy t�relmesen �s konstrukt�v m�don c�lszer� meghallgatnunk a t�l�nk elt�r� �ll�sponton lev�ket. S�t, saj�t magunkt�l is el kell v�rnunk a m�sik demokratikus t�rekv�seinek �s j� sz�nd�k�nak elismer�s�t, akkor is, ha konkr�t megold�sait �lesen ellenezz�k.

 

An�hai Francois Xavier Nguyen van Thuan b�boros vezet�s�vel l�trehozott vatik�ni dokumentum k�ts�gtelen pozit�vuma, hogyaz olvashat�s�g�t nem k�nny�t�, �mde pontos megfogalmaz�saival egy�rtelm� hat�rt szab az elm�lt �vtizedt�rsadalmi diskurzusaiban megfogalmazott egyoldal�s�goknak. Sz� sincs arr�l, hogy a szabad t�rsadalmat mag�ntulajdon �s verseny n�lk�l, s�t ink�bb azok ellen�ben tartan�nk elk�pzelhet�nek. Ek�zben azok a hagyom�nyos alapelvek, amelyekg�tolj�k az eml�tett alapint�zm�nyek fetisiz�l�s�t, eszk�z jelleg�k elhom�lyos�t�s�t, nyilv�n csak meger�s�t�st nyertek aszovjet birodalom �sszeoml�s�t k�vet� fejlem�nyek/Csaba,1994/ kapcs�n. A Centessimus annus/1991/2005/enciklik�b�l � a hazai viszonyok sz�d�t� �tem� fordulatai mellett tal�n �rthet�en- azonban eleddig kiz�r�lag a piacgazdas�g korl�tait kiemel� elemek maradtak ismertek. Ek�zben a hasonl�k�pp hangs�lyos m�sik oldal - az �llam t�l�rt�kel�s�nek- m�r a szubszidiarit�s alapelv�b�l is ad�d�, valamint az �llam �s egyh�z elk�l�n�l�s�b�l is k�vetkez�- szempontja mintha h�tt�rbe szorult volna. Ebben a vatik�ni �r�sban- a hazai �s a nemzetk�zi k�zbesz�dt�l �d�t�en elt�rve � nincs sz� �kapitalizmusr�l�, �demokratikus szocializmusr�l� �s m�s ideol�gikus fogalmakr�l, de ann�l ink�bb sz� van a szabad piacgazdas�gr�l, mint a szabad t�rsadalom alapj�r�l. Ez akkor is fontos, ha nem gondoljuk, hogy a szabadpiac mindenhat� lenne, s�t, a szoci�lis piacgazdas�g eszm�je eleve az e dokumentumban is kiemelt c�l-eszk�z kapcsolat kidombor�t�s�n alapult/R�pke,2000/.[4]� ��

 

��������� A szoci�lis piacgazdas�g modellj�r�l

 

Mik�pp hat�rozhatjuk meg a szoci�lis piacgazdas�got? K�zenfekv�, hogy e t�lnyom�r�szt aszovjet �s a n�ci/olasz tot�lis �llamok b�r�lat�b�l, negat�v programk�nt �s gyakorlati �tmutat�k�nt sz�letett modellnek k�tir�ny� vesz�llyel kell szembes�lnie. Az egyik az, ha aszoci�lis elem t�lteng benne, s � mint N�metorsz�gban a 80as �vek k�zep�t�l- az �llami �jraeloszt�s olyan form�t �s m�rt�ket �lt, ami kioltja a lend�letes fejl�d�s mozgat�rug�it/Cassel, szerk,1998/. A m�sik pedig az, ha aszoci�lis elemre t�rt�n� hivatkoz�s puszta f�gefalev�l marad, �s em�g�tt a korlt�tozatlan piacgazdas�g � t�rt�nelmileg mind�g instabil- t�rekv�s�t megalapoz� �rdekek el�tt ny�lik parttalan t�r. K�ts�gtelen p�ld�ul, hogy ha az �llami �jraeloszt�s m�rt�ke anemzetk�zi elemz�sek szerint optim�lisnak tekinthet� 30 sz�zal�kos m�rt�k/Tanzi, 2005/ al� zuhan, mint mondjuk Fekete Afrika, Latin Amerika �s a posztszovjet t�rs�gegyes �llamaiban, de K�n�ban �s Indi�ban is, akkor a k�zfeladatok ell�t�s�ra nem mara se p�nz, se paripa, se fegyver. S�t, mint az al�bb r�szletesebben is ismertetend� freiburgi iskola k�pvisel�i rendre hangs�lyozt�k is, a szab�lyozatlan mag�ntulajdon nem puszt�n a hat�konys�gnak, hanem mag�nak az emberi szabads�gnak is ellenfele. Ez a n�ci gazdas�g megfigyel�s�b�l sz�rmaz� felismer�s a Putyin korszak oligarchikus gazdas�g�ban, K�n�ban �s Latin Amerik�ban egyar�nt ism�telt igazol�st nyert az elm�lt �vtizedekben.

 

Hogy tudjuk a piacgazdas�gban a szoci�lis jelz�t tartalommal megt�lteni, an�lk�l, hogy mint oly gyakran, ez �meny�tsz�v� v�lna/Hayek, 1992,123-126. old/ �s a sz� eredeti jelent�s�t kisz�vva azt �lettelen tetemm� sil�ny�tan�? Nyilv�n etekintetben a k�zj� fogalma igaz�that el. E kateg�ri�t- �pp a vele t�rt�nt sz�mtalan vissza�l�s �s az ezt �vez� eredend� bizonytalanms�g ok�n- �rdemespozit�v �rtelembe k�rbej�rnunk.

 

Nyilv�nval�an igaz az a felismer�s/Kis,1998/, hogy demokratikus t�rsadalomban �ltal�noss�gban nincs eleve �s k�v�lr�l adott k�zj�, ami a szerepl�k �rdek�t�l �sszabad v�laszt�s�t�l f�ggetlen�l t�telez�dhetne. Ez a felismer�s nem m�s, mint a k�zgazdas�gtan �sr�gi, Arrow-f�le t�tel�nek/1950/ alkalmaz�sa, ami k�l�n�sen a gazdas�g vonatkoz�s�ban megker�lhetetlen. Ugyanakkor �rdemes felh�vni a figyelmet arra, hogy a Nobel d�jas Kenneth Arrow t�tele szigor�an a j�l�tre, �s nem a t�rsadalmi k�zbesz�dben �s az �rt�krend eg�sze szempontj�b�l egyre fontosabb� v�l� j�l-l�tre, azaz a hum�nus �letk�r�lm�nyek �sszess�g�re vonatkozik, vagyisbizony�ra kieg�sz�t�sre szorul[5].

 

�pp ez�rt a t�rt�nelem ismeret�ben az se k�rd�ses, hogy a k�zj� aligha szor�tkozhat puszt�n a k�zmegegyez�sre, net�n az 50 sz�zal�k plusz egy szavazat uralm�ra, ami k�zismerten/ a r�gi g�r�g�kt�l tudhat�an/ a t�rannoszok uralm�hoz vezetne.Etekintetben a term�szetjog �s a j�zan �sza r�mai Kompendium �ltal t�bbsz�r�sen megid�zett- szempontja eg�sz�ti ki a k�z�ss�g m�rlegel�s�t. Bizony�ra nem lehet�s nem c�lszer� mondjuk olyan szab�lyokatk�zj�k�nt bevezetni, amelyek a sz�letend� szem�lynek azt a jog�t, hogy egy�rtelm�en tudhassa, kik a felmen�i �s mik�pp k�t�dik hozz�juk, kiiktatn�, a biotechnol�gia fejl�d�s�re, vagy �pp a nevel�sz�l�k k�nyelm�re val� hivatkoz�ssal. Nem sz�ks�ges k�l�nelj�r�sokat �s hat�rozatokat hoznimondjuk a nemzeti nyelv, mint kult�r�lt �nkifejez�si eszk�z megv�d�s�re/a helyes�r�son t�l/, a m�v�szetidivatok befoly�sol�s�ra, vagy �ppena valuta�tv�lt�s szab�lyoz�s�ra.

 

M�sfel�l viszontnem b�zhat� a v�ltoz� k�zmeg�t�l�sre a civiliz�ci� �rvsz�zados v�vm�nyak�nt l�trej�tt�rt�kek meg�rz�se, p�ld�ul az elesettek �s az id�sek emberhez m�lt� ell�t�s�nak k�teless�ge, annak hasznoss�g�t�l f�ggetlen�l. Ez �s sok m�s k�zismertp�lda az erk�lcsi rend jelleg�b�l ad�dik. Vagyis ak�z, nem pedig egy-egy v�laszt�i csoport jav�t c�lul t�z� k�zpolitikanem t�rekedhet az emberi egy�tt�l�s �s az �let tov�bbad�s�nak bizony�tottanid�t�ll� kereteinek megbont�s�ra, a m�g kialakulatlan szem�lyis�g�/ez�rt teljes �rtelemben m�g biztosan nem szabad/ gyermekeknek abeteges hajlam�, vagy �pp csak g�tl�stalan nyeres�ghajh�sz feln�ttek k�nye-kedv�nek t�rt�n� kiszolg�ltat�s�ra.

 

K�zenfekv�, hogy a h�rom ter�let mibenl�t�r�l �s m�rt�keir�l hossz� vit�kat lehet �s �rdemes is folytatni. Az azonban k�ts�gtelennek t�nik, hogy a fenti sarokpontok alapj�n �tl�that� �s sz�monk�rhet� m�don alakul ki az, hogy egy-egy id�pontban konkr�tan mi �s mik�pp tekintend� k�zj�nak.

 

������ A szoci�lis piacgazdas�g k�zgazdas�gtana �s gazdas�gpolitik�ja

 

Ha e sarokpont gyakorlati �rtelemben k�zzel foghat�nak tekinthet�, akkor eljutunk a szoci�lis piacgazdas�gk�zgazdas�gtani tartalm�nak pozit�v kifejt�s�hez is. Etekintetben a n�met k�zgazd�szok j�tszottak �tt�r� szerepet, b�r felismer�seik a mai k�zgazdas�gtan amerikai m�vel�in�l is megjelentek. Hangs�lyozzuk, hogy a k�s�bbi - sok tekintetben �nigazol� - n�met nyelv� irodalommal szemben itt a modellr�l, �s nem annyiraa N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g k�l�nf�le id�szak�ban megfigyelt gazdas�gi gyakorlat �ltal�nos�t�s�r�l lesz sz�, mert a kett� csak igen k�zvetett m�don fedi egym�st. Az is l�nyeges, hogy a gazdas�gi rendszerelm�letben bevett amerikai feloszt�st�l /Szab� K., szerk, 2007/ elt�r�en ezt a modellt semmik�p se tekintj�k a neokorporat�v/t�rgyal�sosrendszer egyik alfaj�nak, hanem a szabad t�rsadalom �n�ll� v�ltozat�nak. Pozit�v kifejt�s�ben a primerk�zgazdas�gi irodalmak/szerz�k �ll�spontja �s nem az ut�lagos �s k�ls�dleges/politikatudom�nyi eredet�/ �t�rtelmez�sek alapj�n �llunk[6]. Miben �ll teh�t a szoci�lis piacgazdas�gi modell? Az eredeti, �s egym�sra sok tekintetben reflekt�l� szerz�k n�zeteit ehely�tt csaker�sen leegyszer�s�tve ismertetj�k.

 

1.     A m�r 1933-banmarburgi katedr�j�t elvi okb�l felad�, �s �vtizedeken �t Genfben alkot� Wilhelm R�pke/1943, 2000/ munk�s�g�ban k�zponti szerepet kap az elproletariz�l�dott �s elidegenedett t�rsadalom humaniz�l�sa. Ennek sz�mos eszk�ze k�z�l semmik�pp se a munkaad�k �s a munkav�llal�k k�zti meg�llapod�sos rendszer a l�nyeg, hanem a min�l sz�lesebb k�rben ter�tett tulajdon. Erre alapul �s ehhez t�rsul az �lhet� l�pt�k� v�rosok �s gazdas�gi egys�gek l�tes�t�se �s a sz�les �rtelemben vett � civil t�rsadalmi �s politikai r�szv�tel. Ebb�l ad�d�an a rendszer saj�toss�ga � a szubszidiarit�si elvre �s a munka alap� t�rsadalomra val� k�zvetlen hivatkoz�s r�v�n is � a civil t�rsadalom k�zponti szerepe, a region�lis sokf�les�g elismer�se �s a hagyom�nyok �pol�sa/�pp az ipari t�rsadalom elszem�lytelened�s�nek ellent�telez�s�re/. A kult�ra, k�l�n�sen a magaskult�ra �s a nemzeti hagyom�nyok �rz�se �s fejleszt�se a k�zhatalomnak t�bbf�le szempontb�l is kiemelt feladata, etekintetben nem �rv�nyes az �llami semlegess�g elve. Hasonl�k�pp az oktat�si rendszerben a nevel�si funkci�, a szociol�gi�ban manaps�g social skills-nek nevezett egy�tt�l�si k�szs�gek kifejleszt�se, �s term�szetesen a Kompendiumban t�bbsz�r�sen �s joggal kiemelt k�teless�gtudat kialak�t�sa meghat�roz� von�sa. Ann�l is ink�bb, mert az al�bb r�szletezend� versenyelv�, teljes�tm�nyk�zpont� t�rsadalom e von�sokat el�f�lt�telezi, vagyis azt a rendszer /�n/m�k�d�k�pess�ge �rdek�ben k�v�lr�l be kell vinni. Ez ugyanis a piacgazdas�g hat�sait tomp�t� szoci�lis h�l�, a sokat id�zett soziale Flankierung �rdemi tartalma, k�l�n�sen ha a seg�lyb�l �l�k t�rsadalm�t el k�v�njuk ker�lni a �ki nem dolgozik, ne is egy�k� p�li tan�t�sa nyom�n.[7]

 

2.     Walter Eucken/1940, 1952/, a freiburgi iskola[8] megalap�t�j�nak munk�ss�g�ban a szoci�lis piacgazdas�gkonstitu�l� �s kieg�sz�t� elemeinek kidombor�t�sa r�v�n teljesen egy�rtelm�v� v�lik, hogy ebben a modellben nem a k�l�nf�le t�rsadalmi er�k k�zti �j�r�szt z�rt ajt�k m�g�tti � alkuk, hanem ak�zhatalom �ltal �rz�tt �s tisztess�gess� tett verseny a meghat�roz� elem. Ennek fontos alapeleme az �rstabilit�s �s a kiegyens�lyozott �llamh�ztart�s, amit a n�metek tal�l�an a stabilit�s kult�r�j�nak is neveznek, hisz ez a szoci�lpolitika egyik leghat�konyabb eleme. Emelletta ter�leti egyenl�tlens�gek m�rs�kl�s�vel, az �lhet� k�rnyezet fenntart�s�val, afoglalkoztat�s, k�l�n�sen a produkt�v �s innovat�v �nfoglalkoztat�s- �s nem a nagy �llami hivatalokban t�rt�n� �nc�l� l�d�rg�s- t�mogat�sa is a k�zhatalom feladata. Igen l�nyeges, hogy a csal�di �s a k�z�pv�llalkoz�sokat mint az emberi alkot�k�szs�g �s a v�llalkoz�v� v�l�s iskol�it elvi �s gyakorlati okokb�l t�mogatni c�lszer�, amiben a legjelent�sebb tal�n a t�lszab�lyoz�s ker�l�se. Sz� sincs teh�t �szektorsemlegess�gr�l� �s a k�l�nf�le tulajdoni form�k egyenl�s�g�r�l, a k�z�ss�gi �s m�s nem mag�ntulajdoni k�ztes form�k kultusz�r�l, ami a szocialista �s a z�ld mozgalmak valamint a felszabad�t�si teol�giai h�vei nyom�n v�ltbizonyos k�r�kben �s id�kben n�pszer�v�,mert ez egy�rtelm�en szem�lyes mag�ntulajdonon alapul� gazdas�gi rend.

 

3.     Az Angli�ban, az Egyes�lt �llamokban, majd v�g�l Freiburgban alkot�, 1974-ben k�zgazdas�gi Nobel d�jjal is elismert Friedrich August von Hayek/1960, 1992/munk�ss�g�ban a t�m�nk szempontj�b�l legfontosabb k�t elem a gazdas�gi �s a t�rsadalmi/politikai szabads�gk�lcs�n�s t�telezetts�ge, valamint az emberi tervez�s �s el�rel�t�s korl�tlans�g�ba, a m�szaki �j�t�sok v�gtelen megval�s�that�s�g�ba �s a term�szet leig�zhat�s�g�ba vetett, vall�sp�tl�kszer� hit- Machbarkeistglaube � v�gleges c�folata. Mindkett� k�zvetlen jelent�s�g� a szabad gazdas�g �s a szabad t�rsadalom szempontj�b�l. B�r az el�z� felismer�s Euckenn�l is megjelenik � a t�rsadalmi alrendszerek�sszef�gg�s�nek t�tel�ben- aszocializmussal �s a tervez�i mentalit�ssal filoz�fiai szinten vit�z� osztr�k k�zgazd�sz nev�hez k�ti a nemzetk�zi irodalom e felismer�seket/ann�l is ink�bb, mert az � munk�ss�ga sz�letett meg eredend�en angol nyelven, vagyis vil�gszerte hozz�f�rhet�en/.

Egyfel�l sokr�t� igazol�st nyer az az intuit�ve is bel�that� t�ny,

hogy az emberi tev�kenys�g sokoldal�, komplex volta miatt hossszabb t�von nehezen v�laszthat� el a gazdas�g szabads�ga a politikai szabads�gt�l, hisz a tev�kenys�gi szf�r�k elk�l�n�l�se j�r�szt csak gondolatainkban l�tezik. M�sfel�l az � a genetika �s a biol�gia �ltal az�ta sokszorosan igazolt m�don- a fejl�d�s �tja, hogy a megl�v� elemekb�l el�re elvileg sem l�that� m�don kombin�l�dva j�nnek l�tre a fejl�d�s ugr�pontjait jelent� �tt�r�sek, �j�t�sok/a m�szaki, a gazdas�gi �s a term�szeti l�tben egyar�nt/. Ez�rtnem puszt�n ideol�gi�ja miattrem�nytelen a t�rsadalom tervez�se, hanem m�s, humanista �rvek ment�n sem lehet a b�lcs�t�l a s�rig tart� biztons�g v�gy�t a t�rsadalomszervez�s alapelv�v� megtenni a gyakorlatban. A szoci�lis �llam ez�rt kieg�sz�t�je, nem alkot�ja a szzbad gazdas�gnak �s a szabad t�rsadalomnak/freiheitliche Ordnung/. Az �llam feladata ez�rt semmik�pp se a gazdas�g fokozatos �t�rsadalmas�t�sa� �s az emberi viszonyok piaci jelleg�nek kirt�sa- a szociol�gi�ban de-commodification n�ven ismert t�rekv�sek tartalommal val� megt�lt�se- hanem a verseny tisztas�g�nak �s a t�rsadalomban az inform�ci�s �s gazdas�gi �nrendelkez�s felt�teleinek biztos�t�sa. Ehhez pedig �nkorl�toz�� ��

�llamhatalomra van sz�ks�g, ami mind a rendszeres t�lk�ltekez�s, mind a folyamatok r�szletekbe men� ir�ny�t�sa, mind pedig a saj�t ideol�gia terjeszt�se k�rd�s�ben konkr�tan is meg kell hogy nyilv�nuljon. Ut�bbiak tekintet�ben k�l�n�sen a m�dia- �s a vall�sszabads�g �sszef�gg�s�ben kifejtett Kompendium-r�szek figyelemre m�lt�ak, mert a tot�lis rendszerek illetve a fogyaszt�i �rt�krend alapj�n monopoliz�lt t�megm�dia vesz�lyeire h�vj�k fel a figyelmet, a hiteles �s konstrukt�v t�j�koztat�s szempontj�t kiemelve.

 

������� A szoci�lis piacgazdas�g kisikl�sai �s kiigaz�t�suk

 

A n�met k�zgazdas�gi gondolatok megsz�let�se, majd a Sz�vets�gi K�zt�rsas�gban t�rt�nt alkotm�nyos bevezet�se �ta hat �vtized tapasztalata seg�t abban, hogy el tudjuk v�lasztani az esetlegest a modellk�pz� elemekt�l, s felismerj�k a globaliz�ci� �s az eur�pai integr�ci� el�rehaladt�val v�gbement alapvet� v�ltoz�sok jelent�s�g�t. Igen r�viden arra kell eml�keztetni, hogy enagy jelent�s�g� �trendez�d�sek ut�n m�r nem besz�lhet�nk �rtelmesen egy-egy nemzeti k�z�ss�g korl�tlan szuverenit�s�r�l, hiszen az r�szint a technol�giai v�ltoz�s, r�szint a k�z�ss�gi d�nt�sek k�vetkezt�benuni�s hat�sk�rbe ker�lt. K�zenfekv�, hogy a megb�k�l�s elv�n �s a szubszidiarit�son fel�p�l� Eur�pai Uni�, k�l�n�sen a 2007.decemberi reformszerz�d�se �taa szoci�lis piacgazdas�gelveitels�rend� m�don el�mozd�t� nemzetk�zi k�zegk�nt l�tezik.

 

Mindez konkr�tan azt is jelenti, hogy a nemzeti sokarc�s�g meg�rz�s�vel a szoci�lis piacgazdas�gi modell meghat�roz� alapelemei, �gy az �rstabilit�s, a felel�s k�lts�gvet�si politika, a k�rnyezettudatos gazd�lkod�s k�vetelm�nye, vagy �pp a szoci�lisminimumok- imm�r az Eur�pai B�r�s�g �t�letei nyom�n is kik�nyszer�thet�- �rv�nyes�t�se � legal�bbis a k�vetelm�nyek szintj�n -az adotts�gok k�z� sz�m�that�, m�ghozz� az �j tag�llamokban is[9].

 

Ugyanakkor mind a r�gi uni�s tag�llamok tapasztalatai/Cassel, szerk.1998/, mind pedig a rendszerv�ltoz�sra adott v�laszok/W�nsche, szerk, 1993/ r�mutattak a sok tekintetben r�gt�nz�tt modell�nk kieg�sz�t�s�nek sz�ks�gess�g�re is. Nyilv�nval�v� v�lt ugyanis, hogya szoci�lis piacgazdas�g eszm�je � �pp p�rtokon �t�vel� volta �s �ltal�nos elfogadotts�ga ok�n- n�mileg ellaposodott, �s �tfed�sbe ker�lt az alapelveib�l nem k�vetkez�, vagy azokat kifejezetten ki�r�t� t�rekv�sekkel is. Ut�bbiakat az univerz�lis j�l�ti �llam, a fogyaszt�i t�rsadalom, a b�lcs�t�l s�rig gondoskod� �llam �s a rejtett vagy ny�lt korporativizmus h�v�szavai jelen�thetik meg.

 

Nincs hely �s m�d ehely�tt monografikus fejteget�sekbe bocs�tkozni a nyugat-eur�paimodellek �talakul�s�r�l �s �j fejlem�nyeir�l. E sz�lesk�r� irodalom/Genschel,2004, Sapir, 2006, Gy�rffy, 2007/ alapj�n nem k�ts�ges, hogy a skandin�v orsz�gok �pp az�ltal tudt�k meg�rizni j�l�ti modellj�ket, mert azt afenntarthat�an kiegyens�lyozott �llamh�ztart�s �s a nemzetk�zi versenyk�pess�g szempontja szerintalapjaiban �tszabt�k. Ezzel szemben- mint valamennyi id�zett forr�s al�t�masztja- a kontinent�lis Eur�p�ban az elmeszesed�s jelei mutatkoznak. Ez nem utols� sorban a n�met, olasz �s francia gazdas�gi n�veked�s lelassul�s�ban �s a stabilit�si krit�riumok rendszeres megs�rt�s�ben, valamint a kett� egym�st er�s�t� visszah�z� hat�s�ban jelent meg. A skandin�v orsz�gokban � a kontinent�lis eur�paiak�t�l elt�r�en- le�p�ltek a neokorporativizmus elemei, megn�tt a szerz�d�s szabads�ga, a munka rugalmass�ga[10] �s er�teljesebben jut �rv�nyre a szoci�lis piacgazdas�g eredeti felfog�s�b�l k�vetkez� versenyelv. Hasonl�k�ppen a t�mogat�sok � a n�met-francia gyakorlatt�l elt�r�en- nem amunkapiacr�l val� t�volmarad�st ��des�tik meg�, hanem az oda val� visszat�r�st �szt�nzik, m�g ak�r az 55-75 �ves koroszt�ly tekintet�ben is[11]. Hasonl� fordulatok mentek v�gbe a holland �s a brit szoci�ldemokr�cia uralma alatt is. Itt az akt�v munkakeres�s �s a k�zmunka v�gz�se p�ld�ul arendszeres seg�lyez�s el�felt�tel�v� v�lt.

 

Ha m�r minden�ron a baloldali szoci�lis ideol�gia nyom�n az ��jkapitalizmus� siker�letlen fogalm�t akarjuk r�h�zni arra, ami a j�l bev�lt r�gi elvek �j form�j� megjelen�t�se, akkor ink�bb a fentebb sorolt orsz�gokra �rv�nyes ez, semmint a hazai viszonyokra, amire, ha n�ha pr�b�lj�k is/Baritz, 2006/, ezt neh�z lenne r�h�zni. Hisz �pp a 80-as �vek �tideologiz�lt vil�g�hoz k�pest �j, tartalmilag azonban a szoci�lis piacgazdas�gi modell l�nyeg�hez k�t�d�r�gi elemek fel�leszt�se a perd�nt�, azaz a kiegyens�lyozott �llamh�ztat�s, az �rstabilit�s, a munk�b�l val� meg�l�s �szt�nz�se, a szab�lyozott verseny �s amindennapi �let vonatkoz�s�ban ill�en tart�zkod� �llam�s sajt� a meghat�roz�k ott, �s a szembet�n�en hi�nyz� von�sok n�lunk.

 

Szembe�tl�, �s a Kompendiumnak az emberi munk�t XIII.Le�ra hivatkozva nagyra �rt�kel� sz�vegeib�l, a munk�lkod� emberi szem�lynek a termet�s kibontakoztat�i �s t�rsaik�nti �rtelmez�s�b�l egy�rtelm�en k�vetkezik, hogy ez a szeml�let mentes aprimit�v n�pek �letk�r�lm�nyeinekromantikus idealiz�l�s�t�l, ami k�l�n�sen a z�ldmozgalmak r�v�n nyert �j n�pszer�s�get a j�l�ti �llamok -t�bbnyire nem dolgoz� - ifj�s�ga k�r�ben. Mik�zben a gazdas�gi javak eszk�zjellege k�zenfekv� �s mind a hagyom�nyos erk�lcsi, mind a mai gazdas�gelm�leti felfog�s szerves r�sze, az aligha k�pzelhet� el, hogy a vil�g ma is jelent�keny- az emberis�g harmad�ra kiterjed�, �s a gazdag �llamokban is �l�- szeg�nyeivel val� szolidarit�s elve a gazdas�gi n�veked�s sz�nd�kos lenull�z�s�val lenne kibontakoztathat�. Nincs se erk�lcsi jogunk, se k�zgazdas�gi okunk elvonatkoztatni att�l a t�nyt�l, hogy jelenleg is az emberis�gegyhatoda az 1 doll�r napi/sic!/ j�vedelem alatti m�ly szeg�nys�gben �l/Collier, 2007/. Hasonl� ar�nyt mutatnak ki Magyarorsz�graa legut�bbi empirikus felm�r�sek/T�th-Sz�vos, szerk, 2008/ is.�����������������������������������������������

 

Mindezek alapj�n a szoci�lis piacgazdas�g elm�lete semmik�pp se hozhat� k�z�s nevez�re a piacellenes t�rekv�sek egyik�vel sem, legyen sz�Mussolinit id�z� �llamilag szervezett hivat�srendekr�l �s k�zpontilag megszabott egy�ni d�jaz�sr�l, vagy �pp ellenkez�leg, romantikus z�ld piacelleness�gr�l. Mindez nem jelenti sem elvileg, sem gyakorlatilag a sok orsz�gban terjed� fogyszt�i idiotizmusmagasztal�s�t, vagy �pp a k�vetkez� nemzed�k �s a term�szeti k�rnyezet tekintet�ben felel�tlen �zletviteli gyakorlatp�rtol�s�t. Az igaz�n izgalmas ink�bb az ellenkez�je: a felel�s �s etikus gazd�lkod�s, mint ideagyors terjed�sea vezet� nemzetk�zi c�gek k�r�ben. Hasonl�k�ppen a k�rnyezetbar�t gazd�lkod�s elve, a munkat�rsak bevon�s�nak gyakorlata m�ra a menedzsment tudom�nyok sz�nvonalas m�vel�i sz�m�ra az alapismeretek k�z� sz�m�that�k. Ez fontos felismer�s, �pp az�rt, mert haz�nkban a gyakorlat a nemzetk�zi trend ellen�ben a neo-fordizmus fel� mozdult el, vagyis a katonai, hierarchikus szervez�d�s terjedt el a munkav�llal�k �rdemi bevon�sa helyett, s az �lethosszig tart� tanul�st ink�bb a �t�lk�pzett� munkav�lal�t�l- �s persze �llampolg�rt�l- val� f�lelem p�tolja/Mak� �s tsai, 2008/.

 

 

 

���� �letk�pes lesz-e a szoci�lis piacgazdas�g a globaliz�ci�ban?

 

Mit mondhatunk v�gs� fokon modell�nk �letk�pess�g�r�l? Min�l kev�sb� k�vetj�k a vonatkoz� szakirodalom f�sodr�t, �s azonos�tjuk a szoci�lis piacgazdas�got Olaszorsz�g �s N�metorsz�g szklerotikus t�rsadalmigyakorlat�val, ann�l der�l�t�bbak lehet�nk a modell �ltal�nos � �gy hazai - alkalmazhat�s�ga �s j�v�je tekintet�ben. V�zlatos �ttekint�s�nkb�l kit�nhetett k�t-h�rom olyan �j elem, amit a szakirodalom nem szokott hangs�lyozni.

 

a/ A szoci�lis piacgazdas�g nem a smithi l�thatatlan k�z, vagy a walrasi szoci�lis g�pezet/ az �ltala m�canique sociale-nak v�lt k�zgazdas�gtan/ �nmozg�s�b�l ad�d� form�ban j�tt l�tre, hanem hat�rozottan �rt�k-t�telezett rendszerk�nt. Kialak�t�s�ban � a hazai vit�k joggal b�r�lt f�lre�rtelmez�seit�l/Laki,1989, L�nyi,1996/ most eltekintve - nem a fogyaszt�i t�rsadalom, nem az �letfogytig ell�t� j�l�ti �llam �s a hasonl� �g�reteivel megbukott �llamszocializmus k�zt�tt �ll. M�s sz�val: ez bizony nem az - Ota Sik/1972/1976/cseh politikus �s k�zgazd�sz [12]�ltal k�rvonalazott, �s gyakorlatilag eleve megval�s�thatatlan- szocialista harmadik �t eszm�je munk�lt. M�rpedig a rendszerv�ltoz�s �ta az �tlagosan inform�lt v�laszt�nak k�n�lt �s k�n�l szinte minden k�zszerepl�[13]. Mint l�ttuk, val�j�ban abarna pog�nys�g/XI.Piusz/ �s a szovjet �rny�k�ban gondolkod�, a kereszt�ny szoci�lis tan�t�st bet�ve tud� k�zgazd�szoknormat�v gondolkod�s�nak sz�l�tte. Mint a b�ke terve, az Eur�pai Uni�, ez is val�s�gg� v�lt, sok tekintetben a v�rakoz�sokt�l el�t� m�don �s k�vetkezm�nyekkel.[14]

 

b/ �pp ebb�l ad�d�an a felfog�s �s a gyakorlat meghat�roz� mozzanata a szem�lyis�g k�zponti szerepe, ami semmif�le f�l�rendelt instanci�t � p�ld�ul a kommunit�riusok k�l�nf�le k�z�ss�geit, a nemzetet, az �llamot vagy �pp az �llamok k�z�ss�g�t, az EU-t - nem fogadhat el eleve, hanem csak a k�zj� �s a szubszidiarit�s keret�ben �s c�ljai ment�n. Vagyis se nem a neokorporat�v t�rgyal�sos rendszer, se a fogyaszt�i t�rsadalom, legkev�sb� pedig a minden m�rt�ken t�lny�jt�zkod�, �s finasz�rozhatatlan �jraeloszt� t�rekv�seket megjelen�t� univerz�lis j�l�ti �llam lehet vele fed�sben. Hasonl�k�pp szeg�ny orsz�gok �s emberek vonatkoz�s�ban se n�lk�l�zhet� a szabads�g�s az egy�ni m�lt�s�g mozzanata, m�g �tmeneti �fejleszt� diktat�r�ban� sem, �s legkev�sb� a csal�dok legintimebb d�nt�seitmeghat�roz� m�don.

 

c/ Az eddigi tapasztalatok alapj�n sz�ks�g van az alapelvekhez t�rt�n� rendszeres visszat�r�sre, �s a tipikusnak mondhat� kisikl�sok, �gy az �llami t�leloszt�s, a k�zp�nzekkel val� nem k�r�ltekint� gazd�lkod�s, amunk�ra val� nevel�s �s a munkaalkalmak ezzel t�rsul�, gyakori �s t�meges hi�nya, az �n�ll�, felel�s polg�ri mentalit�s � politik�ban �s gazdas�gban n�lk�l�zhetetlen- von�sainak elsorvad�sa elleni rendszeres fell�p�sre. A versenyelv meg�rz�se �s a v�llalkoz�k�szs�g felkarol�sa �lland� feladat, mik�zben a gyermekek, a fogyat�kkal �l�k, az id�sek, a betegek, s�t m�g a bev�ndorl�k ir�nti- Kompendium �ltal k�l�n kiemelt - szolidarit�s int�zm�nyes �s egy�ni form�inak terjeszt�se �s v�delme k�zfeladat volt �s marad a j�v�ben is.

 

d/ Bizony�ra p�tolhatatlan sz�ks�g van a k�zigazgat�snak, mint sz�k�s szaktud�snak kell� � szem�lyes biztons�gok �s anyagi el�menetelt egyar�nt szavatol� � int�zm�nyes elismer�s�re �s az �llam szerep�t semmibe vev� ill fetisiz�l�, jellegzetes XX.sz�zadi t�ved�sek meghalad�s�ra/K�d�r, 2007/. Ebben az �szef�gg�sben k�l�n�sen jelent�s a k�zj� fogalm�nak f�ntebb kibontottt�rgyszer�, nem �n�rdek� �s ideol�gikus, hanem p�rtatlan �spontos �rtelmez�s�re, valamint a k�zhatalomhoz f�z�d� f�kek, ellens�lyok �s rendszeres elsz�moltathat�s�g kialak�t�s�ra. A k�l�n�sen � b�r messze nem kiz�r�lag � az �talakult orsz�gokat s�jt� korrupci� ellen r�szbena hivatalnokok ill� d�jaz�s�val, a jelenlegt�bbnyire hi�nyz� �tl�that�s�g megteremt�s�vel �s fenntart�s�val,tov�bb� a tev�kenys�g�ketszab�lyoz� el��r�sok �s t�rv�nyek el�zetes �s ut�lagos hat�svizsg�lat�val lehet tenni. ������������������������������������������������������������

 

S�rget�en sz�ks�g van a t�rsadalom, a gazdas�g, �s az �llam eg�szs�gtelen egybefon�d�s�nak megsz�ntet�s�re �s a k�zbizalmat helyre�ll�t�, gyakorlatias �s sz�monk�rhet� kis l�p�sek sor�nak megt�tel�re/Saj�, 2008/. Ezzel szemben- mint az id�zett kutat�si �sszefoglal� igazolja- vesz�lyes ill�zi� az, ha korrupci�ellenes �s rendteremt�si kamp�nyokkal k�s�reln�nek meg �vtizedes beidegz�d�tts�geket felsz�molni, ak�r a feketegazdas�g elleni fell�p�s, ak�r a vissza�l�sek leleplez�se �s a �b�n�s�k megb�ntet�se� mind�g n�pszer� jelszavait hangoztatva.

 

e/ Az el�adottakb�l kit�nik, hogy v�gk�vetkeztet�s�nk der�l�t�, a szoci�lis piacgazdas�g modellje �letk�pes lesz- pontosabban azz� tehet� lesz - a j�v�ben is. Ez term�szetesen nem adotts�g, hanem megteremtend� �s c�lir�nyos, k�z�ss�gi, emberi cselekv�s r�v�n l�trehozhat� val�s�g. L�nyege az, hogy az egy-egy orsz�g esetlegess�gein �s t�ved�sein t�lmutat� alapelveket id�r�l-id�re gyakorlatilag �rv�nyes�ts�k. Ehhez pedig a t�rt�nelmileg kialakult �s fenntarthatatlannak bizonyult megold�sok lenyeseget�s�re, vagyis folytonos meg�jul�sra �s �ntisztul�sravan sz�ks�g. Id�zt�k, ahogy a Kompendium- a demokratikus, szabad t�rsadalom ig�nyeivel egybecseng�en- alkot�, t�relmes �st�rgyszer� vit�ra h�v, val�ban minden j�akarat� embert, az adott helyen �s id�ben legjobb megold�sok kimunk�l�s�ra. Az 1993-2007 k�zti m�sf�l �vtizedes fellend�l�s kifullad�s�val �s ennek m�ris �rz�kelhet� t�rsadalmi tehert�tel�vel szembes�l� Magyarorsz�gon aligha van szebb, id�szer�bb �s ha tetszik, k�zhaszn�bb feladat.

 

���������������� H i v a t k o z � s o k

 

1/ ARROW,K./1950/: A difficulty in the concept of socialwelfare. Journal of Political Economy, 58.�vf.4.sz., 328-346.o.

 

2/BARITZ S�ra Laura/2006/: Az �jkapitalizmus Magyarorsz�gon.T�vlatok, 72 sz�m/ny�r/.

 

3/ CASSEL,D. Szerk/1998/: 50 Jahre Soziale Marktwirtschaft. M�nchen: Lucius&Lucius.

 

4/COLLIER,P/2007/: The Bottom Billion. Oxford- New York: Oxfod University Press.

 

5/ Centessimus annus/1991/2005/enciklika: in: DI�S Istv�n, szerk: II.J�nos P�l p�pa megnyilatkoz�sai, 1978-2005. Budapest: Szent Istv�n T�rsulat/megjelent 1991-ben is k�l�n f�zetk�nt/.

 

6/ CSABA L�szl�/1994/: Az �sszeoml�s forgat�k�nyvei. Budapest: Figyel� Kiad�i Rt/�jranyomva 1995-ben/.

 

7/ EUCKEN,W./1940/: Die Grundlagen der National�konomie. Jena: G.Fischer Verlag/9 kiad�st �rt meg/.

 

8/ EUCKEN,W./1952/: Grundsaetze der Wirtschaftspolitik. T�bingen: Francke und Mohr Verlag/12 kiad�st �rt meg/.

 

9/GENSCHEL,Ph./2004/: Globalization and the European welfare state: a retrospective. Journal of European Public Policy, 11.�vf.4.sz�m, 613-636.o.

 

10/GY�RFFY D�ra/2007/: Democracy and Deficit. Budapest: Akad�miai Kiad�.

 

11/ HAYEK,F.A./1960/: The Constitution of Liberty. Chicago: University of Chicago Press.

 

12/ HAYEK,F.A./1992/: A v�gzetes �nhitts�g.As zocializmus t�ved�sei. Budapest: Tank�nyvkiad�.

 

13/K�D�R B�la/207/: �llam �s �llamigazgat�s a globaliz�ci� felt�telrendszer�ben. Magyar Szemle, �j folyam, 16.�vf./5-6/sz.

 

14/KIS J�nos/1998/: K�zj� �s honpolg�ri er�ny. Vil�goss�g, 37.�vf. 2.sz�m, 36-56.o.

 

15/Kompendium/2004/2007/: Az Egyh�z t�rsadalmi tan�t�s�nak kompendiuma. Budapest: Szent Istv�n T�rsulat/az eredeti 2004-ben jelent meg/.

 

16/ LAKI Mih�ly/1989/: Az ellenz�ki p�rtok gazdas�gi programjai. Tervgazdas�gi F�rum, 5.�vf.4.sz�m.

 

17/ L�NYI Kamilla/1996/: Szoci�lis piacgazdas�g- n�lunk, most? 2000, 4.sz., 4-16.o.

 

18/MAK� Csaba- CSIZMADIA P�ter �ILL�SSY Mikl�s- MOEREL,Hans//2008/: Working it Out? Budapest: Akad�miai Kiad�

 

19/R�PKE,W./1943/ : A harmadik �t.Korunk t�rsadalmi v�ls�ga. Budapest: Aur�ra.

 

20/ R�PKE,W./2000/: Embers�ges t�rsadalom � embers�ges gazdas�g. Budapest: Aula Kiad�.

 

21/ SAJ� Andr�s/koord �s szerk/: �Az �llam m�k�d�si zavarainak t�rsadalmi �jratermel�se�- kutat�si z�r�jelent�s, az MTA �s a MeH k�z�tti egy�ttm�k�d�s keret�ben k�sz�lt kutat�s, Budapest, febru�r/k�zirat/.

 

22/SAPIR,A./2006/: Globalization and the reform of European social models. Journal of Common Market Studies, 44.�vf.2.sz., 369-390.old.

 

23/ SEN,A./2003/: A fejl�d�s mint szabads�g. Budapest: Eur�pa Kiad�.

 

24/ SIK,O./1972/1976/: The Third Way. Marxist-Leninist Theory and Modern Industrial Society. Wildwood House/UK.

 

25/ SZAB� Katalin, szerk./2007/: �sszehasonl�t� Gazdas�gtan. Budapest: Aula Kiad�.

 

26/ TANZI,V./2005/: The economic role of the state in the 21st century. CATO Journal, 25.�vf.3.sz., 617-638.old.

 

27/ TODARO,M � SMITH,M/2006/: Economic Development-6-ik kiad�s. Boston: Addison Wesley.

 

28/ T�TH Istv�n Gy�rgy � Sz�v�s P�ter, szerk/2008/: K�z, teher, visel�s./ a 2008.�vi Monitor jelent�s/. Budapest: T�RKI Int�zet, m�rcius.

 

29/ W�NSCHE,H-F.szerk/1994/: Grundtexte zur Sozialen Marktwirtschaft. Bonn: L.Erhard Stiftung. 

 



[1] P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem �s a Konrad Adenauer Stiftung k�z�s, a k�zj� t�m�j�ban rendezett konferenci�j�n elhangzott el�ad�s alapj�n, Budapest, 2008.febr.28. Az elhangzott el�ad�sok Ber�n ferenc szerkeszt�s�ben gy�jtem�nyes k�tetben jeklennek meg .

[2]Akad�mikus, egyetemi tan�r, /CEU ,Debreceni Egyetem, Corvinus/.

[3] Nyilv�n m�g egy�rtelm�bben elutas�tand� a k�nai �s n�h�ny m�s vezet�s szorgalmazta egye politika, valamint a� �llamilag kik�nyszer�tett �s propag�lt csal�dtervez�s, a n�pess�g t�megeinek kitelep�t�se �s l�tfelt�teleik megsz�ntet�s�t eredm�nyez� megaprojektek sok �vtizeden �t kedvelt gyakorlata is.

[4] Bizarr lehet az 1940-es �vekben keletkezett m�veket a szerz� hal�la ut�n t�bb �vtizeddel keletkezett v�logat�s �vsz�m�val megjel�lni, de sajnos ez a szemelv�nygy�jtem�ny az, ami m�g a legink�bb hozz�f�rhet� a k�rd�s ir�nt �rdekl�d� hazai olvas� sz�m�ra.

[5] Ezt a nemzetk�zi k�zgazdas�gi irodalomban az ember el�rehalad�si mutat�k, a HDI r�v�n m�rik. Az eredetileg az ENSZ Kereskedelemfejleszt�si Szervezet�ben, az UNCTAD-ban kidolgozott �ellen-GDP� tucatnyi r�szmutat�t tartalmaz, az eg�szs�ges iv�v�zhez val� hozz�jut�st�la n�k k�z�piskolai beiskol�z�si ar�ny�ig terjed� k�rben. Sz� sincs teh�t arr�l, hogy a mai k�zgazdas�gtudom�ny - a bev�s�rl�k�zpont kontroller�hez hasonl�an - csak a foly� nyeres�gmutat�t figyeln�.

[6] Ut�bbiban a �kapitalizmus vltozatai� irodalmi �ramlat a meghat�roz�. Mivel a kapitalizmus nem tudom�nyos, hanem ideol�giai kateg�ria, ez�rt tudom�nyos eszk�z�kkel � a diskurzus-elemz�st tal�n lesz�m�tva- nem is �rtelmezhet�, ami pedig m�gis haszn�lhat� bel�le, azt az �sszehasonl�t� k�zgazdas�gtan bevett kateg�ri�i szerint tessz�k.

[7] A katolikus �s protest�nsbiblikusok �ltal elismert hiteles ford�t�sok egyik�ben sem az szerepel, hogy �ki nem akar dolgozni, ne is egy�k�, mint n�melyek �ll�tj�k.

[8] A hagyom�nyosan liber�lis felfog�s� baden-w�rtenbergi egyetemendolgoz�, er�s kereszt�ny k�t�d�s� k�zgazd�szok csoportj�r�l van sz�, akik ut�bb nagy szerepet j�tszottak a demokratikus N�metorsz�g berednezked�s�nek �s eredetm�tosz�nak l�trehoz�s�ban. Kiemelhetj�k k�z�l�k Franz B�hm, Alfred M�ller-Armack �s Paul Hensel munk�ss�g�t akik v�gs� fokon Ludwig Erhard k�r�hez k�t�dve fejtett�k ki gyakorlati hat�sukat.

[9] Term�szetesenfontos felismern�nk azt, ha rendszeres elt�r�sek jelentkeznek. Az a t�ny azonban, hogy a p�lyaudvarok k�rny�k�n �s a metr�ban gyakori a zsebtolvajl�s Eur�pa szerte, nem helyezi hat�lyon k�v�l a 7.parancsolatot a legt�bb�nk szem�ben. �s k�l�n elemz�s t�rgya az, mennyiben rend�ri, �s mennyiben szoci�lis l�psek r�v�n lehet e jelens�geket felsz�molni.

[10] D�ni�ban a flex-security program keret�ben a k�tezres �vekben minden harmadik munkav�llal�/!/ egy �ven bel�l munkahelyet v�ltott.

[11] Magyarorsz�gon jelenleg a t�nyleges nyugd�jba vonul�s �tlag�letkora 53 �v, ez 6 �vvel magasabb a 15 �vvel ezel�tti �rt�kn�l, �s mintegy k�t �vtizeddel elmarad a jap�n �s amerikai �rt�kek m�g�tt.

[12] � �s Zdenek Mlynar voltak a hatvanas �vekben � a hruscsovi reformideol�gi�t kiteljes�tve-az 1968.�vi kommunista reformk�s�rlet, az un �pr�gai tavasz� ki�tl�i, nem utols� sorban kiv�l� p�rtb�li be�p�lts�g�kre �p�tve. Ut�bbi egy�bk�nt l�nyeges elt�r�s a t�lnyom�r�szt ny�ltan nem-marxist�k, illetve a volt koal�ci�s p�rtok szak�rt�i �ltal l�nyeg�ben m�r 1957-ben, a kisgazda Varga Istv�n �ltal ki�tl�tt magyar modell ellen�ben. Ezmind c�lkit�z�seiben, mind hangszerel�s�ben a geopolitikai adotts�gokkal val� kiegyez�s, egyfajta r�szleges finlandiz�l�d�s programja volt �s maradt mindv�gig/1988-ig/. A cseh reformerek ezel szemben �szint�n hittek a marxizmus �s az egyp�rtrendszer meg�j�that�s�g�ban. �pp ez�rt kev�ss� meglep�, hogy amikor az 1989-es annus mirabilis elt�r�lte a szovjet birodalmi rendszert, az �j demokr�ci�kban sem �k, sem a hasonl� ir�nyv�tel� lengyel emigr�nsok nem jutottak �rdemi szerepre, hisz m�r nen a p�tl�kot k�v�nt�k a k�z�letben sem.

[13] Ehhez k�pest m�r-m�r megmosolyogtat� sz�ps�ghiba, hogy a tudom�nyos t�ved�sei miatt a term�szettud�sok �ltal sokszorelmarasztalt Wikipedia � vil�gh�l�s lexikon- Sik munk�ss�g�t - annak m�lys�gesen elt�r� elvi �s gyakorlati tartalm�t semmibe v�ve - az �ltalunk id�zett szerz�kkel egy�tt t�rgyalja a �social market economy� c�msz� keret�ben, mint aff�le harmadikutas t�rekv�sek egyik�t.../let�ltve: 2008.m�rc.19/.

[14] Ludwig Erhard sokat id�zett mond�sa szerint �Nem gondoltam, hogy amikor megt�m�m a n�metek zseb�t, ki�r�tem a sz�v�ket�.