|
SZEMLE Sajgó Szabolcs A SÖTÉTSÉG SZENTJE „Ha valaha szent leszek, akkor biztosan a ’sötétség’ szentje leszek. Folyamatosan távol a mennyországtól – világosságul azoknak, akik sötétségben vannak a földön.”
2007. szeptember 5-e Boldog Teréz halálának 10. évfordulója volt. Az alkalomhoz
f�z�d� sokféle esemény közül kimagaslik egy könyv, egy különleges „csemege”
megjelenése. A fenti megd�bbent� idézet a Boldogtól származik és a könyvnek
a borítójára került. Kalkuttai Teréz anya eddig jobbára ismeretlen leveleit,
írásait, lelki (ön)életrajzát tartalmazza a kötet. Címe: Teréz anya * Jöjj,
légy a világosságom * „Kalkutta szentjének” privát írásai. (Mother Theresa Egyszerre angol, német és olasz nyelven jelent meg szeptember 4-én a világ több kontinensének könyvesboltjaiban. A spanyol és a francia fordítás is elkészült azóta. A Szentatyának az évforduló napján, a szerdai általános kihallgatáson adta át a lelkiségi irodalomnak ezt az új gyöngyszemét a könyv kiadója és a benne l�v� szövegek gondozója, Brian Kolodiejchuk atya, aki a Szeretet Misszionáriusai férfiágának 1984-t�l, az alapítástól tagja. Egyben � Boldog Teréz szenttéavatási ügyének a megbízott felel�se (posztulátora), valamint a Teréz Anya Központ igazgatója. Ez a központ új, azután hozták létre három irodával három kontinensen (Amerikában San Ysidro; Ázsiában Kalkutta; Európában Róma), hogy II. János Pál pápa 2003. október 19-én boldoggá avatta Teréz anyát. A központ els�rend� célja Teréz anya hiteles írásainak terjesztése, életér�l, tevékenységér�l és lelkiségér�l pontos információk biztosítása. Ez a kiadvány a központ els� könyve. A könyv fogadtatása figyelemre méltó. A Time magazin szeptember 3-i számának egész oldalas címlapképe Teréz anyának egy szívfacsaró fotója lett hatalmas fölirattal: Teréz anya titkos élete – újonnan publikált levelek föltárják egy szeretett ikon 50 évig tartó hitkrízisét. És nyolcoldalas, kiegyensúlyozott cikket közöl a könyvr�l. Az Amerikában igen n�pszer� Stephen Colbert televíziós show foglalkozott a könyvvel, meghívva a stúdióba beszélget�társul James Martint, egy New England-i jezsuitát, a n�pszer� „Életem a szentekkel” c. könyv szerz�jét. Más jelent�s és mérvadó, írott és elektronikus nem egyházi sajtó is foglalkozott a kiadvánnyal. De nyilatkoztak a könyvvel kapcsolatban ateista egyesületek, pszichiáterek. . . Nyugodtan elmondható, hogy egy lelki könyv ilyen fogadtatása eléggé rendhagyó, s�t, egyedülálló. 2007. augusztus 25-én, az el�zetes sajtótájékoztatón Kolodiejchuk atya szavai csigázhatták a média kíváncsiságát: „Ez a történelmi jelent�ség� könyv föltárja Teréz anya eddig ismeretlen bels� életét a lelki vezet�ivel és elöljáróival történt, mintegy ötven évet átfogó levelezésén keresztül.” És a könyv el� is sorjáz olyan leveleket, írásokat, melyek Teréz anya legtitkosabb bens� világát tárják elénk, melyekr�l írójuk joggal azt hihette, hogy titkok maradnak az utolsó ítélet napjáig. De a nagyság, különösen a lelki nagyság titkainak sorsában hamarabb beteljesednek Jézus szavai: nincs titok, ami ki ne tudódnék. . . A boldoggá és szentté avatás során az ördög ügyvédjének kötelessége felkutatni minden olyan adatot, tényt, ami lehetséges akadálya az oltárra emelésnek. Mi is tudódik ki ebb�l a könyvb�l? Hogy egy örökké mindenkire mosolygó, h�sies munkát végz� és h�sies életet él� ember, akib�l áradt mindig a szeretet, a szeretet ereje és békéje, aki körül szinte fizikailag fogható volt Isten jelenléte – évtizedeken át lelki sötétségben, Istent�l elhagyatottságban, lelki vigasztalanságban élt. Hogyan lehetséges ilyen ellentmondás? Nem képmutatás volt-e tulajdonképpen Teréz anya egész élete? Nem csalta-e magát is, hogy élni tudjon ezzel a rettenetes titkos bels� terhével? Mi is akkor az életszentség tulajdonképpen? A könyv vezet bennünket a dokumentumok segítségével Teréz anya öt évtizedes nehéz bels� lelki útján. Látjuk a misztikus élményekkel eltelt, Isten kiváltságosan er�s jelenlétében él� szerzetest, amint új hivatását kapja: alapítson egy új kongregációt a szegények legszegényebbjeinek szolgálatára. Látjuk, miként borul rá a lelki sötétség szinte abban a pillanatban, mikor elkezdi világokat mozgató munkáját Kalkutta utcáin. Látjuk, hogy az ebben a hivatásban való kitartás miként egyesíti �t mélységesen a kereszten szenved�, elhagyatott Jézussal és azokkal a szegényekkel, akiket szolgál. Látjuk, milyen szakadatlan sötétségben él kínlódva hosszú éveken át az Istent�l elvetettség érzésével, önvádakkal, a „mit rontottam el, mit teszek rosszul” kérdések kínjával, és ugyanakkor teljes elszántságban arra, hogy „szeresse �t (Jézust), ahogy eddig még soha nem szerették”. Vele érthetjük meg, Isten mennyire komolyan veszi kéréseinket, hiszen a még fiatal Teréz n�vér misztikus tapasztalatai között fogalmazza meg: �t már igazán csak a kereszten szenved�, embert�l, Istent�l „elhagyott” Jézus érdekli, vele szeretne közösségben lenni, ha kell, akár egész életében, amíg csak szenvedi Mestere a világ sötétségét. Megkapta. És ha lassan is, de megértette, elfogadta, örömmel hordozta keresztjét, mélységes közösségben Urával. Megérthetjük, miért is volt tiszta, �szinte, legy�zhetetlen a mosolya mindenki felé, nem sz�n� szörny� bels� terhe ellenére. Keresztes Szent János vagy Avilai Szent Teréz katolikus miszticizmusa segít jobban érteni Teréz anyát. Keresztes Szent Jánoshoz, Chantal Szent Franciskához – akik több, mint negyven éven át szenvedték Isten jelenlétének hiányát – hasonló nagy misztikusnak mutatja a könyv Teréz anyát. Páli Szent Vince, Vianney Szent János vagy Lisieux-i Szent Teréz is Teréz anyához hasonlókat tapasztalt. A könyv föltárja a szegények legszegényebbjeinek szolgálatát lelki síkon is. Azáltal, hogy Teréz anya azonosította magát velük, kezdte megérteni és hordozni a sötétségüket, osztozott velük abban az érzésben, hogy nem szeretik �ket, nem akarják �ket, nem tör�dnek velük. Ezt írta le úgy, mint a mai világ legnagyobb szegénységét. Az ebben való osztozás munkájának a lelki síkja. Isten örömre, életre álmodott minket teremt� szeretetében, nem szenvedésre, halálra. A boldog ember a boldog Isten képmása. A világ mégis tele van szenvedéssel. A teremtményei sorsát szívén visel� boldog Isten végtelen személyes gazdagságában magára vállalta a t�le eltávolodottak valamennyi terhét, osztozik sorsukban, hogy együtt érz� és irgalmas, el nem fogyó szeretetével véglegesen föloldja a szenvedés és halál bilincsét. Hívja azokat, akiknek füle van rá, hogy kövessék: vegyék föl keresztjüket. Az evangélium örömhír, Isten örömhíre, aki nem eltagadja a világban lév� rosszat, nem félrenéz a rossz láttán, hanem szeretete otthonmelegével átragyogja, megtisztítja, és a tisztulás fájdalmaiban bels�leg osztozik a tisztulókkal, szenvedi a tékozló fiak és lányok nyomorát, az új világ szülésének kínjait magára veszi. A megváltás folyamata tart az id�k végéig. A Föltámadott az Atya jobbján ül, de a történelemben még járja a Golgotát. Teréz anya írásai feltárják, milyen mély egységbe kerülhet az ember ezzel a kétarcú, misztikus (mert titok) isteni szeretettel. A bels� ajánlás a könyvet különösen a szegények azon legszegényebbjeinek ajánlja, akik a sötétség bármilyen formájában tapasztalják magukat, hogy Teréz anya tapasztalatában és hitében vigasztalásra és bátorításra leljenek. Úgy t�nik, Teréz anya ezzel a könyvvel életének egy új, nem kevésbé fontos szolgálatát kezdte meg az egész föld, az egész „kulturált” emberiség szellemi és lelki nyomortanyáin. Nyugodtan leírható, hogy ez a könyv a világ lelki könyvtermésének a csúcsa a 2007-es esztend�ben, hogy prófétai kiadvány a lelkileg talajt vesztett, összezavarodott és elkulturálatlanodó korunk számára, hisz a lelki tisztánlátás minden megtartó és maradandó kultúra alapja. A Távlatokban, ebben a jezsuita folyóiratban meg kell említeni, hogy milyen fontos szerepet játszottak a jezsuiták Boldog Teréz anya lelki életében. A könyv h�en tükrözi ezt az idézett levelek, szövegek címzettjei révén. A kötet végén Kolodielchuk atya külön köszönetet is mond név szerint többeknek, például George Patterynek, a kalkuttai jezsuita provinciálisnak, akivel éppen együtt vagyunk a 35. általános rendgy�lésen, vagy a horvát jezsuitáknak, hogy el�relátóan meg�rizték a leveleket, és nagylelk�en rendelkezésre bocsátották �ket. Reméljük, a könyv hamarosan olvasható lesz magyarul is.
Befejezésként pár adat emlékeztet�ül: Agnes Gonxha Bojaxhiu (1910. aug.
26, Skopje – †1997. szeptember 5., Kalkutta) tizenkét évesen kapta szerzeteshivatását,
tizennyolc évesen belépett a Loreto N�vérek közé, új nevét Lisieux-i Szent
Terézr�l választotta. Hivatásán belül az újabb hivatását 1946. szeptember
10-én kapta, alapítását, a Szeretet Misszionáriusai rendjét 1950-ben hagyta
jóvá Róma. A férfiág 1984-ben indult. A sok elismerés között a Béke Nobel-díjat
1979-ben ítélték Teréz anyának. 1997-ben, a halálakor több mint 4000 n�vér
volt a rendjében (ma 5000-en vannak), több mint 300 f� volt a rend férfiágának
tagja (ma 450-en), több mint 100 000 önkéntes segítette a szegények szolgálatát
610 missziós állomáson 123 országban. Munkájuk menhelyeken, HIV/AIDS-betegek,
leprások, tüd�bajosok otthonaiban, népkonyhákon, árvaházakban, iskolákban,
valamint gyermekeknek és családoknak tanácsadó programokkal történik, többek
között. Alain Vircondelet: Jésus. Flammarion, Paris, 2007. 313 o. (19.90 euró) A francia író, irodalomtörténész, számos író és misztikus életrajzának szerz�je, költ�i stílusban megeleveníti Jézus történetét. Igazában nem regényes életrajz ez, mint amilyen volt pl. Papini, Mauriac, Kazantzakis vagy Kodolányi Jézusról szóló m�ve. A szerz� lényegében az evangéliumokat követi, bár kevés alkalommal idézi �ket szó szerint, de a száraz elbeszélés helyett – átélve a fontos epizódokat – dramatizál, párbeszédeket szerkeszt (f�leg Jézus és anyja, Mária párbeszédei érdekesek), de mindig h�séges az evangéliumok elbeszéléseihez. Minthogy kb. 60 életrajz és irodalomkritikai m� szerz�je (M. Duras, Saint-Exupéry, Camus, Huysmans, Rimbaud, Pascal, Charles de Foucauld, K. Wojtyla. . .), az egyes epizódoknál idéz kedvenc íróitól vallomásokat Jézusról, ugyanígy sokszor hivatkozik fest�kre (Rembrandt, Giotto, van Gogh. . .) és zeneszerz�kre (Bach, Mozart). Az angyali üdvözlett�l a feltámadásig végigkísérjük Jézus történetét, a nagy epizódok költ�i megjelenítése révén. A Jézus-korabeli Palesztina élete is megelevenedik néhány vonással, ugyanakkor a jézusi üzenet aktualizálása a legváltozatosabb formákban történik. Jézus megvilágítja emberi létünket, a történelmet: ma is eleven és örömet adó üzenete. Túl a hív�knek adott üdvösség ajándékán, a szabadság és az igazságosság és a reménység üzenetét hozza a mai emberiségnek, amely sok szempontból kilátástalannak látja a jöv�t. „Jézusról azt mondhatnánk, hogy mindig az úton van, utunkon jár, hogy vigasztaljon, megszólítson bennünket, gyógyítson. A századokon át ezer arcot ölt: � Bach, aki megnyitja szívünket az Országnak, van Gogh, aki megvilágítja Arles vidékét csillagok miriádjával, a Tibhirine magányában (1996-ban) meggyilkolt szerzeteseket, a zsidókat Auschwitz poklában. � mindaz, aki lehet�vé teszi az út megnyitását, ledönteni a válaszfalakat, szeretetre késztetni.” Hatalmas költemény ez a könyv, egyszerre epikus és realista; nem regény, hangsúlyozom, hiszen nem fikció, hanem a kétezer évvel ezel�tti drámát jeleníti meg: hív�knek és keres�knek egyaránt, leny�göz� olvasmány. Manapság, amikor annyi tudományos vagy áltudományos m� – így vagy úgy – viviszekciónak veti alá az evangéliumokat, vagy meghamisítja azok értelmét, az ember fellélegzik, amikor ezt a poémát olvassa, amelyet szinte egy lendülettel írt meg Alain Vircondelet. Jó lenne, ha a franciául nem tudók magyarul olvashatnák. (Szabó Ferenc) Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történelmi fogalomtára. Budapest, 2006, Kairosz Kiadó. 848 o., 6500 forint. Hatalmas és alapos munka, b�séges és szerteágazó ismeretanyaggal, gazdag magyar és idegen irodalomjegyzékekkel. A szócikkek száma 625 körül van (hozzájönnek utalások szócikkekre, mintegy 185), a színes vagy fekete-fehér illusztrációké majdnem 400. A m� kapcsolódik két régebbi nagy összefoglaláshoz. 1995–96-ban a Bencés Kiadónál jelent meg a Keresztény szerzetesség cím� történelmi kalauz két kötete, 1998-ban pedig ugyanez újabb, jelent�sen b�vített kiadásban (Kétezer év szerzetessége címen) a budapesti Dinasztia Kiadónál. 2004-ben pedig a Kairosz Kiadó publikálta A keresztény Európa szellemi gyökerei cím� munkát; több mint 1700 szentr�l, boldogról szól ez a 800 oldalas könyv. A most említett két m� (három kiadás) már elkelt, nem kapható. Az új munkában a címszavak jelent�s része, a dolog természetéb�l adódóan, latin vagy görög szó. Személyek kevesen szerepelnek – néhányan olyanok, akik a történelmi kialakulásban, f�leg az els� évezredben, dönt� szerepet játszottak. (Sok személy ismertetését a tíz évvel ezel�tti összeállításban lehet megtalálni.) Szó van viszont lelkiségr�l (lelkiségi tényez�kr�l), történelemr�l, alapításokról, tevékenységekr�l, jogi struktúrákról, építészetr�l, m�vészetekr�l, a mindennapi élet ezernyi elemér�l. Külön alapos cikkeket találunk olyan témákról, mint pl. térképészet, gyógynövények, szerzetesi orvoslás (17 oldal), balgatag szentek, csend, devotio moderna, egyetem, engedelmesség, özvegyek, pusztaság, életállapotok, fürd�, halál, kórház, munka, nevelés. . . Függelékben hozza a könyv (24 oldalon) a szerz� fordításában Szent Pachom „Angyali reguláját”, amely a IV. század els� feléb�l való, a legrégibb fennmaradt szabályrendszer – meglep�en különös és kedves olvasmány most, a III. évezred elején. Meglehet�sen egyéninek találom az „Evangéliumi boldogságok a szerzetességben” cím�, háromoldalasnál hosszabb elmélkedést. A csokorba gy�jtött kiváló gondolatok értékét és hatását növelné a boldogmondásnak egy rövid és jó evangéliumkritikai megalapozása. A szócikkek jelent�s részéhez az irodalomjegyzéken kívül idézetgy�jtemény is kapcsolódik: a vonatkozó szerzetesi szabályokból és lelkiségi irodalomból összeállított florilegium – nagyon tanulságos és léleképít� szövegek. Kiegészítésül két rövid megjegyzést teszek. (1) A kötet német és francia címében (846. oldal) a kulcsszó Mönchtum, illetve monachisme. A magyar cím is jobb lenne így, pontosabban tükrözné a tartalmat: „A keresztény szerzetesség, f�ként a monachizmus történeti fogalomtára.” (2) A görög (szír, arab, etióp) nevek és szavak magyar helyesírása a kötetben elég következetlen. Lássunk néhány példát: Órigenész, Synklétiké, Pachom, népsis, Basileios. A magyar helyesírási szabálykönyv 218–221. pontjai világosak, és el�segítik a szavak pontos olvasását is. Az imént felsorolt példák szerintem helyesen így festenek: Órigenész, Szünklétiké, Pakhóm, népszisz, Baszileiosz. Két egyszer� példán összefoglalva: a) görögül müsztérion, latinul mysterium, magyarul misztérium; b) görögül Khrüszosztomosz, latinul Chrysostomus, magyarul Krizosztom. Puskely Mária legalább három évtizede tanulmányozza és írásaiban bemutatja, hosszú ideje f�iskolai-egyetemi szinten tanítja is jelen könyvének (és a régebbi, az elmúlt 10-12 évben megjelenteknek) anyagát. Nemcsak a kereszténységnek, hanem Európa és hazánk m�vel�désének és m�vel�déstörténetének is igen jelent�s elemeit, a szerz� lelkiségtörténészi és írói életm�vét ismerhetjük meg bel�lük. Nagy Ferenc Az éppen száz éve született jezsuita biblikusról és lelkipásztorról megemlékezve az elmúlt év végén két kötet született a rend és a Jeromos Bibliatársulat együttm�ködésének köszönhet�en. 1. Mócsy Imre SJ, Hagytam magam szerettetni. (Biblikus írások sorozat 6.) Szerk. Tarjányi Béla. JTMR és Szent Jeromos Kat. Bibliatársulat. Budapest 2007. 380 o, ebb�l 12 oldal képekkel. Az a kötet igazából két könyvet tartalmaz. Az els� végigvezeti az olvasót P. Mócsy életén. Majd bemutatja a lelki vezet�t, közli azt az anyagot, melyet Mócsy Imre állított össze saját élete összefoglalójaként. Utóbb pedig azok visszaemlékezéseit gy�jti csokorba, akik a páter élete egyes szakaszaiban közel kerültek hozzá: a megemlékezések püspökökt�l, szerzetes társaitól, papoktól, tanítványaitól, barátaitól, kollégáitól származnak. A második könyv (Beadványom, a szöveget gondozta e sorok írója) pedig azt a kéziratot tartalmazza, amelyet P. Mócsy Kádár Jánosnak címezve készített el, és amelyet sose küldött el a címzettnek rendi elöljárója kérésére, de amely világosan körvonalazza, hogy ártatlanul töltött börtönben kilenc évet, s ártatlanul szenvedte el azokat a méltánytalanságokat, melyeknek élete során részese volt. 2. Mócsy Imre: Isten közelében. Lelkigyakorlatos elmélkedések. (Szerk. Szabó Ferenc). Szent István Társulat Budapest, 2007. 1400 Ft, 216 o. A kötet megmutatja, hogy P. Mócsyban mennyire élt és buzgott a rendalapító, Loyolai Szent Ignác szelleme, és mennyire mai módon volt képes megfogalmazni a rendalapító által összeszerkesztett lelkigyakorlatos anyagot részleteiben. Nemcsak leny�göz�, ahogyan el-elmélyed az egyes részekben, hanem olyannyira vonzó mindaz, amit mond, hogy alapos a hitem benne: aki figyelmesen végigolvassa ezt az elmélkedésekkel és gyakorlati tanácsokkal teli könyvet, szemléletmódja egészen átalakul, más szemmel fog a világra tekinteni, és egészen biztos, hogy ösztönzést fog érezni arra, hogy bens�bb kapcsolatba lépjen a mindnyájunkat egyként szeret� Teremt�vel. Gyorgyovich Miklós Teres Ágoston S.J.: Biblia és asztronómia. Mágusok és a csillag Máté evangéliumában. 3. javított kiadás. Springer, 1999. A 2007. dec. 21-én Norvégiában elhunyt magyar jezsuita, teológus és csillagász nagysiker� monográfiáját melegen ajánljuk a Biblia évében. Különösen is érdekesek a természettudomány és a Biblia (írásértelmezés) határkérdéseit, pl., a Galilei esetet) tárgyaló kiegészít� magyarázatok. Teres(csényi) Ágoston (1931–2007) 1984-t�l a castelgandolfói Vatikáni Csillagvizsgáló munkatársa volt. Említett f� m�ve 2000-ben angol nyelven is megjelent. Joachim Gnilka: Biblia és Korán. Ami összeköti és ami elválasztja �ket. Szent István Társulat, Budapest, 2007. – J. Gnilka az újszövetségi Szentírás neves szakembere (néhány könyve már magyarul is olvasható) az els� két fejezetben a történeti hátteret, a két szent könyv keletkezésének történetét, illetve Jézus és Mohamed alakjait mutatja be. Utána a harmadik fejezetben teológiai témákat tárgyal: isten- és emberkép, Isten közvetít�i, Jézus, Jézus-mondások a Koránban, közös hivatkozás Ábrahámra, erkölcsi kérdések. A két vallás tanításának hasonlóságai ellenére igen sok a különbség is. Gnilka természetesen a „nyugati” keresztény teológus szemével mérlegeli a két hitet. Szerencsére kiemeli (127, 205): a két hit közötti lényeges választóvonal a Jézus Krisztusra, Isten Fiára vonatkozó keresztény tanítás. „Mohamed nem volt hajlandó ezt az általa megismert hitet elfogadni.” (205) Gnilka hozzáf�zött megjegyzése „taktikai” ajánlat, de azért nem szabad e hitünket végleg zárójelbe tenni: „Muszlimokkal folytatott beszélgetéseink alkalmával nem ezt kellene el�térbe állítanunk, hanem gondoljunk arra, hogy a Korán Jézust nagyra értékeli, prófétaként tiszteli, és anyját is becsüli.” Manapság Európában is sok millió iszlám hív� él, ezért is fontos, hogy jobban megismerjük a Korán vallását, és esetleg párbeszédet folytathassunk a hasonlóságokról és a különbségekr�l. H. Hoping–J. H. Tück (szerk.): A hit megütköztet� igazsága. Joseph Ratzinger teológiájának körvonalai. L’Harmattan, 2007. Fordította Görföl Tibor. Ez a szövegválogatás és kommentár a pápává választott J. Ratzinger teológiájának f�bb vonásait mutatja be néhány alapvet� tanulmányán keresztül. Az elmúlt évtized tanulmányaiból válogatott a két német szerz�, akik a szövegeket kommentárjaikkal látták el. J. Ratzinger – XVI. Benedek legutóbb magyarul is megjelent könyve, A Názáreti Jézus világsikernek örvend. Hasznos, hogy a „teológuspápa” gondolkodását jól megismerjük, így új megnyilatkozásait, enciklikáit is teljesebben megérthetjük. Itt említjük meg, hogy a könyv bevezetése utal arra, hogy J. Ratzinger bíboros 2004. január 19-én a Bajor Katolikus Akadémián párbeszédet folytatott a jogállam erkölcsi alapjairól a neves filozófussal, Jürgen Habermasszal. Ez az érdekes dialógus 2007 végén egy kis füzetben magyarul is megjelent a Barankovics Alapítvány és a Gondolat kiadásában: A szabadelv� állam morális alapjai. A szekularizálódás dialektikája az észr�l és a vallásról. Karl Rahner: A Szentháromság. Az üdvtörténet eredend�, transzcendens alapja. L’Harmattan, 2007. Fordítás és az utószó Görföl Tibor munkája. A könyv K. Rahnernek a Mysterium salutis II. kötetében (1967) megjelent értekezését közli magyar fordításban. (Annak idején a J. Feiner–M. Löhrer által szerkesztett teológiai összegezésb�l Gál Ferenc több részt áttett magyarra a zsinat után megjelent könyveiben.) A német jezsuitától már több könyvet és tanulmányt olvashattunk magyarul (Nyíri Tamás és Endreffy Zoltán igyekeztek „megmagyarítani” a nehéz német nyelvezetet.) Úgy t�nik, Görföl Tibor egyre inkább behatol K. Rahner teológiai világába (B. J. Hilberath Karl Rahner cím� könyvét is � fordította: vö. Távlatok, 2006/3.) A Szentháromság titkára vonatkozó újabb reflexiók, amelyekr�l Görföl az utószóban ír, továbbra is a színvonalas teológiai reflexiók homlokterében állnak, amint ezt bizonyítja Joseph Moingt S.J. hatalmas monográfiájának újabb két kötete: Dieu qui vient à l’homme. De l’apparition à la naissance de Dieu. Cerf, Paris, 2005 és 2007. Az el�z� kötetekr�l lásd szemléimet a Mérleg 1994/4 és 2003/4. számaiban. (Szabó Ferenc)
|