(4) – AZ EPISZKOPOLÓGIAI KARTOTÉKOK SZERKEZETE 

            2006. június elejéig majdnem 6400 püspök szentelésének kartotékját írtam be számítógépbe; ebből a gyűjteményből az alábbi (5)-ös fejezet kb. 340-et tartalmaz.

            A neveket olyan módon írom, ahogy a pápai évkönyv (Annuario Pontificio) az utóbbi évtizedekben.

            Episzkopológiai kartotékjaim csak az angol (vagy latin) ábécé betűit használják. Aki kívánatosnak tartja a magyar (és más nyelvek) ékezetes magánhangzóit vagy a (főleg) szláv nyelvek sajátos mássalhangzóit feltüntetni, az a saját használatra kimásolt példányban elvégezheti a kívánt számítógépes módosításokat.

            Egyelőre csak foghíjasan vannak bedolgozva a kartotékok első sorába azoknak a püspöki vagy érseki székeknek a jelzései, amelyeket az illető püspök betöltött.

 

            Az egyes kartotékok első sora mindenekelőtt a püspök családi nevét adja meg.

            – Egyes nevekhez kapcsolódnak rövidítéses utalások, amelyek latin vagy olasz nyelvű megnevezéseket tükröznek. Értelmük: N (nuntius) a pápai diplomácia tagja; C (cardinalis) bíboros; P (patriarcha) pátriárka vagy nagyérsek; R (ramificatio) elágazás, tehát a püspöki karizma átszármaztatója egyik országból a másikba ez az R nem szerepel, ha a püspök N vagy C vagy P); D150 (decanus) a bíborosi testület dékánja sorszámmal; N23 (nepos) patronus vagy nepos bíboros; S53 (secretarius) bíboros államtitkár; E40 (episcopus) a püspökök és szerzetesek kongregációjának bíboros titkára, illetve (újabban) a püspöki kongregáció prefektusa; P31 (propaganda) a hitterjesztési, evangelizálási kongregáció prefektusa; O9 (orientalis) a keleti egyházak kongregációjának bíboros titkára, illetve (újabban) prefektusa; V34 (vicarius) Róma bíboros helynöke; v63 (vicesgerens) a római bíboros helynök helyettese.

            – Három nagybetű (ARM, BOS, ESZ, GNI, NYK, UTR és hasonlók) kapcsolódó számmal fontosabb érseki (vagy olykor püspöki) székek főpásztorát jelenti. Ugyancsak három betű (Csa, Ege, Haj, Kal, Nit, Ves és hasonlók) a Kárpát-medence megyés főpásztorait jelzi.

            – Ugyancsak az első (és esetleg még a második) sorban, a genealógiai családfők kartotékjában, százalékos szám megadja azt a megközelítő arányt, amelyet az ezredfordulókor a kérdéses család szenteltjei az összes püspökszenteléshez képest képviseltek. Jelezzük azt is, hogy a szentelési arány milyen irányban mozog: + növekvőben, ++ erősen növekvőben, = megállapodóban, állandósulóban, – csökkenőben, –– erősen csökkenőben. Ezzel a témával külön is foglalkozik az alábbi (7)-es fejezet.

 

            Az egyes kartotékok második sorában a püspök keresztnevét követi születési és elhalálozási éve, valamint rövid (négybetűs) jelzése annak a népnek vagy országnak, illetve a pápai feladatnak (Papa), a Szentszéknek (SaSe) vagy diplomáciai testületének vagy a migrációs lelkipásztorkodásnak, amelynek szolgálatára a püspök első küldetését kapta.

 

            A harmadik sor főleg a szentelés dátumát és színhelyét (városát) adja meg.

            – Ha egyazon napon szerte a világon több püspököt szenteltek, az ábécé egymást követő betűivel különböztetjük meg őket.

            – A dátumhoz csatolt egyéb betűk bizonyos sajátosságokra utalnak: l1, l2, l3 (latens) a katolikus Egyházban titokban történt szentelés; u1 (utrechti) az ókatolikusok (mai nevén) utrechti uniójában történt szentelés; s1 (schismaticus) egyéb, a katolikusoktól elszakadtan élő egyházban történt szentelés.

            – Ezen a ponton megjegyezhetjük, hogy minden szentelési dátum az imént felsorolt pontosításokkal csak egyetlen püspököt jelöl, tehát egyértelmű azonosítási jel. Ezen az alapon számítógépes kartotékrendszerünk alkalmas arra, hogy bármelyik püspök felmenő ágát automatikusan összeállítsa.

            – A harmadik sorban olykor azt is jelezzük, hogy a szentelő püspöknek hányadik szenteltjéről van szó – így pl. [2] vagy [311]: ez utóbbi is létezik II. János Pál esetében –, illetve hogy az illető püspök hányat szentelt összesen – pl. (97); pápák esetében külön jelöljük a pápaság előtt és pápaként végzett szenteléseket: (6+13) – vagy legalább – pl. «27» –; XVI. és XVII. századi püspököknek ugyanis nem feltétlenül tudunk az összes szenteltjéről.

            – Olykor két további megjegyzés is található a harmadik sorban. a) A jelentősebb genealógiai ágakat megszámoztuk, és a további elágazásokat is jelezzük betűvel; az így megjelölt püspökökről igyekeztünk kiterjedtebb dokumentációz összegyűjteni. Munkánknak ilyen jellegéről egyelőre tájékozódni lehet a (9)-es számú függelékben. Ugyanezen a helyen a puszta m betű legalább arra utal, hogy az illető püspök szenteléssel másnak vagy másoknak is átadta a püspöki karizmát. b) A sorvégi kisbetű azt jelzi, hogy összegyűjtött anyagunk milyen bizonyossággal dokumentálja a szentelést: f (fons) korabeli történeti forrás; b (biographia) alapos életrajzi munka; h (historia) tudományos történelmi munka; l (lineamentum) vázlatos életrajz; n (necrologium) rövid nekrológ; e (episcopologia) püspökszentelési kartotékokból összeállított kiadvány; c (chartularium) kéziratos kartotékgyűjtemény, évszázadokat átfogó egyetlen episckopológiai mű; p (probabilitas) érvekkel alátámasztott valószínűség; m puszta feltevés.

 

            A negyedik sor anyaga:

            – a szentelő püspök neve és szentelési dátuma;

            – három tagból álló genealógiai jel.

            –– Az első tag a genealógiai családra utal. A genealógiai családok áttekintése megvan a (3)-as fejezetben.

            –– A második tag, három kisbetűvel, a nagyobb családon belüli kisebb családok fejére utal.

            –– A harmadik tag egy szám, amely azt jelzi, hogy a kérdéses püspök sorban hányadik a láncolat első azonosítható püspökétől számítva.

vissza