E SZÁMUNK ELÉ


Valamennyi kedves Olvasónknak
áldott karácsonyi ünnepeket
és békés, boldog új eszten
dõt kívánunk!

Úrnapján, június 10-én II. János Pál pápa hírül adta, hogy a mexikói Guadalajarában okt. 10. és 17. között megrendezett Eucharisztikus Világkongresszussal kezdetét veszi az Eucharisztia éve, amely 2005 októberében azzal a püspöki szinódussal ér véget, amelynek témája: „Az Eucharisztia az élet és az Egyház küldetésének forrása és csúcsa.” Ezt a hírt a pápa megismételte a jún. 13-i vasárnapi úrangyala-imádság alkalmából is.

A szentatya jelezte, hogy az Eucharisztia éve arra a lelkipásztori tervezetre épül, amelyet Novo millennio ineunte kezdetû apostoli levelében közölt, arra buzdítva a híveket, hogy térjünk vissza Krisztushoz. Bizonyos értelemben az Eucharisztia éve elõkészítésének tekinthetõ a 2003 nagycsütörtökén aláírt enciklika: Ecclesia de Eucharistia (Az Egyház az Eucharisztiából él, vö. Távlatok 2003/2, 229), valamint a Redemptionis sacramentum k. szentszéki instrukció is (lásd a Távlatok 2004/2. számának mellékletét).

Legutóbb pedig (2004. október 7-én) a pápa közzétette Mane nobiscum Domine kezdetû apostoli levelét: „Maradj velünk, Urunk” – a püspököknek, a papságnak és a híveknek az Eucharisztia évére 2004 októberétõl 2005 októberéig.

Az Eucharisztiáról szóló enciklika II. (Az Eucharisztia építi az Egyházat) és IV. (Az Eucharisztia és az egyházi közösség) fejezete a II. vatikáni zsinat nyomán kidomborítja az egyházi hagyomány, az egyházatyák és a középkori szerzõk állandó tanítását, az Egyház és az Eucharisztia kapcsolatáról, amelyet H. de Lubac már 1938-ban Catholicisme, majd 1944-ben Corpus mysticum c. mûvében a teológia és az egyházi élet figyelmébe ajánlott, és bõségesen illusztrált. Nemeshegyi Péter is itt közölt vezetõ cikkében hivatkozik H. de Lubacra.

* * *

A Távlatok indulásától kezdve vissza-visszatérõen foglalkozik az egyház szociális tanításával, a társadalometika kérdéseivel. Ez alkalommal is néhány szempontot nyújtunk. Maga a hivatalos egyház újabban ismételten sürgette, hogy a világi hívõk kötelezzék el magukat a közéletben, a politikában, hogy a papnövendékekkel ismertessék meg az egyház szociális tanítását, mert a papok csak így tudnak eligazítást nyújtani a híveknek a helyes választáshoz. Az egyház szociális tanítása „nem ideológia, hanem teológia, mégpedig az erkölcsteológia területéhez tartozik. Az egyház szociális tanításának elõadása és terjesztése evangéliumi küldetés, amely az egyház sajátja.” (Sollicitudo rei socialis, 41., vö. Octogesima adveniens, 4.) XI. Pius mondotta német fiatal zarándokoknak: „A politika a felebaráti szeretet gyakorlásának legkiválóbb módja lehet.”

Különösen is a háború és a terrorizmus idõszerû kérdéseire összpontosítjuk a figyelmet.

* * *

Isten szolgája Charles de Foucauld – Károly testvér – és az általa alapított Testvériség lelkiségének középpontjában is az Eucharisztia és a názáreti ház szelleme, a szegény és munkás Jézus követése áll. Jézus születésének ünnepén felvillantjuk e lelkiség fõbb vonásait. Charles de Foucauld maga 1909-ben ezt így foglalta össze:

„Isten, hogy megmentsen minket, eljött hozzánk, elvegyült köztünk, a legcsodálatosabban, a legmeghittebben érintkezett velünk az angyali üzenettõl egészen a mennybemenetelig. A lelkek üdvösségéért továbbra is hozzánk jön, elvegyül közöttünk, a legmeghittebben érintkezik velünk mindennap és mindenkor a Szent Eucharisztiában. A lelkek üdvén való munkálkodás érdekében nekünk is így kell hozzájuk mennünk, elvegyülnünk köztük, családias és meghitt kapcsolatban élni velük.”

* * *

Mostani számunkhoz körlevelet mellékelünk, amelyben feltárjuk folyóiratunk helyzetét, a szükséges módosításokat, takarékossági intézkedéseket.

A leglényegesebb változások 2005-tõl: a drágulások (fõleg a postai díjszabás emelkedése) miatt emeljük az évi elõfizetés, illetve egy-egy lap árát, valamint a külföldiek intenciós hozzájárulását, karcsúsítjuk a lapot, és megszüntetjük a Magyar Papi Egység mellékletet.

Kérjük kedves Olvasóink megértését.