FALUDI FERENC AKADÉMIA







Lázár Kovács Ákos–Szigeti Szabolcs

FALUDI FERENC AKADÉMIA

A magyar jezsuiták ifjúság- és felnõttképzési intézete

A Faludi Ferenc Akadémiát 1994-ben alapította a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. Az intézetben összetett célrendszerrel hoztunk létre alapvetõen felnõttoktatási-tudományos képzéseket, ifjúsági programokat, illetve a társadalomtudomány és kommunikációtudomány tárgyköreivel kapcsolatos ösztöndíjprogramot indítottunk el. Keresztény ember- és világképünkbõl adódik társadalmi felelõsségünk, amelynek tudatában intézetünk célja olyan elkötelezett, fiatal értelmiségiek képzése, mûhelymunkákba történõ bekapcsolása, akik a társadalom kihívásaira autonóm módon, hitükre alapozva akarnak választ keresni, és ezek alapján önzetlenül kívánnak részt vállalni a közösség szolgálatában.

A programok a társadalom aktuális gondjainak megvitatását, keresztény szellemû megközelítését tekintik céljuknak a katolikus egyház társadalmi tanításával összhangban, elsõsorban a társadalomtudományok, a kultúra-kommunikáció, a teológia és a tanárképzés területein. Intézetünk képzéseivel szeretne ahhoz is hozzájárulni, hogy a plébániák, egyházi közösségek, mozgalmak és civil szervezetek megerõsödjenek, hatékonyabban mûködjenek.

Az intézmény fõ céljai: a társadalmi igazságosság érvényesülésének elõmozdítása és az európai kulturális örökség hazai értelmezéseinek bõvítése és továbbadása. Alkalmazott képzési formáink sokszínûek: mûhelymunka, interdiszciplináris kutatási programok, konferenciák, elõadások, tanfolyamok, hétvégi szemináriumok. A munka természetének markáns alapvonása az iskolán kívüli ifjúság- és felnõttképzés, illetve különféle tudományos tevékenységek elõsegítése. Intézetünk más civil, egyházi szervezetekhez képest viszonylag stabil anyagi háttérrel rendelkezik, de a hasonló léptékû, kutató és képzési tevékenységet folytató intézmények költségvetésének töredékébõl dolgozik. Bevételeink elsõsorban külföldi adományok, belföldi pályázatok és egyes programjaink részvételi díjaiból tevõdnek össze.

Az akadémia Nemeshegyi Péter és Forrai Tamás jezsuiták szervezésében indult el. Forrai Tamás 1998-ig volt egyik vezetõje intézményünknek, majd Miskolcra kapott megbízatást: a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatója lett. Az intézmény munkatársa volt Kiss Ulrich jezsuita, aki 3 évig vezette a kultúra és kommunikáció részleget, ezután más rendi kommunikációs megbízást kapott. Szigeti Szabolcs 1998, Lázár Kovács Ákos 2000 óta igazgatóhelyettesekként vezetõi a társadalomtudományi, illetve kultúra és kommunikáció részlegnek. Intézetünk alapítása óta Karczub Gyula az irodaigazgató, jelenlegi közvetlen munkatársa Bori György. Így jelenleg a központi munkatársi kör egy szerzetes igazgató (Nemeshegyi SJ) és négy civil munkatárs. A többi közremûködõ fõként önkéntes, akik szakmai tevékenységük egyik formájaként vesznek részt mûhelyeink, képzéseink munkáiban. Intézetünk vezetõi irányítói szerepet kaptak különféle országos szakmai szövetségekben. Szigeti Szabolcs a Katolikus Ifjúság- és Felnõttképzési Szövetségben 1996-tól folyamatosan elnökségi, alelnöki és elnöki funkciókat töltött be, 2000-tõl 2002-ig pedig Magyarországot képviselte az Európai Katolikus Felnõttképzési Szövetségben (FEECA). A KIFE képviseletében jelentõs munkát végezhettünk a felnõttképzési törvénnyel kapcsolatos civil szervezetek összefogásának és azok elképzeléseinek kialakításában. Intézményünk az elmúlt évben kulcsszerepet játszott a magyar Katolikus Filmszövetség (KATFILM) megalakulásában is, amelynek szervezését az együttmûködõkkel már a 2001-es év végén elkezdtük. Ebben a szervezetben Lázár Kovács Ákos elnöki feladatkört lát el; õ az ORTT Televízió Kuratóriumában egy ideig a történelmi egyházak képviseletét végezte. Részvételünkkel a Magyar Katolikus Újságíró Szövetség munkabizottságaként a KATFILM alapító tagja lett a SIGNIS néven újjáalakult Katolikus Média Világszervezetnek. Három évvel ezelõtt az akadémia vezetõi a magyar jezsuita tartományfõnök utasítására és az OCIPE brüsszeli vezetõjének kérésére kidolgozták, és részt vettek az OCIPE Magyarország átszervezésében.* Felkérésre a Faludi Akadémia jezsuita igazgatója egyben az OCIPE Magyarország igazgatójaként is dolgozik, intézményünk társadalomtudományokért felelõs igazgatóhelyettese pedig igazgatósági tagként segíti az OCIPE Magyarország munkáját. Jelzés értékû, hogy 2001-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar a Faludi Ferenc Akadémiát kérte fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mellett arra, hogy a Paul Poupard bíboros által szervezett, Csíksomlyón (Románia) megrendezett nemzetközi kulturális konferencián Magyarországot képviselje.

Tevékenységeink

1. Társadalomtudományok

Négy területen alakítottunk ki mûhelymunkát: vallás-, értékrend- és ifjúságszociológia; európai integráció; szociálpolitika; valamint közéleti munkatársképzés, vagy másképpen nonprofit menedzserképzés. Utóbbi keretében a katolikus egyházhoz kötõdõ alapítványok, egyesületek és plébániák laikus munkatársai számára kínálunk jogi, gazdasági, média és egyházismereti képzéseket.

A vallás-, értékrend- és ifjúságszociológiai mûhelyünket négy éve indítottuk két egyetemi oktató vezetésével a Kerkai Jenõ Egyházszociológiai Intézettel együttmûködésben. Az egyháztól felkérést és jelentõs anyagi támogatást kaptunk, hogy mérjük fel az Esztergomi Egyházmegye területén mûködõ és az egyházhoz kötõdõ civil szervezetek tevékenységét. Az elsõ nyilvános konferenciát 2002-ben tartottuk az ifjúsági vallásosság és értékrend témában. Együttmûködési megállapodást készítettünk elõ az Oktatási Minisztérium Ifjúságkutató Intézetével is. A 2001/2002-es tanévben az ifjúsági értékrend és vallásosság alakulását vizsgálta a mûhely, a 2002/2003-ban az ifjúság és közélet, majd a 2003/2004-ben várhatóan az ifjúság és kultúra kapcsolatával foglalkoznak kiemelten a tagok.

Az európai integrációval foglalkozó mûhelyünket öt éve indítottuk, szintén egyetemi oktató vezetõvel. A fókusztéma az elmúlt évben a nizzai alapjogi charta volt, ebben az évben az európai alkotmány állt a középpontban. A témazáró konferenciát rendszerint a katolikus egyetem jogi karán tartjuk. A mûhely mûködése hasznos modellként szolgál az OCIPE Magyarország hálózatszervezõ tevékenységéhez, tagjai pedig potenciális elõadóként és multiplikátorként léphetnek fel a jövõben. Az elmúlt évben szerveztünk egy hétvégi képzést a Fényi Gyula jezsuita gimnázium diákjai számára.

Korábban is voltak már szociálpolitikával foglalkozó rendezvényeink, de csak tavaly indítottuk el a mûhelyszerû tevékenységet. A mûhely tagjai elsõsorban a nyugdíjrendszer átalakításának hatásait vizsgálták a szolidaritás szempontjából. Ez a szempont érvényesült a konferencián is, amely az egészségbiztosítási rendszer továbbfejlesztésével foglalkozott. 2002 szeptemberétõl a mûhely az egyházak a szociális ellátásban címmel végez kutatásokat. Folytatódik ebben az évben is a német–magyar szociális háló kölcsönös bemutatását célzó diákcsereprogram. (Aachen)

A civilszervezeti munkatársképzésünk hat hétvégébõl álló tanfolyama igazi professzionális programmá szervezõdött. Szándékaink szerint társintézményekkel együtt – Katolikus Ifjúsági Mozgalom, Katolikus Társadalomtudományi Akadémia – egy nonprofit centrum kialakítását tervezzük, ahol a képzéseket, kutatásokat és tanácsadást párhuzamosan végeznénk. A részletes fejlesztési koncepció azonban még nem készült el, a szisztematikus tananyagfejlesztésre is csak a jövõben kerül majd sor.

2. Kultúra – Kommunikáció

Az akadémia kultúra–kommunikáció részlegének jelenlegi feladata az, hogy a magyarországi kulturális életben elfoglalt helyét tovább erõsítse. Mivel korábban ezen a területen alig volt érzékelhetõ a keresztény mondanivaló tartalmas és színvonalas megfogalmazása, sajátos jelenlétünkkel tovább kell erõsítenünk a szekularizálódott és az egyházias értelmiség párbeszédre való készségeit. Ez kettõs kihívást jelent: a szakmai háttér elkötelezett és kiforrott szellemi alapállású értelmiségiekkel történõ megerõsítését, valamint tevékenységeinken keresztül a párbeszéd munkálását minden jóakaratú emberrel. A párbeszéd folytonos kihívás, amelyre szakmai, emberi és természetfölötti elkötelezettségünk szüntelen elmélyítésével igyekszünk késznek lenni. A hét éve elkezdett munka jelenlegi tétje az, hogy sikerül-e megerõsítenünk ezt a kettõs kihívással számoló magatartásformát. Mindezt csak megfelelõ szakmai szinten és õszinte elkötelezõdéssel tehetjük meg.

Diákszínjátszó-programok: 1995 óta rendszeresen szervezünk Schola Ludens címmel diákszínjátszó fesztiválokat. 1999-ben számos szakmai találkozót és egy konferenciát szerveztünk. A millenniumi kormánybiztos támogatásával 2000-ben két helyszínen egy-egy színjátszó fesztivált bonyolítottunk le. A részvevõ 11 csapat közül kettõ volt határon túli, négy vidéki, hat pedig budapesti. A két fesztiválon 350–400 fõ vett részt. A fesztiválok eredményeként 2004-ben újabb konferenciát szervezünk, valamint ugyanebben az évben tervezzük diákszínjátszást oktató pedagógus-továbbképzés beindítását is.

Filmesztétika-képzés: 1999-ben megrendezett képzésünk egyetemisták és tanárok számára a gyöngülõ magyarországi filmklubmozgalom felélesztéséhez kívánt hozzájárulni. 3 szakember vezetésével 15 résztvevõ 4 hétvégébõl álló képzésen vett részt, ahol a filmklubok filmes háttéranyagának beszerzésétõl a hirdetések módszertanán keresztül a filmelemzõi technikák elsajátításáig, összefoglaltuk a témához kapcsolódó tudnivalókat. A képzés tapasztalatai alapján a filmesztétika-képzésre tettük a további hangsúlyt, ahol általános és középiskolai tanárok számára elindított képzésünket a 2000. évtõl az Oktatási Minisztérium által akkreditált 60 órás szakmai továbbképzésként rendezzük meg. Mind az egyházi, mind az állami iskolák tanárai közül azokat képezzük, akik iskoláikban a Nemzeti Alaptanterv mozgóképprogramját fogják oktatni. Az utóbbi három évben megtartott, 4-4 hétvégébõl álló képzésen 6 szakoktató vezetésével 50 pedagógus vett részt.

Filmszemle: Szakmai felkészítés: a filmfesztiválok elõtti szakmai képzés azt a célt szolgálja, hogy a benevezõ és a képzést igénylõ amatõr filmkészítõk megfelelõ szintû mûalkotásokkal léphessenek elõ. Tavaly 10 ilyen jellegû programunkon 6 szakreferens irányításával 200 filmkészítõ vett részt. Elõzsûrizés: a beérkezett filmeket szakmai zsûri bírálja el. A hat alkalommal megtartott programon 18 filmes vett részt. Szemle: Idén nyolcadik alkalommal szervezzük meg a már hagyománnyá vált filmszemlénket (1996: Emberpár; 1997: 8 boldogság; 1998: Mindennapi kenyerünk; 1999: Apa-atya; 2000: Mindennapi kenyerünk; 2001: A család; 2002: „Lábmosás”; 2003: „Magvetõ”). Az egész napos nyilvános vetítéseken mintegy 100 beérkezett kisjáték- és dokumentumfilmet mutattunk be. A résztvevõk száma meghaladta az 1400-at. A Magyar Televízió két részben adott 30-30 perces összefoglalót a beérkezett filmanyagból. (Összesen kb. 100 000 nézõ.) Akadémiánkról a Magyar 1 TV ötperces riportfilmet vetített 2002 tavaszán. (Kb. 70 000 nézõ.) Tavaly egy, a szemlére érkezõ filmet a Magyar Filmszemle elõzsûrije a vetítendõ filmek közé sorolt. 2003-ben nyolcadik alkalommal rendezzük meg a Faludi Filmszemlét (Magvetõ).

Filmklub: Évek óta mûködtetünk filmklubokat a Renaissance tanulmányi házban, a Szent Ignác Szakkollégiumban, illetve a PPKE ÁJK épületében. Az elmúlt másfél évben a PPKE ÁJK-n mûködtettük „6.45” címû filmklubunkat. Jelenleg az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartjuk vetítéseinket – folyamatos teltház mellett. (Vetítésenként 70 fõ.) Ezzel a programunkkal kettõs törekvést próbálunk megjeleníteni. Egyrészt helyet kívánunk teremteni azoknak a filmeknek és közönségüknek, amelyek és akik számára a vallásosság, a hitproblematika élõ szempontnak bizonyul. Másrészt a sajátos programkínálat mellett olyan fórumnak is tekintjük „Látható és láthatatlan” alcímet viselõ filmklubunkat, ahová kétheti rendszerességgel betérhetnek mindazok, akik akadémiánk filmes vagy egyéb tevékenységeinek valamelyikével voltak vagy vannak kapcsolatban. Ezen a fórumon minden területrõl be-beérkeznek fiatalok, idõsek, akik egy jó film kapcsán a mûélvezet mellett a találkozások örömét is átélhetik. Tavaly filmklubunknak 550 regisztrált résztvevõje volt.

Médiamûhely: A mûhely a magyarországi médiával foglalkozó, elsõsorban keresztény szakemberek médiapszichológiai, -szociológiai, -elméleti közössége. Célunk az átmenet utáni média elemzése, a megindult folyamatok értékelése, valamint lehetõségeink szerint a meglévõ visszásságokra, aránytalanságokra, de eredményekre is vonatkozó, általunk kidolgozott reflexióknak szakmai orgánumokban történõ közzététele. A mûhely össze kívánja fogni a vallási televíziózással kapcsolatos médiatörekvéseket is, azzal a reménnyel, hogy az írott és elektronikus sajtóban egyre magasabb szintû, sajátos értékeinket képviselõ médiaelemzések látnak napvilágot. A mûhely (korábbi nevén Communio Klub) a három év alatt 30 programot rendezett mintegy 400 résztvevõvel.

3. Teológia-lelkiség

Teológiai programjaink gerincét a jezsuiták elõadássorozata képezi a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karának épületében; ez minden hónap harmadik hetében jelent egy elõadást. Az elõadássorozat célja, hogy a jezsuiták bemutassák a rend mai arculatát, és gondolataikat kifejtsék a teológia különféle területein. Az elmúlt három évben 34 jezsuita elõadáson 1500-an vettek részt.

A Faludi Akadémia együttmûködik a Katolikus Pszichológusok Baráti Körével a teológusok és pszichológusok szakmai párbeszédének elõsegítésében. Ennek eredményeképpen három konferenciát és egy tanfolyamot bonyolítottunk le közös munkában, összesen kb. 550 résztvevõvel. Évente 1-2 lelkigyakorlat megrendezésére is sor kerül ösztöndíjasaink számára.

A jövõben szeretnénk az ösztöndíjasaink és a mûhelytagok számára bõvíteni a jezsuita lelkigyakorlatokkal való megismerkedés lehetõségét. Felvetõdött a gondolat, hogy vegyünk részt a keresztények közötti párbeszéd támogatásában, ahol mindenekelõtt az ortodoxiával való párbeszéd elképzelése merült fel.

4. Ösztöndíjprogram

Az akadémia kifejezetten törekszik olyan fiatal kutatók és oktatók támogatására, akik hosszú távon tudnak feladatot vállalni munkaterületeiken. Ehhez szükséges, a szakmai képzettség megszerzése mellett, egy szakmai és emberi tudatosság, amely lehetõvé teszi, hogy ösztöndíjasaink elkötelezetten készüljenek feladatvállalásra egyházunkban és társadalmunkban. Ennek elõsegítéséhez, megvalósításához indítottuk el ösztöndíjprogramunkat.

Kiegészítõ támogatás formájában járulunk hozzá a már diplomával rendelkezõ fiatalok posztgraduális képzéséhez itthon és külföldön. A program kiemelten támogatott területei: a társadalomtudományok, nem üzleti jellegû közgazdaságtan, kommunikáció és média. Ezeken a területeken kívül még számos más jellegû kutatási programot is támogattunk. Eddig posztgraduális szinten több mint háromszáz fiatalnak ítéltünk meg kisebb-nagyobb összegû ösztöndíjat külföldi vagy belföldi tanulmányok végzéséhez. Évente egyszer van lehetõség pályázni. Egyszerre egy tanévre (két szemeszter) lehet támogatást igényelni, amelyet még kétszer lehet egy-egy évre meghosszabbítani.

Pályaorientációs és korrekciós tanácsadás: A társadalmi folyamatok során a diplomásokat is sújtja a munkanélküliség, különösen a társadalomtudományok területén mûködõket. Ezt felismerve az akadémia elhatározta, hogy az ösztöndíjprogramon kívül is segítségére siet az említett csoportnak. Megszerveztük, és évek óta mûködtetjük különbözõ mûhelyeinket, ahol a közös munka mellett publikálási lehetõséghez jutás, elõadásokon, konferenciákon való szereplés is megszervezhetõ. A segítségnyújtáshoz tartozik a pályaorientációs és korrekciós tanácsadás, amelyet a mûhelyek egyetemi oktató vezetõi, személyre szabottan végeznek az érintett mûhelytagokkal.


* Az OCIPE (Office Catholique d’Information et d’Initiative pour l’Europe – Európai Katolikus Információs Központ) katolikus szervezet, melyet 1956-ban alapítottak Strasbourg-ban, és a jezsuita rend mûködteti. Kuratóriuma európai vezetõkbõl áll, és együttmûködik különféle ökumenikus szervezetekkel. A brüsszeli központon kívül irodája van Strasbourg-ban, Varsóban és Budapesten.

Az OCIPE öt nyelven kiadja a „Europe Infos” címû havilapot, együttmûködve a COMECE-vel (Commission des Episcopats de la Communauté Européenne – az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága).

Az OCIPE konferenciákat, eszmecseréket és szemináriumokat szervez európai témákban.

Az OCIPE központja kíván lenni olyan európai kezdeményezéseknek, amelyek keresik a kapcsolatot keresztény szervezetek és az európai egyesülés között, és kritikus hangja kívánnak lenni fejlõdésének.

Az OCIPE Magyarország – mint magyar szervezet – aktív részt vállal egy olyan európai egység építésében, amely a szeretet civilizációját kívánja megvalósítani. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozása során az Európa-szerte ismert humán tõkéjével, a magyar ember szárnyaló fantáziájával és nehéz történelmi tapasztalatokon edzõdött fogékonyságával a pozitív társadalmi értékek iránt gazdagíthatja az Európai Uniót. Az Unióhoz való csatlakozást követõen, a magyar nép olyan – keresztény történelmi múltra építõ – hozománnyal gazdagíthatja Európát, mely reményeink szerint jelentõsen szélesíti az egész közösség látókörét.

Az OCIPE Magyarország célja az Európai Unió szervezetei mûködését, a tagállamokat érintõ – keresztény szemszögbõl fontos – információk

gyûjtése,

európai érzékkel és kritikai szemlélettel történõ elemzése,

keresztény erkölcsi szempontok szerinti rendszerezése,


különös tekintettel a magyar társadalom és a közjó szempontjaira.


Az OCIPE Magyarország célja az európai egységesülés – keresztény alapokon mûhelymunkával rendszerezett és kritikus szemlélettel elemzett – kérdéseinek terjesztése

a magyar katolikus egyházban,

a magyar keresztény közösségek és mozgalmak felé,

minden érdeklõdõ magyar ember irányába.


Az OCIPE Magyarország célja a magyar társadalom – európai összefüggésekben fontos, mûhelymunkában feldolgozott – kérdésköreinek továbbításával és megvitatásával

keresztény közösségek építése,

hozzájárulás Európa új evangelizációjához,

Magyarország és a többi európai ország kapcsolatainak építése,

a Magyarország és más európai országok keresztényei egységének szolgálata,

az európai keresztény értékek megõrzésének és bõvítésének elõsegítése.


Az OCIPE Magyarország célja a többi OCIPE-iroda munkájának segítése információkkal és közvetlen kapcsolattal.


Cím: 1088 Bp. Szentkirályi u. 28. III/353.

T/F: 429 7224

Internet: www.ocipe.org



Rövid ismertetõ
a Faludi Ferenc Akadémia kiadványairól

I. Az állam és az egyház elválasztása (1995; 129 o.; 890 Ft)

A kötetben szereplõ tíz tanulmány szerzõi (a magyar és a nemzetközi történelem- és jogtudomány tekintélyes képviselõi) arra tesznek kísérletet, hogy feltárják az állam és az egyház kapcsolatának, függetlenedésének, lehetséges viszonyának történetét és jelenlegi állapotát, ám úgy, hogy a történeti és jogi szempontok mellett kitérnek a filozófiai és teológiai vonatkozásokra is. A kötet összetett és árnyalt bevezetést nyújt a sokat vitatott kérdést mélyebben megismerni szándékozók számára.

II. A nevelésrõl, a szabadságról, a szentrõl (1999; 244 o.; 1480 Ft)

A címben jelzett fogalmak által jelzett kérdéskört (milyen elõfeltételek mellett, mire hivatkozva és milyen eszmény vonzásában fordulhatunk a szabadságát önállóan, de nem önkényesen formálni hivatott emberhez a Szent felszólítását közvetítve) a kötet tizennyolc tanulmányában teológusok és pszichológusok közös erõfeszítéssel igyekeznek megvizsgálni. Létezik-e a hit pszichológiája? Milyen erkölcsi következményei lehetnek a lelki betegségeknek? Mi a szabadság? Találkozhat-e a szent és a profán? Hogyan alakítható ki a nevelés szent dimenziója? E kérdések nemcsak a nevelõket és a lelkipásztorokat érintik – minden emberi élet megformálásának szerves összetevõit alkotják.

III. Egyházfinanszírozás (1999; 45 o.; 320 Ft)

A kötet az olasz, a spanyol és a magyar egyházfinanszírozási modellt mutatja be, azon alapelv nyomán, hogy az egyházak támogatása esetében nem „paktumokról” van szó, hanem közösen vallott és vállalt értékek alapján való együttgondolkodásról, hiszen a költségvetési összegeket lényegében nem az egyházak kapják, hanem az egyházak szolgálatán keresztül az egész társadalom.

IV. A hitrõl (1999; 112 o.; 980 Ft)

Noha a hit nem emberi erõfeszítések „végterméke”, a hitben élt élet megközelítése fogyatékos, ha nem vetünk számot a pszichológiai tényezõkkel, hiszen a szellemi-lelki alkat jellege eleven összefüggésben áll a hit alapján meghozott döntésekkel és a hitben megvalósuló istenkapcsolattal. A hit fejlõdésének pszichológiája, az Isten-képek alakulása, az Isten-képben jelentkezõ zavarok, a hit konfliktusai, a gyermekkori vallásosság, a vallásosság típusai – a kötet tanulmányai e kérdéseket a teológia és a pszichológia kölcsönösen termékeny kapcsolatának lehetõségét igazolva vizsgálják.

V. A családról (2000; 124 o.; 980 Ft)

A Faludi Ferenc Akadémia teológia és pszichológia jótékony találkozásának lehetõségét valló elvét ezúttal a család vonatkozásában igyekszenek igazolni a kötet nyolc tanulmányának szerzõi. A család nemcsak szociológiai tényezõ, nem pusztán az emberi együttélés történetileg kialakult formája, hanem kegyelmi közösség is, amely noha egyben pszichológiai tényezõk nyomán is, de hitbeli eszményre irányulva bontakozik ki. A sokrétû szempontrendszert (pszichológia, szociológia, teológia, kulturális antropológia) érvényre juttató tanulmányok a család összetett valóságának talán legfontosabb vonatkozásait emelik ki.

VI. Pszichológusok és teológusok a szenvedésrõl (2002; 105 o.; 980 Ft)

A teológiával és a kereszténységgel szemben leggyakrabban felhozott kérdés az, milyen választ tud adni a szenvedés – látszólag minden értelmet nélkülözõ – kérdésére, ha vallja Isten egyetemes jóságát. A szenvedõk hangos vagy néma kiáltása betölti világunkat – miért létezik, milyen értelme lehet e kiáltásnak az emberi világban? Ha eltekintünk a problémamegoldás matematikai modelljétõl, a szenvedés olyan eseményként jelenik meg, amelynek létünk jelenlegi állapotában – „érlelõ kohóként” – bensõleg köze van az emberi teljességhez, még ha nem képezi is részét annak. A megtisztulást, a gyógyulást, a gyászt, a szenvedõvel való kapcsolatot vizsgáló írások a szenvedés belsõ világát kívánják megközelíthetõvé és „megérthetõvé” tenni.

VII. Válogatott tanulmányok (2002; 241 o.; 1480 Ft)

A Faludi Ferenc Akadémia a több évszázados jezsuita nevelés tapasztalataira támaszkodva a társadalomtudomány, a kultúra-kommunikáció és a teológia-lelkiség területén az egyén és társadalom, hit és ateizmus, önzés és szolidaritás problémaköreit vizsgáló fiatal kutatóknak nyújt segítséget. Az akadémia támogatásában részesülõ kutatók tanulmányait megjelentetõ Gemmae címû sorozat jelen, elsõ kötete a legkülönbözõbb kérdéseket tárgyaló, de a vázolt perspektívába illeszkedõ írásokat tartalmaz, szakterületük legkiválóbb fiatal ismerõi tollából.

VIII. Egy európai alkotmány felé (2003; 99 o.; 980 Ft)

Jeles jogászok és politológusok az európai alapjogi charta által felvetett problémákra reagálva a jelen helyzetet és a jövõ lehetséges útjait igyekeznek megrajzolni az e kötetbe foglalt elõadásaikban. A kötet eleven bizonyítéka annak, hogy az európai alkotmány kérdésérõl magas szakmai színvonalon úgy is lehetséges beszélni, hogy a mondottak közérthetõek legyenek – ami annál fontosabb, mivel nem pusztán elméleti, hanem mindnyájunkat közvetlenül érintõ problémáról van szó.

IX. Ifjúság – Értékrend – Vallás (2003; 80 o.; 980 Ft)

A kötetben szereplõ elõadások a Faludi Ferenc Akadémia, valamint a Barankovics Akadémia Alapítvány és a Kerkai Jenõ Egyházszociológiai Intézet által 2003. február 7-én megtartott „Ifjúság – Értékrend – Vallás” címû konferenciáján elhangzottak szerkesztett változatai. A kötetben szereplõ elõadók: Gereben Ferenc, Görgõy Rita, Kiss Tamás, Kolozsvári Judit, Pusztai Gabriella, Rosta Gergely, Tomka Miklós.

A Faludi Ferenc Házban beszerezhetõ jezsuita kiadványok
(1026 Budapest, Sodrás u. 13. Tel.: 200-8054/105)

Jezsuiták tegnap és ma (szerk. Szabó Ferenc S.J.), JTMR 2003, 200 Ft.

Loyolai Szent Ignác: Lelkigyakorlatok. Korda, Kecskemét 2002. (Az elején Hugo Rahner Szent Ignác-életrajza.) 800 Ft.

Loyolai Szent Ignác: A Zarándok. (Szent Ignác visszaemlékezései.) Vigilia, 2001. 1600 Ft.

Jézus Társaságának  Rendalkotmánya és Kiegészítõ Szabályok. Bp. 1997. 3000 Ft.

William V. Bangert: A jezsuiták története. Osiris/JTMR, 2002. 4000 Ft.

Jézus Társasága: A jezsuita nevelés jellemzõi. 1998. 400 Ft.

David L. Fleming SJ: Lelkigyakorlatok Szent Ignáccal. 1999. 300 Ft.

Jálics Ferenc SJ: Szemlélõdõ lelkigyakorlat. (3. kiadás) 2001. 1750 Ft.

Nemes Ödön SJ: Ima és Élet. Útmutató Szent Ignác Lelkigyakorlatainak végzéséhez a mindennapi életben.

I. Életünk alapjai Istenben. 2000 Ft.

II. Életünk árnyoldalai Isten szeretetének fényében. 1300 Ft.

III. Életünk válasz Jézus hívására. 1900 Ft.

IV. Életünk a szenvedõ Jézussal. 1600 Ft.

V. Életünk a feltámadt Krisztus Jézusban. (elõkészületben)

(A négy kötet együtt 6000 Ft.)

Szabó Ferenc SJ (szerk.) Prohászka ébresztése II.    1996. 1000 Ft.

Szabó Ferenc SJ: „Csillag után”. Istenkeresés a modern irodalomban. Bp., 1995. 950 Ft.

Szabó Ferenc SJ: Keresztények az ezredfordulón. – Tanulmányok. 2001. 1980 Ft.

Teres Ágoston SJ: Biblia és asztronómia. 3. Kiadás. 1999. 590 Ft.

Sajgó Szabolcs SJ: Még csak péntek este. – Versek 2000.  790 Ft.

Szabó Ferenc SJ: Szomjazod hogy szomjúhozzalak. – Versek, 1995. 300 Ft.

ANIMA-UNA sorozat. (Szerk. Szabó Ferenc SJ)

Petruch Antal SJ: Száz év a magyar jezsuiták múltjából. I–III. (a 3 kötet együtt), 1992/1994. 1500 Ft.

Kortárs magyar jezsuiták. I–II (a 2 kötet együtt) 1991/1992. 1000 Ft.

Magyar jezsuiták vallomásai. I. 1997. 950 Ft.

Magyar jezsuiták vallomásai. II. 1998. 950 Ft.                

Magyar jezsuiták vallomásai. III. 1998. 950 Ft.

Vámos Péter: Két kultúra ölelésében. (Interjúk távol-keleti jezsuitákkal), 1997. 900 Ft.

A két jezsuita lap régebbi számai is kaphatók a Sodrás u. 13. alatti szerkesztõségekben.